A csoda nagyenyedi iskolapéldája

Erdély legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájává varázsolták a frissen felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot. A patinás épületegyüttes kívülről-belülről impozáns látványt nyújt. Az Erdélyi Református Egyházkerület meghívásának köszönhetően alapos helyszíni terepszemlét tarthattunk Nagyenyeden. A több száz éves alma mater épületegyüttesét uniós forrásokból, valamint az egyházkerület és helyi önkormányzat anyagi hozzájárulá­sának köszönhetően újították és szerelték fel korszerű, digitális oktatóeszközökkel. A beruházás értéke mintegy hatmillió euró.

Amint megérkeztünk, az egyik szomszédos házból manele szűrődött ki: mint kiderült, hiába az egyház a jogos tulajdonosa az utcában található szinte valamennyi épületnek, az ott lakók ellenállása miatt az egyház nehezen tudja birtokba venni a visszaszolgáltatott házakat. Pedig ambiciózus tervekből nincs hiány. Kató Béla, az egyházkerület püspöke a helyszínen elmondta: a kollégium utcájában visszakapott épületek révén – ezek egykor tanári lakásokként szolgáltak – a bor utcáját szeretnék kialakítani, ami turisztikai szempontból is vonzóvá tenné a várost. A püspök szerint hosszú távon a szakoktatás alapját kell megteremteni a kollégiumban, ezért a térségben nagy hagyománnyal rendelkező borászat szak beindítása is szerepel a tervek között.

A felújítás viszontagságai

Elsőként a nagyenyedi kollégium Apafi-termét vettük szemügyre, az itt tartott sajtóreggelin Kató Béla elmondta: a református egyház 2004-ben kapta vissza az épületegyüttest, a kollégiumnak régen azonban nem csak ezek az épületei voltak a birtokában. A kommunista államosítás előtt tanári lakásokkal, erdővel, földekkel rendelkezett, ez a vagyon tette lehetővé azt, hogy a kollégium önállóan, önfenntartóan tudott működni. A visszaszolgáltatást követően időbe telt birtokba venni a kollégium ingatlanjait, mert az épületegyüttesben található a dokumentációs könyvtár és a természetrajzi múzeum is. Amúgy a két közgyűjteménynek otthont adó épületrészt szintén az egyházkerület újította fel, annak költségei ugyanis nem szerepeltek az uniós projektben. Saját költségén újította fel az egyházkerület a kollégiumi étkezdét is. A református egyház 3,5 millió lejt fektetett az ingatlanegyüttes korszerűsítésébe. „Az egyház azért kérte vissza az ingatlanjait, hogy álljon helyre az ősi rend, és nőjön az oktatás minősége, hiszen a mi gyerekeink tanulnak itt” – magyarázta Kató Béla.

Az egyházfő elismerően szólt a nagyenyedi önkormányzatról, amely partner volt az uniós pályázat benyújtásában és finanszírozásában: nélküle az egyházkerület nem tudta volna felújítani ezt a patinás múltú épületegyüttest. Az egyezség szerint az egyházkerület 25 évre elengedte a kollégium bérleti díját, cserébe azért, hogy az önkormányzat pályázati úton megszerezte a felújítás költségeit. „Pragmatikusan kiszámolták, hogy olcsóbban jönnek ki, ha segítenek uniós forrásokból felújítani az épületegyüttest ahelyett, hogy 25 évig fizessék a bérleti díjat” – fogalmazott a püspök. Kifejtette: a nagyenyedi önkormányzattól eltérően más városoknak hiába ajánlott fel az egyház ugyanilyen együttműködést, mert nem voltak rá vevők.

A „legreformátusabb” kollégium

Kató Béla szerint annak ellenére, hogy a Bethlen Gábor Kollégium állami intézmény, az egyházkerület a református oktatás szerves részének tekinti. A nagyenyedi kollégium a „legreformátusabb” – fogalmazott. A felújítás kapcsán elhangzott: az épület tervét az egyházkerület fizette ki, ennek jogán az építkezést is felügyelhették, de mégsem mondhatják el, hogy az zökkenőmentes volt. „Csodának tekinthető, hogy a kollégium így áll” – mutatott rá a nehézségekre Kató Béla. Hangsúlyozta: közös összefogás, együttműködés eredménye a felújítás. A munkálatok megcsúsztak, ugyanis eredetileg 2016. január elsejéig be kellett volna fejezni a beruházást, mivel az idei munkálatokat már nem számolta el az unió. Idén a nagyenyedi önkormányzat 800 ezer eurót költött rá pluszban.

Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója elmondta: a regionális fejlesztési iroda egy hete fejezte be az uniós pályázat ellenőrzését. Az iskolaigazgató szerint nemcsak kívülről, hanem belül is teljesen megújult a középiskola. A kollégiumban (bentlakásban) immár minden szoba saját fürdőszobával rendelkezik. Erdély szinte minden vidékéről járnak ide gyerekek. A beruházással az érdeklődés is megnőtt az intézmény iránt. Idén túljelentkezés volt a kollégiumban, 8,05 volt a legkisebb bejutó jegy. A modern felszerelés része a projektnek: három számítógépes labor és vadonatúj kémialabor áll az iskola diákjainak rendelkezésére, ugyanakkor minden osztályterem a legkorszerűbb berendezésekkel van ellátva. A bútorzatot is kicserélték, ezt a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Az Erdélyben egyedül álló kabinetrendszer

A tantermek felszereltségéről saját szemünkkel is meggyőződhettünk. Meglepetten tapasztaltuk, hogy minden osztályteremhez tévé, laptop és vetítő, sőt még nyomtató is dukál. Kató Béla szerint minderre a hátrányosabb helyzetű régióból származó diákok felzárkóztatása miatt van szükség. Látva az értékes berendezési tárgyakat, a korszerű oktatási eszközöket, nem tudtuk elhessegetni a kísértő gondolatot, miként lehet majd megakadályozni a rongálást. Kérdésünkre Szőcs Ildikó elmondta: a megoldás abban rejlik, hogy a Bethlen Gábor Kollégiumban – Erdélyben egyedülálló módon – kabinetrendszerben működik az iskola. Azaz a gyerekek óráról órára más terembe vándorolnak, akárcsak az Amerikai Egyesült Államokban. Mint részletezte: eleinte a szülők furcsállották, hogy a gyerekeiknek magukkal kell cipelniük a teljes iskolai felszerelésüket, a gyerekek azonban hamar hozzászoktak. Ráadásul így a szünetekben az iskola diákjai többet beszélgetnek egymással a folyósokon, jobban megismerik egymást – mutatott rá a kabinetrendszer előnyeire az iskolaigazgató.

Kató Béla bejelentette: szeptember 17-én nagy hálaadó rendezvényt tartanak Nagyenyeden, a Kárpát-medencei református iskolák találkozójának is a Bethlen-kollégium ad otthont. A rendezvényre Magyarország és Románia kormányát is meghívják.

Iskolatörténet
A nagy hírű református kollégiumot maga Bethlen Gábor fejedelem alapította 1622-ben Gyulafehérváron, majd I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem helyezte át Nagyenyedre 1662-ben. Az iskola leghíresebb diákja Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója. A huszadik században, a két világháború közti időszakban olyan híres személyek tanítottak itt, mint a költő, műfordító Áprily Lajos.