Hirdetés

Kommunikációs technikák és gazdaságfejlesztés Háromszéken

Willmann Walter

2013. június 21., 10:002013. június 21., 10:00

A régiósításért felelős Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, a közigazgatási és területfejlesztési tárca vezetője a napokban jelezte, hogy a nyár folyamán a székelyeknek, szűkebben Háromszéknek is bemutatja a közigazgatás átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Ilyen alkalmakkor fontos, hogy „mi megy ki a tévében,” vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a hat-hét romániai hírtévé kinek és mekkora teret biztosít az uborkaszezon kellős közepén. Imázs dolga.

 „Tudományos” érvek

Egyik változatban lehet politikailag megközelíteni a dolgokat, ami Dragneának előnytelen lenne ugyan, de a székely ellenfelei csakis az utca nyomásával, kivonulással fenyegethetik. Egyéb törvényes eszköz ugyanis nem áll a rendelkezésükre, tekintve a parlamenti helyzetet és potenciális támogatójuk, az anyaországi politikum pillanatnyi brüsszeli beágyazottságát. Másik változatban teret adnak a tévék Dragneának, csapata valamelyik vagy néhány emberének, akik kifejtik a „tudományos” érveiket a Székelyföld feldarabolása mellett, miközben mindenféle tudós, demográfiai, földrajzi, gazdasági stb. tanulmányra hivatkoznak. No meg elmondják, hogy hiba lenne érvényesíteni az etnikai elvet, mert az a térség lakóinak további elszegényedéséhez fog vezetni.

Tételezzük fel, ad absurdum, hogy az uborkaszezon kellős közepén Székelyföld, Háromszék bejuttat a román hírtévék mindegyikébe legalább egy-egy szakembert is, aki majd elmagyarázza, miként fog a térség csakazértis fejlődni, megerősödni, és a térség lakóit, nemzetiségüktől függetlenül a gazdag és gondtalan, közös európai jövőbe vinni...

Képélesség

Ugye, nem elég éles ez a kép?  Nemcsak azért, mert jelen helyzetben még arra a felismerésre sem jutottak el Székelyföldön, hogy ezekbe a beszélgetős műsorokba saját, megfizetett szakértőket kellene eljuttatni, akik, bármi történjék is, mondják a magukét a térség érdekében. Mert ha komolyan gondoljuk az autonómiatörekvéseket, azt kellene tenni, amit bárki más, a kormánypártok, az ellenzék, a gazdasági érdekcsoportok, lobbizó cégek, mindenki Romániában, aki érvényesülni akar.

Persze, a székely autonomistákat leszámítva, akik valamiért nem tartják fontosnak ismertetni álláspontjukat a köztévében, a Pro Tv-n, az Antena csatornáin, a Kanal D-n, a Primán, a Realitatea tévében, a Naþionalon, a B1-en, az RTV-n vagy bármelyik olyan csatornán, amelyet kötelező módon sugározniuk kell a romániai kábeltársaságoknak az Országos Audiovizuális Tanács döntésének értelmében. Pedig több millió meggyőzendő román polgárról van szó, akik átlagosan napi négy órán át gubbasztanak a tévékészülék előtt.

A kép azért sem éles, mert a romániai magyarság nem készül kellő alapossággal az autonómiára. Ehhez minimum egy olyan intézményre lenne szüksége, amely tudja, hogyan áll Székelyföld gazdasága.

Mit mond a politika?

Az Erdélyi Magyar Néppárt programja turizmus húzóágazattal képzeli el a Székelyföld gazdasági jövőjét. A dokumentumban többek között ez szerepel: „A Székelyföld jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. Éppen ezért e területen a hatósági engedélyeztetésnek és felügyeletnek a régió szintjén kell megvalósulnia. Nem a bukaresti elvárásoknak, hanem a helyi igényeknek kell megfelelni. A turizmus és a gazdasági viszonyok fejlesztése érdekében legyen a régiónak joga helyi pénzhelyettesítő eszközök használatára.”

Részletesebb gazdaságfejlesztő leírást találunk a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramjában. Egyrészt „a Vidéki Térségek Európai Chartájába foglalt, úgynevezett sokfunkciós mezőgazdaság koncepcióját tartja irányadónak, amely – sajnos – Közép- és Kelet-Európa országaiban csak részben ismert, vagy nem elfogadott.” Másrészt „olyan piacgazdaság és gazdálkodási szerkezet kialakítását támogatja, amelyben az embert nem kizárólag a termelés egyik tényezőjének tekintik (mint például az ingadozó áru nyersanyagokat), hanem a hosszabb távú befektetések egyik legfontosabb céljának is. Az emberi tényezőért hozott »anyagi áldozat« (például a költséges, komplex oktatási-továbbképzési rendszerek fenntartása) gazdaságilag is megtérül.”

Az RMDSZ gazdaságpolitikájának a kerete „az európai fenntartható fejlesztési modell, ennek alapja pedig az európai szociális piacgazdaság, amely a válságból való kilábalásra, és a válság utáni fenntartható gazdasági növekedésre is hatékony eszköztárat biztosít. Az RMDSZ az európai tendenciákkal összehangolt közpolitikákat szorgalmaz, amelyek az EU 2014–2020 közötti, hétéves költségvetési tervezési időszakára tekintenek előre.”

Beszédes számok

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012 őszén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2011-ben a kereskedelem és turizmus iparágból a turizmust 307 cég képviselte, ezek 2011-ben összesen 20 620 025 eurónyi üzleti forgalmat értek el, ami a megye gazdasági forgalmának 1,79 százalékát jelenti. Ezek a cégek 2011-ben 1147 alkalmazottat foglalkoztattak, azaz a megye aktív lakosságának a 3,57 százalékát, holott a 2004-ben közzétett, Kovászna megye középtávú fejlesztési stratégiája című vitaanyag is felemlegeti: „Ha ismerik Kovászna megyét ország, illetve világszerte, az elsősorban turisztikai adottságainak köszönhető. A Székelyföldet nem egy turisztikai kalauzban, monográfiában nevezik Kis Svájcnak, és a domborzati formák sokféleségével, varázslatos tájaival, a tiszta, szennyezésmentes környezettel a természetes gyógykezelés lehetőségével Háromszék rá is szolgál e megnevezésre.”

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés