
Mátyás István Mundruc legényes táncára Magyarvistán már az 1940-es évek elején felfigyeltek a néprajzkutatók
Fotó: Hagyományok Háza archívuma
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora június utolsó heti adásait Mátyás Istvánnak, ragadványnevén Mundrucnak és Martin Györgynek szenteli. A zenei válogatásban kalotaszegi falusi vonósbandák muzsikálnak.
2020. június 26., 17:462020. június 26., 17:46
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című hónap végi-hónap elejei műsora a kiváló kalotaszegi táncosra, Mátyás Istvánra, akit legtöbben – ragadványneve után – csak egyszerűen Mundruc néven ismertek, és Martin Györgyre emlékezik. A néprajzkutató, tánctörténész felfedezte fel a rendkívüli táncos egyéniséget.
Martin György a magyarvistai Mátyás István legényes táncára még az 1940-es években figyelt fel, amikor mestere, Molnár István koreográfus egy 1941-ben készült táncfelvételt vetített le. Az alig két perc hosszúságú némafilmen látott tánc is elég volt ahhoz, hogy a fiatal Martint magával ragadja a kiváló kalotaszegi táncos stílusa és virtuozitása.
Mátyás Istvánnal először 1956 őszén találkozott Magyarvistán. Akkor és ott, immár élő zenével együtt értette meg a tánc teljes formáját. Egy későbbi beszélgetésben így emlékezett vissza az akkori eseményekre: „Mikor reggel a lakodalom véget ért, felpakoltam a zenészeket és együtt elmentünk hozzá. Éppen készült kihajtani, a bivalyos szekér már kifordult, amikor megszólítottam és mondtam miről van szó. ’Nahát, akkor máma nem megyünk ki dolgozni’ – mondta a feleségének és a bivalyokat visszapakolta az istállóba. Az egész napot arra szentelte, hogy foglalkozzon velem.”
Martin a következő évtized elejétől újra találkozhatott Mundruccal Erdélyben, és később Magyarországon is. Minden együttlét újabb értékes adatokkal, tánc- és dallamfelvételekkel, beszélgetésekkel gazdagította ismereteit.
A néprajzkutató és tánctörténész emléktáblája Budapesten
Fotó: Hagyományok Háza archívuma
A 2004-ben, Martin György halála után több mint két évtizeddel megjelent Mátyás István Mundruc - Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata című, korszakos jelentőségű monográfiájában foglalja össze kapcsolatukat. „Megadatott számomra az a ritka szerencse, hogy néhány éven keresztül bepillanthattam az általam megismert legkiválóbb paraszttáncos és egy még élő hagyományú és népművészetű vidék táncéletébe, és sikerült egy viszonylag teljes monografikus táncgyűjtést megvalósítanom, mégpedig a magyar népterület egyik – népművészetéről és néptáncáról méltán – leghíresebb pontján.”
A műsor zenei összeállításába a szerkesztő nádasmenti muzsikát válogatott falusi vonósbandák előadásában.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!