Mátyás István Mundruc legényes táncára Magyarvistán már az 1940-es évek elején felfigyeltek a néprajzkutatók
Fotó: Hagyományok Háza archívuma
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora június utolsó heti adásait Mátyás Istvánnak, ragadványnevén Mundrucnak és Martin Györgynek szenteli. A zenei válogatásban kalotaszegi falusi vonósbandák muzsikálnak.
2020. június 26., 17:462020. június 26., 17:46
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című hónap végi-hónap elejei műsora a kiváló kalotaszegi táncosra, Mátyás Istvánra, akit legtöbben – ragadványneve után – csak egyszerűen Mundruc néven ismertek, és Martin Györgyre emlékezik. A néprajzkutató, tánctörténész felfedezte fel a rendkívüli táncos egyéniséget.
Martin György a magyarvistai Mátyás István legényes táncára még az 1940-es években figyelt fel, amikor mestere, Molnár István koreográfus egy 1941-ben készült táncfelvételt vetített le. Az alig két perc hosszúságú némafilmen látott tánc is elég volt ahhoz, hogy a fiatal Martint magával ragadja a kiváló kalotaszegi táncos stílusa és virtuozitása.
Mátyás Istvánnal először 1956 őszén találkozott Magyarvistán. Akkor és ott, immár élő zenével együtt értette meg a tánc teljes formáját. Egy későbbi beszélgetésben így emlékezett vissza az akkori eseményekre: „Mikor reggel a lakodalom véget ért, felpakoltam a zenészeket és együtt elmentünk hozzá. Éppen készült kihajtani, a bivalyos szekér már kifordult, amikor megszólítottam és mondtam miről van szó. ’Nahát, akkor máma nem megyünk ki dolgozni’ – mondta a feleségének és a bivalyokat visszapakolta az istállóba. Az egész napot arra szentelte, hogy foglalkozzon velem.”
Martin a következő évtized elejétől újra találkozhatott Mundruccal Erdélyben, és később Magyarországon is. Minden együttlét újabb értékes adatokkal, tánc- és dallamfelvételekkel, beszélgetésekkel gazdagította ismereteit.
A néprajzkutató és tánctörténész emléktáblája Budapesten
Fotó: Hagyományok Háza archívuma
A 2004-ben, Martin György halála után több mint két évtizeddel megjelent Mátyás István Mundruc - Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata című, korszakos jelentőségű monográfiájában foglalja össze kapcsolatukat. „Megadatott számomra az a ritka szerencse, hogy néhány éven keresztül bepillanthattam az általam megismert legkiválóbb paraszttáncos és egy még élő hagyományú és népművészetű vidék táncéletébe, és sikerült egy viszonylag teljes monografikus táncgyűjtést megvalósítanom, mégpedig a magyar népterület egyik – népművészetéről és néptáncáról méltán – leghíresebb pontján.”
A műsor zenei összeállításába a szerkesztő nádasmenti muzsikát válogatott falusi vonósbandák előadásában.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!