Megálljt parancsolni az illegális bevándorlásnak

A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján. A több ezres hallgatóság előtt elhangzott Orbán-beszéd fő vezérfonala volt a népvándorlás, annak magyarországi és európai következményei, illetve a menekültáradat okozta válságkezelés lehetőségei. A magyar kormányfő a baj fő okát abban látja, hogy az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát az Afrika belseje felől érkező néptömegektől. „Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből” – mutatott rá Orbán Viktor. „Számunkra a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása” – szögezte le.

Nem kellenek az illegális határátlépők

Most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna, mondta Orbán, és határozottan kijelentette, hogy van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert vannak, akik erről másként gondolkodnak. Az európai baloldal ugyanis a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. A baloldal úgy tekinti, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig a baloldal történelmi távú célja is teljesül, vélekedett a magyar miniszterelnök. „Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat. Ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor” – fogalmazott Orbán Viktor. A beszélő egyértelműsítette: a magyarok nem hagyhatják, hogy rajtuk is megismételjék a multikulturális modell kísérletét. Látniuk kell az összefüggést az EU-ba bevándorló tömegek és a terrorizmus térnyerése között, és azt is, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez. Rendőrségi statisztikák igazolják, hogy ott, ahol sok a bevándorló, csökken a polgárok biztonsága, növekszik a bűnözés. A törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is. A Magyarországra irányuló menekültáradat mérsékléséről szólva Orbán kijelentette: augusztus 31-ig megépül a kerítés Magyarország déli határán.

A miniszterelnök elmondta: a nyolcmillió kérdőív közül több mint egymilliót küldtek vissza kitöltve, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség. A magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Háromnegyedük gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség.

Tőkés: a magunk útján kívánunk járni
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a magyarok nem kérnek a megélhetési bevándorlókból és az Európai Unió által kikövezett görög útból. „Jobb szeretnénk a magunk útján, a magyar úton járni” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Tusnádfürdőn az Orbán Viktorral közösen tartott fórumon.
Az erdélyi magyarok a rossz értelemben vett román útból sem kérnek, ehelyett az erdélyiek útján kívánnak járni. A politikus szerint a jelenlegi megváltozott geopolitikai helyzetben mi sem természetesebb annál, hogy szolidaritást kell vállalni Ukrajnával és a keleti partnerséghez tartozó országokkal, közöttük is elsősorban „a román Moldovával”. „A Románia és Moldova egyesülésére irányuló politikai törekvésekben nem látok kivetnivalót”. Apolitikus konstruktívnak és európainak nevezte a transznisztriai helyzet rendezésében, vagy Románia schengeni övezetbe való felvételében képviselt magyar álláspontot. „Hasonló bánásmódot várunk el mindazon szomszédos országoktól, köztük is Romániától, amelynek magyar közösségei teljes joggal tartanak igényt a területi önrendelkezésre”. Hozzátette, mind az EMNT, mind a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) az európai integráció részének tekinti a magyar nemzeti integrációt. Megköszönjük, és továbbra is kérjük Magyarország támogatását az autonómiatörekvéseinkhez. Azon fáradozunk, hogy az Európai Unió szintjén és országainkban is gyökeres változás következzen be a magyar kisebbségi önrendelkezés viszonylatában – jelentette ki az EP-képviselő.

Orbán Viktor beszélt az Európai Unióhoz fűződő viszonyról is. Mint fogalmazott, korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami „elromlott”, a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált. Orbán szerint, amit a magyarok tesznek, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik Brüsszel ideológiai elképzeléseibe – nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást –, onnan nézve kárhoztatandó. Felidézte: 2008 után az első ország, amely mentőcsomagra szorult nem Görögország volt, hanem Magyarország. 2010 után mégis eljutott oda, hogy adóssága nem nőtt, hanem csökkent és soha nem kért kedvezményt vagy haladékot semmilyen tartozására.

Újra felvenni a román–magyar fonalat

A miniszterelnök a hallgatóság kérdéseire is válaszolt. Többek között a román–magyar viszony lehetséges alakulásáról szólva úgy fogalmazott: nem sok boldogítót tud mondani. Értékelése szerint ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország kormányai között. Ez 2012-től megváltozott. Orbán Viktor ugyanakkor lát esélyt egy új kezdetre. „Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat” – fogalmazott. A marosvásárhelyi orvosképzéssel összefüggésben azt mondta: a ciklus négy évét nemzetpolitikai építkezésre szánja. A kajak-kenu sportból származó hasonlattal élve azt mondta, van rajt, utazósebesség és hajrá. Most az erőgyűjtés, az építkezés és az utazósebesség a feladatuk. Orbán Viktor kifejtette: az ágazati politikákat Kárpát-medencei méretekben is meg kell valósítani, erre minden lehetőség adott, azt az unió nem akadályozza, hanem segíti. Semmi akadálya annak, hogy Kolozsvárott szakiskolát nyissanak, és ahogy ez erejükből telik, minél több szakmunkásképző intézetet indítsanak a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, és ehhez nemcsak joguk van, hanem erre igény is van. Ez vonatkozik az orvosképzésre is. Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki – fogalmazott a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: ennek feltételeit meg fogják teremteni, de ezt az érintetteknek is akarniuk kell.

A MOGYE-kapcsán Tőkés László EP-képviselő a közös fórumon úgy fogalmazott: „25 évvel ezelőtt az önálló magyar egyetem ügyéért vágtunk bele a sűrűjébe. Ennyi év után megelégednénk azzal is, hogy a marosvásárhelyi egyetemen jelen lehetünk. Holott a tárgyalási alap az, hogy ezt az egyetemet elvették tőlünk. Ez a megalkuvás ára. Az RMDSZ árulgatja a libát, egyre olcsóbban. Ha keveset kérünk, még kevesebbet fogunk kapni. Ez a kis lépések politikájának a csapdája”.

A kormánypártok igent, az ellenzék nemet mondott Orbánra
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Orbán Viktor miniszterelnök beszéde olyan volt, mint amit egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus mondhat. A kisebbik kormánypárt szerint a menekültekkel kapcsolatos feladatokat csak akkor lehet sikeresen megoldani, „ha egységesen, az európai értékekhez tartva magunkat próbáljuk megoldani a migráció okozta helyzetet”. A KDNP kiemelten fontosnak tartja ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy a magyar kormányzatnak volt kellő elszántsága megkérdezni az embereket a nemzeti konzultáció révén, hogy mit is gondolnak az illegális bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekről. A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal szerint, ha az ellenzéken múlna, teljesen védtelenül hagynák az országot illegális bevándorlók millióival szemben. Rogán azt mondta, a Fidesz-frakció támogatja Orbán Viktor törekvéseit, hogy megvédje Magyarország és Európa határait.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese, Z. Kárpát Dániel, a párt országos alelnöke szerint, ha a miniszterelnök valóban a nemzetek önrendelkezésén alapuló Európáért és a magyar Magyarországért aggódik, akkor a többi között kezdeményeznie kell az önálló határőrség visszaállítását és annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a gazdasági céllal Magyarországra érkező migránsok visszafordíthatók legyenek. Az ellenzéki politikus kiemelte: az Orbán-kormány csak szavakban bátor, tettekben megalkuvó.
Újhelyi István, az MSZP elnöke az Orbán-beszédre úgy reagált, hogy a kormányfő csak visszafelé néz a múltba, fogalma sincs, merre van előre, és mi a célja Magyarországnak és Európának. Szerinte Orbán Viktor úgy tesz, mintha az ország jövőjét akarná biztosítani, ehhez képest elzárja a magyarokat az európai közösségtől. „A miniszterelnök nem egy látnok, nem Európa legbölcsebb politikusa, hanem csak egy piti balkáni politikai maffia feje” – fogalmaz az ellenzéki politikus.
Az Orbán-beszédet elemző Nézőpont Intézet álláspontja szerint Orbán Viktor nincs egyedül a menekültáradattal kapcsolatos véleményével, a nyugat-európai gondolkodás is kezd fordulóponthoz érni a bevándorlás ügyével kapcsolatban.