Fotó: Kiss Gábor
A napokban fejezték be a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújítását. A református egyházi tulajdonban levő iskola Erdély egyik legkorszerűbb kollégiumává vált.
2016. augusztus 10., 20:332016. augusztus 10., 20:33
2016. augusztus 10., 20:392016. augusztus 10., 20:39
Erdély legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájává varázsolták a frissen felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot. A patinás épületegyüttes kívülről-belülről impozáns látványt nyújt. Az Erdélyi Református Egyházkerület meghívásának köszönhetően alapos helyszíni terepszemlét tarthattunk Nagyenyeden. A több száz éves alma mater épületegyüttesét uniós forrásokból, valamint az egyházkerület és helyi önkormányzat anyagi hozzájárulásának köszönhetően újították és szerelték fel korszerű, digitális oktatóeszközökkel. A beruházás értéke mintegy hatmillió euró.
Amint megérkeztünk, az egyik szomszédos házból manele szűrődött ki: mint kiderült, hiába az egyház a jogos tulajdonosa az utcában található szinte valamennyi épületnek, az ott lakók ellenállása miatt az egyház nehezen tudja birtokba venni a visszaszolgáltatott házakat. Pedig ambiciózus tervekből nincs hiány. Kató Béla, az egyházkerület püspöke a helyszínen elmondta: a kollégium utcájában visszakapott épületek révén – ezek egykor tanári lakásokként szolgáltak – a bor utcáját szeretnék kialakítani, ami turisztikai szempontból is vonzóvá tenné a várost. A püspök szerint hosszú távon a szakoktatás alapját kell megteremteni a kollégiumban, ezért a térségben nagy hagyománnyal rendelkező borászat szak beindítása is szerepel a tervek között.
A felújítás viszontagságai
Elsőként a nagyenyedi kollégium Apafi-termét vettük szemügyre, az itt tartott sajtóreggelin Kató Béla elmondta: a református egyház 2004-ben kapta vissza az épületegyüttest, a kollégiumnak régen azonban nem csak ezek az épületei voltak a birtokában. A kommunista államosítás előtt tanári lakásokkal, erdővel, földekkel rendelkezett, ez a vagyon tette lehetővé azt, hogy a kollégium önállóan, önfenntartóan tudott működni. A visszaszolgáltatást követően időbe telt birtokba venni a kollégium ingatlanjait, mert az épületegyüttesben található a dokumentációs könyvtár és a természetrajzi múzeum is. Amúgy a két közgyűjteménynek otthont adó épületrészt szintén az egyházkerület újította fel, annak költségei ugyanis nem szerepeltek az uniós projektben. Saját költségén újította fel az egyházkerület a kollégiumi étkezdét is. A református egyház 3,5 millió lejt fektetett az ingatlanegyüttes korszerűsítésébe. „Az egyház azért kérte vissza az ingatlanjait, hogy álljon helyre az ősi rend, és nőjön az oktatás minősége, hiszen a mi gyerekeink tanulnak itt” – magyarázta Kató Béla.
Az egyházfő elismerően szólt a nagyenyedi önkormányzatról, amely partner volt az uniós pályázat benyújtásában és finanszírozásában: nélküle az egyházkerület nem tudta volna felújítani ezt a patinás múltú épületegyüttest. Az egyezség szerint az egyházkerület 25 évre elengedte a kollégium bérleti díját, cserébe azért, hogy az önkormányzat pályázati úton megszerezte a felújítás költségeit. „Pragmatikusan kiszámolták, hogy olcsóbban jönnek ki, ha segítenek uniós forrásokból felújítani az épületegyüttest ahelyett, hogy 25 évig fizessék a bérleti díjat” – fogalmazott a püspök. Kifejtette: a nagyenyedi önkormányzattól eltérően más városoknak hiába ajánlott fel az egyház ugyanilyen együttműködést, mert nem voltak rá vevők.
A „legreformátusabb” kollégium
Kató Béla szerint annak ellenére, hogy a Bethlen Gábor Kollégium állami intézmény, az egyházkerület a református oktatás szerves részének tekinti. A nagyenyedi kollégium a „legreformátusabb” – fogalmazott. A felújítás kapcsán elhangzott: az épület tervét az egyházkerület fizette ki, ennek jogán az építkezést is felügyelhették, de mégsem mondhatják el, hogy az zökkenőmentes volt. „Csodának tekinthető, hogy a kollégium így áll” – mutatott rá a nehézségekre Kató Béla. Hangsúlyozta: közös összefogás, együttműködés eredménye a felújítás. A munkálatok megcsúsztak, ugyanis eredetileg 2016. január elsejéig be kellett volna fejezni a beruházást, mivel az idei munkálatokat már nem számolta el az unió. Idén a nagyenyedi önkormányzat 800 ezer eurót költött rá pluszban.
Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója elmondta: a regionális fejlesztési iroda egy hete fejezte be az uniós pályázat ellenőrzését. Az iskolaigazgató szerint nemcsak kívülről, hanem belül is teljesen megújult a középiskola. A kollégiumban (bentlakásban) immár minden szoba saját fürdőszobával rendelkezik. Erdély szinte minden vidékéről járnak ide gyerekek. A beruházással az érdeklődés is megnőtt az intézmény iránt. Idén túljelentkezés volt a kollégiumban, 8,05 volt a legkisebb bejutó jegy. A modern felszerelés része a projektnek: három számítógépes labor és vadonatúj kémialabor áll az iskola diákjainak rendelkezésére, ugyanakkor minden osztályterem a legkorszerűbb berendezésekkel van ellátva. A bútorzatot is kicserélték, ezt a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Az Erdélyben egyedül álló kabinetrendszer
A tantermek felszereltségéről saját szemünkkel is meggyőződhettünk. Meglepetten tapasztaltuk, hogy minden osztályteremhez tévé, laptop és vetítő, sőt még nyomtató is dukál. Kató Béla szerint minderre a hátrányosabb helyzetű régióból származó diákok felzárkóztatása miatt van szükség. Látva az értékes berendezési tárgyakat, a korszerű oktatási eszközöket, nem tudtuk elhessegetni a kísértő gondolatot, miként lehet majd megakadályozni a rongálást. Kérdésünkre Szőcs Ildikó elmondta: a megoldás abban rejlik, hogy a Bethlen Gábor Kollégiumban – Erdélyben egyedülálló módon – kabinetrendszerben működik az iskola. Azaz a gyerekek óráról órára más terembe vándorolnak, akárcsak az Amerikai Egyesült Államokban. Mint részletezte: eleinte a szülők furcsállották, hogy a gyerekeiknek magukkal kell cipelniük a teljes iskolai felszerelésüket, a gyerekek azonban hamar hozzászoktak. Ráadásul így a szünetekben az iskola diákjai többet beszélgetnek egymással a folyósokon, jobban megismerik egymást – mutatott rá a kabinetrendszer előnyeire az iskolaigazgató.
Kató Béla bejelentette: szeptember 17-én nagy hálaadó rendezvényt tartanak Nagyenyeden, a Kárpát-medencei református iskolák találkozójának is a Bethlen-kollégium ad otthont. A rendezvényre Magyarország és Románia kormányát is meghívják.
Iskolatörténet
A nagy hírű református kollégiumot maga Bethlen Gábor fejedelem alapította 1622-ben Gyulafehérváron, majd I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem helyezte át Nagyenyedre 1662-ben. Az iskola leghíresebb diákja Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója. A huszadik században, a két világháború közti időszakban olyan híres személyek tanítottak itt, mint a költő, műfordító Áprily Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!