Fű alatti RMDSZ-keménykedés

Már június 4-én tudomást szerzett az RMDSZ, hogy a román kormány belépett abba a perbe, amelyet a szövetség kezdeményezett az Európai Unió luxemburgi bíróságán, derült ki Kelemen Hunor elnök RFI rádióállomásnak adott nyilatkozatából. „Valóban így volt, luxemburgi forrásokból értesültünk a román állam lépéséről – erősítette meg a hírt lapunknak Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. – Hogy a sajtó ezt csak július elején fedezte fel magának, hadd ne legyen az RMDSZ hiányossága, mi nem szoktunk heti rutin-sajtótájékoztatókat tartani. Azóta folyamatosan tárgyalunk a kormány képviselőivel, a külügyminiszterrel, s egyértelműsítettük, hogy ebben az ügyben készen állunk elmenni a falig.” Mindez kimondatlanul is azt igazolja, hogy ha a Gândul.ro hírportál nem szivárogtatja ki az információt, az RMDSZ-nek nem állt szándékában értesíteni a hazai magyar nyilvánosságot a román lépésről.

Mint ismeretes, az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. A kezdeményezés bejegyzését azonban az Európai Bizottság (EB) elutasította, a döntést pedig az RMDSZ megtámadta a luxemburgi bíróságon.

„Korrekt” elvek

Miután a perbe Románia is belépett, de nem az RMDSZ, hanem a kisebbségi kezdeményezést elutasító brüsszeli fórum oldalán, az akció koalíciós viszályt robbantott ki. A szövetség ugyanis ezáltal roppant kényelmetlen helyzetbe került, hiszen Kelemen Hunor a kezdeményezők polgári bizottságának egyik tagja, illetve a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese.

„A perbe lépésről a bukaresti külügyminisztérium döntött anélkül, hogy a koalícióban ezt megvitatták volna, vagy a perben már részt vevő RMDSZ tudott volna róla – jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor. – Számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben. Semmilyen formában nem sérül a román érdek, Románia részéről közép-kelet-európai butaság volt beugrani a perbe, amit az is bizonyít, hogy sem Németország, sem Dánia, sem Olaszország, sem Ausztria nem lépett be a perbe, pedig a területükön élő kisebbségek képviselőivel közösen kezdeményezett az RMDSZ uniós jogalkotást a kisebbségek védelmében.” Kelemen hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből. „Bízom benne, hogy az a közös vállalásunk, miszerint 2016-ig, nem pedig négy hónapon át próbálunk jó kormányzást biztosítani, Victor Ponta számára is fontos vállalás. Ha így van, Romániának a perből visszalépése nem okozhat semmiféle problémát” – mondta az RMDSZ elnöke.

Bukaresti sajtóértesülések szerint viszont Titus Corlăţean külügyminiszter lemondását helyezte kilátásba, ha Románia visszalép az ügyben. Ezt támasztja alá a román diplomácia vezetőjének állásfoglalása is, hajthatatlannak mutatkozik a luxemburgi bíróságon zajló per kapcsán, amelybe korábban Szlovákia az EB oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését. Románia meg akarja előzni, hogy az Európai Unió bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek a tagállamok szuverenitását érintő olyan kérdések, mint például a kisebbségekhez tartozók jogainak védelme – egyértelműsítette Corlăţean. Jelezte: az etnikai és nyelvi kisebbségekre vonatkozó polgári kezdeményezést a tagállamok nemzeti hatáskörére való tekintettel utasította el az EB, Románia pedig támogatja azt a „korrekt elvi álláspontot”, hogy az EU nem illetékes ebben a témában. „Ebben a jogi procedúrában az EU Románia által is helyeselt álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az Európai Unió révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék” – fogalmazott Titus Corlăţean.

Az RMDSZ-nek így üzent a külügyminiszter: Románia következetes álláspontja állami ügy, nem pedig személyes presztízskérdés, így nem lehet alku vagy politikai kompromisszum tárgya.

Ki a túlhaladott?

A történet következő fordulójára, Kelemen Hunor és Victor Ponta találkozójára július 9-én, lapzártánk után került sor. „Azt hiszem, az RMDSZ-nek az ügyhöz fűzött nyilvános kommentárja szerencsétlen volt, mivel ezt egymás között kellett volna megvitatnunk. Remélem, lenyugszanak a dolgok, és korrekt módon tárgyalhatunk a koalícióban. Senkinek sincs joga megharagudni a romám állam egy intézményére, amely az állam álláspontját képviseli” – adta meg az alaphangot Corlăţean. – Gyakran hallom, hogy az RMDSZ azért akar kormányon lenni, hogy a magyar közösség különleges érdekeit képviselje. Azt is mondhatnám, hogy ez a folyamatosan etnicista hozzáállás túlhaladott. A kormány tagjaként jogom lett volna arra kérni az RMDSZ-es kormánytagokat, hogy a kabinet tagjaként vonják vissza a kezdeményezéshez adott aláírásukat.”

A FUEN teljes szolidaritásáról biztosította az RMDSZ-t és elnökét a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés ügyében kialakult kormányzati szintű nézeteltérésben. ,,Az RMDSZ javaslatára útjára indított kisebbségi polgári kezdeményezés európai szintű együttműködést, párbeszédet és európai megoldásokat szorgalmaz, arra vonatkozóan tartalmaz javaslatokat, hogy az Európai Unió a legjobb intézkedésekkel védje, és vigyázza a nemzeti kisebbségek által jelentett értéket”– áll többek között a Hans Heinrich Hansen FUEN-elnök által aláírt állásfoglalásban.