Érmellék épített örökségével ismerkedtek – Érmihályfalva volt az idei helytörténeti konferencia házigazdája

Ekkor kerül sor az évi közgyűlésre, és ebből az alkalomból osztják ki a Fényes Elek-díjakat azoknak, akik kimagasló tevékenységet fejtettek ki a kutatómunkában és az egyesületi életben. A hét végén zajló konferenciának helytörténeti érdekességek, híres személyiségek emlékezete, valamint a pusztuló műemlékek sorsa volt a fő témája.

Kiosztották a Fényes Elek-díjakat

Az eseményen Dukrét Géza, a PBMET elnöke, Karsai Attila, Érmihályfalva polgármestere, Széman Péter, az EMKE elnöke, Flóris István, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány alapítója, Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság tiszteletbeli elnöke, Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság alelnöke, valamint Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. A köszöntések után került sor a Fényes Elek szakmai díjak átadására.

A díjat idén a székelyhídi Kéri Gáspár, a gálospetri és a szalacsi tájházak alapítója, Szilágyi Andrea érmihályfalvi régész és muzeológus, valamint Nyakó József, a mandátuma felénél törvényileg leköszönni kényszerült mihályfalvi polgármester, helybéli RMDSZ elnök kapta a konferencia helyadójaként.

Temesvárról Tácsi Erika hozta el a Határmajor történetét (Bázos része), amelyet Fényes Elek statisztikus adataival indított: „Bázos oláh falu Temes megyében, Temesvárhoz három­órányi távolságra, rónaságon, erdők között, 1438 óhitű lakossal, (…) Temes és Bega fogja közre. A 19. század elején a kamara birtoka. 1867-ben más környező birtokokkal együtt Ambrózy bárói család vásárolta meg, István (1869–1933) és Lajos (1868–1945) tulajdonába került. A fennmaradt adatok ellentmondásosak. 1910-en a falu 2160 lakosából 1644 román, 414 magyar, 83 német és egyéb nemzetiségűek (…).”
Délután a nagyváradi és a kolozsvári helytörténészek kutatómunkái mellett többnyire magyarországi előadások hangzottak el, akik Sátoraljaújhelyről, Jászberényből, Székesfehérvárról érkeztek. Pénteken a helyi Móka-színház és a Nyíló Akác néptáncegyüttes vitt színt a helytörténeti kutatómunka palettájára.

1991-ben megüresedett a polgármesteri tisztség, és a helyi földosztó bizottság tagjaként kézbe vette a község ügyeinek intézését. 1992 februárjában választották meg polgármesternek, azóta sikeresen végezte feladatát. Szeretném kiemelni a hagyományőrzés terén végzett munkásságát, amelyben nagyszerű eredményeket ért el. 1991-ben emlékházat rendezett be és emlékünnepélyt szervezett a falu nagy szülöttének, Kazinczy Ferenc halálának 160. évfordulója alkalmából. 1993-ban felújíttatta a falu másik nagy szülötte, Fráter Loránd kúriáját. A későbbiekben szoborparkot hozott létre, Kazinczy Ferenc szobra mellett Fráter Loránd, Csiha Kálmán, Kazinczy Lajos mellszobrai láthatók.

Az ő segítségével jelenhetett meg 2002-ben Csorba Mihály Érsemjén című falumonográfiája, majd 2003-ban Csorba Teréznek a község növényvilágáról készült kötete. Hogy szeretett faluját minél jobban megismerjék, színes képeslapokat, leporellót, térképet készíttetett. 2004-ben elindította az Érsemjéni Hírmondó című negyedévenként megjelenő folyóiratot. Az évek óta megszervezett falunappal hagyományt teremtett. Ekkor koszorúzták meg az emlékműveket, könyvbemutatókat, képzőművészeti és fotókiállításokat szerveztek, felléptek a hagyományőrző együttesek, és ekkor díjazták a falu legszebb portáját is.
1999-ben emlékművet állított az első és a második világháború áldozatainak az akkori hatalom óriási ellenszegülése mellett. Az ő érdeme a 2000-ben állított millenniumi kettős kereszt, Kazinczy Lajosnak, az 1848–49-es szabadságharc mártír tábornokának állított csónak alakú fejfa is. Balázsi József polgármester 2005-től lett tagja társaságunknak. Példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő munkásságának és a honismereti tevékenységben elért eredményeinek elismeréseként 2005-ben Fényes Elek-díjjal tüntettük ki. Munkásságáért megkapta a Legjobb polgármester országos címet is. Hathatós segítségével három konferenciát tartottunk, köztük a Kazinczy Ferenc nemzetközi konferenciát. Halála nagy veszteség nemcsak számunkra, hanem Érsemjén és az egész magyar közösség számára” – zárta megemlékező szavait Dukrét Géza.
A konferencia a magyar kormány, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Érmihályfalva Polgármesteri Hivatalának támogatásával valósulhatott meg.