Hirdetés

Magyar–magyar felismerő rendszerek

A hallgatói és oktatói átjárhatóságot elősegítő program útnak indítását jelentette be Tusványoson Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Balog Zoltán. Beszélgetésünk azonban nemcsak a Magyar Erasmusra szorítkozott.

Csinta Samu

2015. július 31., 20:562015. július 31., 20:56


– Mindenekelőtt tisztázzuk: miben áll a Magyar Erasmus lényege? A bejelentésre ugyanis sokan felkapták a fejüket.

– Ha komolyan gondoljuk, hogy a Kárpát-medencének egységes felsőoktatási téré kell válnia, akkor az két dolgot jelent: egyrészt az intézményrendszerben olyan szinergia megvalósítását, ami lehetővé teszi, hogy mindenütt el lehessen érni a társadalmi-gazdasági szempontból fontos képzéseket, másrészt pedig a hallgatói mobilitás kérdését. Ez a fajta átjárhatóság azonban nemcsak a hallgatók szempontjából fontos, hanem az oktatók tekintetében is, hiszen sok esetben az intézmény akkreditálása a megfelelő tudományos minősítéssel rendelkező oktatók létszámán múlik. A 2016 februárjában elindítandó, egyelőre Magyar Erasmus névvel illetett program keretében a magyarországi oktatók állásuk feladása nélkül tanítani tudnak különböző, más országbeli oktatási intézményekben, s így akkreditációs segítséget tudnak nyújtani mindaddig, míg ki nem termelődik helyben a szükséges tudományos létszám. Olyan intézményi együttműködést tervezünk, amely révén garantálni tudjuk, hogy a magyarországi egyetemek mindenhová elviszik a legfontosabb és szükséges képzéseket. Ugyanakkor semmilyen képzést nem finanszírozunk magyar állami pénzből, amely rossz konkurenciához vezetne, s elszívná a hallgatókat a Kárpát-medencében.

– Az ördög azonban rendre a részletekben rejtőzik, esetünkben a megvalósítás részleteiben. A partnerországok hogyan fogadnak egy ilyen kezdeményezést?

– Eltérőek a tapasztalataink. A szlovák oktatási miniszterről például egészen jókat mondhatok, egyenesen támogatta, hogy mi vigyünk egyetemi oktatókat a révkomáromi Selye János Egyetemre. Hasonló együttműködésben reménykedünk a román partnerekkel is, hiszen ha már mi fizetjük a cechet, akkor legalább ne tiltsanak. E tekintetben persze számon kérhető az a hallgatói és oktatási mozgásszabadság is, amely számomra az egyik legfontosabb uniós jog. Ha a dolog nem működik, arra találták ki a kétoldalú tárgyalásokat, hogy tető alá hozzuk a megegyezést. Ebben természetesen a nagypolitikának is lehet szerepe, amit viszont csak egy erős Magyarország lesz képes eljátszani. Olyan gazdasági-kulturális-politikai-diplomáciai teljesítménnyel kell előrukkolnunk, amit senki sem hagyhat figyelmen kívül.

– A szakma a minőségen alapuló versenyhelyzet kialakításában látja a megoldás kulcsát. Az oktatók „exportálása” nem teremthet olyan konkurenciális helyzetet, amely az anyaországi egyetemek pozícióját gyengíti, újabb feszültségforrásokat teremtve?

– Miért lenne baj, ha így lenne? A legutóbbi adatok szerint kétszáz magyar hallgató járt valamelyik Kárpát-medencei felsőoktatási intézménybe tanulni, s hatszáz érkezett Magyarországra. Miért lenne baj, ha ez az arány fordított irányba változna? Amikor a fiam felvetette, hogy Erdélyben is lehetne pszichológiát tanulni, örültem neki. Amikor teológiát tanultam, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetnek olyan hírneve volt, hogy rangnak számított itt tanulni, hiszen számos tekintetben színvonalasabb volt a képzés, mint az anyaországi intézményekben.

– Milyen átalakulások tapasztalhatók a magyarországi felsőoktatási térképen a különböző szakok, azok száma, hozzáférhetősége, módosítása nyomán?

– Különböző irányok tapasztalhatók. Egyrészt létezik a hallgatói igény, érdek, amely a jó színvonalú tanulmányok mellett a hangulati tényezőt is fontosnak tartja, ám a végső hallgatói érdek – és ez egybe esik a szülői érdekkel – a versenyképes diploma megszerzése. Az állam érdeke pedig az, hogy azoknak a képesítéseknek a megszerzését támogassa, amely nemzetgazdasági szempontokat is szolgál. A harmadik – az egyetemek önfenntartó, önmenedzselési érdeke – szerintem a legkisebb fontosságú, ami esetenként vadhajtásokat is terem. Biztos jó annak, aki ezt oktatja, de szükség van ilyen diplomára? Versenyképes lesz? A világtrend azt mutatja, hogy a műszaki, informatikai, gazdasági tudományokra helyeződik a hangsúly, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség nagyon színvonalas bölcsészképzésre, csak nem biztos, hogy annak tömegképzésnek kell lennie.

– Idén is fájdalmas aktualitást kaptak a magyarországi mesteri és doktori képzésre való jelentkezés döccenői. Nem tartja jogosnak azt a külhoni elvárást, hogy az anyaországi jelentkezési rendszer rugalmasan kezelje a romániai diplomakibocsátási rendszerből fakadó inkompatibilitásokat?

– Egyértelműen jogos az igény, ezért ki is adtam a rendelkezést, hogy a diplomát helyettesítő igazolásokat is fogadják el. Csakhogy ez az európai szabványok szerint működő elektronikus jelentkezési rendszer nem rendelkezik magyar–magyar felismerő funkcióval, s ha kap egy dokumentumot, amelyet nem ismer fel, visszautasítja. Ebbe a rendszerbe emberi kézzel kell belenyúlni, ám ezt nem lehet gyakorlattá tenni, jogszabály szerint kell működnie. Csak akkor lehet korrigálni a dolgot, ha a rendszer hibát jelez. Ezt a korrigálást idén is megejtettük, de attól tartok, hogy jövőre is hasonló helyzettel kell szembesülnünk. Ezzel együtt más rendszerek abszurditásait, abnormalitásait igyekszünk normálisan kezelni.

– Reálisnak tartja azokat a nézeteket, miszerint a hallgatói átjárhatóság a diplomások elszívásának fokozott veszélyét is hordozza?

– Magam is az agyelszívást tartom az egyik legnagyobb veszélynek, ami Magyarországot is fenyegeti. Ettől függetlenül a menni vagy maradni döntést 1920 óta minden magyar generációnak meg kell hoznia. Mi egyet tehetünk: megtenni mindent annak érdekében, hogy ha valaki a maradást választja, helyben is megszerezhesse azt a diplomát és megélhetést, amellyel a családjának és a magyar közösségnek is kiszámítható jövőt képes biztosítani. Sőt, olyan diploma megszerzésének lehetőségét, amelyre a román rendszerben nincs lehetőség, és ebből, valamint a kétnyelvűségből még előnyt is kovácsolhassanak.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés