Kommunikációs technikák és gazdaságfejlesztés Háromszéken

A régiósításért felelős Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, a közigazgatási és területfejlesztési tárca vezetője a napokban jelezte, hogy a nyár folyamán a székelyeknek, szűkebben Háromszéknek is bemutatja a közigazgatás átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Ilyen alkalmakkor fontos, hogy „mi megy ki a tévében,” vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a hat-hét romániai hírtévé kinek és mekkora teret biztosít az uborkaszezon kellős közepén. Imázs dolga.

 „Tudományos” érvek

Egyik változatban lehet politikailag megközelíteni a dolgokat, ami Dragneának előnytelen lenne ugyan, de a székely ellenfelei csakis az utca nyomásával, kivonulással fenyegethetik. Egyéb törvényes eszköz ugyanis nem áll a rendelkezésükre, tekintve a parlamenti helyzetet és potenciális támogatójuk, az anyaországi politikum pillanatnyi brüsszeli beágyazottságát. Másik változatban teret adnak a tévék Dragneának, csapata valamelyik vagy néhány emberének, akik kifejtik a „tudományos” érveiket a Székelyföld feldarabolása mellett, miközben mindenféle tudós, demográfiai, földrajzi, gazdasági stb. tanulmányra hivatkoznak. No meg elmondják, hogy hiba lenne érvényesíteni az etnikai elvet, mert az a térség lakóinak további elszegényedéséhez fog vezetni.

Tételezzük fel, ad absurdum, hogy az uborkaszezon kellős közepén Székelyföld, Háromszék bejuttat a román hírtévék mindegyikébe legalább egy-egy szakembert is, aki majd elmagyarázza, miként fog a térség csakazértis fejlődni, megerősödni, és a térség lakóit, nemzetiségüktől függetlenül a gazdag és gondtalan, közös európai jövőbe vinni...

Képélesség

Ugye, nem elég éles ez a kép?  Nemcsak azért, mert jelen helyzetben még arra a felismerésre sem jutottak el Székelyföldön, hogy ezekbe a beszélgetős műsorokba saját, megfizetett szakértőket kellene eljuttatni, akik, bármi történjék is, mondják a magukét a térség érdekében. Mert ha komolyan gondoljuk az autonómiatörekvéseket, azt kellene tenni, amit bárki más, a kormánypártok, az ellenzék, a gazdasági érdekcsoportok, lobbizó cégek, mindenki Romániában, aki érvényesülni akar.

Persze, a székely autonomistákat leszámítva, akik valamiért nem tartják fontosnak ismertetni álláspontjukat a köztévében, a Pro Tv-n, az Antena csatornáin, a Kanal D-n, a Primán, a Realitatea tévében, a Naþionalon, a B1-en, az RTV-n vagy bármelyik olyan csatornán, amelyet kötelező módon sugározniuk kell a romániai kábeltársaságoknak az Országos Audiovizuális Tanács döntésének értelmében. Pedig több millió meggyőzendő román polgárról van szó, akik átlagosan napi négy órán át gubbasztanak a tévékészülék előtt.

A kép azért sem éles, mert a romániai magyarság nem készül kellő alapossággal az autonómiára. Ehhez minimum egy olyan intézményre lenne szüksége, amely tudja, hogyan áll Székelyföld gazdasága.

Mit mond a politika?

Az Erdélyi Magyar Néppárt programja turizmus húzóágazattal képzeli el a Székelyföld gazdasági jövőjét. A dokumentumban többek között ez szerepel: „A Székelyföld jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. Éppen ezért e területen a hatósági engedélyeztetésnek és felügyeletnek a régió szintjén kell megvalósulnia. Nem a bukaresti elvárásoknak, hanem a helyi igényeknek kell megfelelni. A turizmus és a gazdasági viszonyok fejlesztése érdekében legyen a régiónak joga helyi pénzhelyettesítő eszközök használatára.”

Részletesebb gazdaságfejlesztő leírást találunk a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramjában. Egyrészt „a Vidéki Térségek Európai Chartájába foglalt, úgynevezett sokfunkciós mezőgazdaság koncepcióját tartja irányadónak, amely – sajnos – Közép- és Kelet-Európa országaiban csak részben ismert, vagy nem elfogadott.” Másrészt „olyan piacgazdaság és gazdálkodási szerkezet kialakítását támogatja, amelyben az embert nem kizárólag a termelés egyik tényezőjének tekintik (mint például az ingadozó áru nyersanyagokat), hanem a hosszabb távú befektetések egyik legfontosabb céljának is. Az emberi tényezőért hozott »anyagi áldozat« (például a költséges, komplex oktatási-továbbképzési rendszerek fenntartása) gazdaságilag is megtérül.”

Az RMDSZ gazdaságpolitikájának a kerete „az európai fenntartható fejlesztési modell, ennek alapja pedig az európai szociális piacgazdaság, amely a válságból való kilábalásra, és a válság utáni fenntartható gazdasági növekedésre is hatékony eszköztárat biztosít. Az RMDSZ az európai tendenciákkal összehangolt közpolitikákat szorgalmaz, amelyek az EU 2014–2020 közötti, hétéves költségvetési tervezési időszakára tekintenek előre.”

Beszédes számok

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012 őszén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2011-ben a kereskedelem és turizmus iparágból a turizmust 307 cég képviselte, ezek 2011-ben összesen 20 620 025 eurónyi üzleti forgalmat értek el, ami a megye gazdasági forgalmának 1,79 százalékát jelenti. Ezek a cégek 2011-ben 1147 alkalmazottat foglalkoztattak, azaz a megye aktív lakosságának a 3,57 százalékát, holott a 2004-ben közzétett, Kovászna megye középtávú fejlesztési stratégiája című vitaanyag is felemlegeti: „Ha ismerik Kovászna megyét ország, illetve világszerte, az elsősorban turisztikai adottságainak köszönhető. A Székelyföldet nem egy turisztikai kalauzban, monográfiában nevezik Kis Svájcnak, és a domborzati formák sokféleségével, varázslatos tájaival, a tiszta, szennyezésmentes környezettel a természetes gyógykezelés lehetőségével Háromszék rá is szolgál e megnevezésre.”