
A korábbi kiállításokhoz hasonlóan ezúttal is nagy érdeklődés övezte a sajttermékeket
Fotó: Ilyés Szabolcs
A budapesti Nagyvásárcsarnokban szervezték meg október 10–12. között a 10. Erdélyi Napokat. A háromnapos rendezvény keretében a látogatók erdélyi ízekkel, kézműves termékekkel, illetve a termelőkkel ismerkedhettek meg.
2017. október 25., 21:142017. október 25., 21:14
2017. október 25., 21:222017. október 25., 21:22
Az erdélyi ízek és a különböző termékek iránti magyarországi igényt mutatja, hogy szaporodnak az Erdélyt bemutató rendezvények, kiállítások és vásárok. A legújabb, háromnapos erdélyi vásárra ismét sokan voltak kíváncsiak. A rengeteg magyarországi látogató mellett az anyaországba áttelepedett erdélyiek nagy táborából is sokan eljöttek, de jómagam számos német turistával is találkoztam.
A csarnok fősétányán kaptak helyet az erdélyi kiállítók, akiknek élelmiszertermékeiből nemcsak vásárolni, hanem kóstolni is lehetett. A korábbi erdélyi kiállításokhoz hasonlóan ezúttal is a sajttermékeket és a pálinkákat – azok közül is az áfonyásakat – övezte nagy érdeklődés. Színes termékkínálatot hoztak az erdélyi termelők: számtalan tea, székely fűszerkeverék, mindenféle méz és sajt (érlelt fűszeres, diós, paprikás, szarvasgombás stb.), székelyföldi töltött káposzta, biotermékek (méz, virágpor), parajdi só, lekvárok, házi szőttesek és bőrből készült kézműves termékek tették a megszokottnál mozgalmasabbá Budapest és egész Kelet-Európa legszebb vásárcsarnokát.
A népviseletbe öltözött termelők a házikenyeret is szívesen kínálták
Fotó: Ilyés Szabolcs
A különlegességek sorába kívánkozik a rókagombás zakuszka, a torokbalzsam vagy éppen a fahéjas akácméz is.
A standok között járva számtalan külföldi turistát láttam, akik nagy érdeklődéssel kóstolgatták az erdélyi termékeket. Egy német turista például az egyik méztermelő standján végigkóstolta a teljes választékot a repce-, a havasi, a virág- és a málnamézből, a végén pedig kisebb készletet vásárolt magának.
Mózes Tamás családi vállalkozásával érkezett Székelyudvarhelyről a budapesti kiállításra és stílusosan székelyruhába öltözve árulta sajátkészítésű kecske- és bivalysajtjait. Kérdésemre elmondta, az udvarhelyszéki Kénoson tartja állatait, ott állítja elő a sajtot. A sajtfélék mellett erdei gyümölcsből készült szörpökkel és lekvárokkal is kedveskedett a vásárra kilátogatóknak. A körülötte forgó vendégseregből is látni lehetett, mekkora a sikere: estig nem volt megállás. Mózes szerint mindenképpen megérte megjelenni a vásáron. Ha teheti, akkor a következő alkalommal is jön, mert kiváló lehetőség a budapesti vásár az erdélyi termékek népszerűsítésére. Ő negyedik éve vesz részt a magyarországi rendezvényen.
„Az Erdélyi Napokon nem vonultattuk fel az összes sztereotípiát, amely Erdély kapcsán felmerül az emberekben. Nem az erdélyi virtusra törekedtünk, itt a termelők állnak a középpontban. Célunk, hogy ismeretségek, barátságok és nem utolsósorban üzleti kapcsolatok alakuljanak ki az erdélyi és magyarországi magyarok között. A vásárcsarnokba látogatók közvetlenül ismerhették meg azokat az embereket, akik a késztermék mögött állnak. Elbeszélgettek egymással és megismerték egymást. Sikeres, sok látogatót fogadó rendezvény volt a 10. Erdélyi Napok is” – fogalmazott lapunknak. Jövőre ugyanitt folytatják.
Az Erdélyi Napok szervezőinek azért sincs könnyű dolguk, mert sokan és sokféle erdélyi fesztivált hoztak tető alá az utóbbi időben. Idén májusban a Székely napok rendezvénysorozat várta a látogatókat, szeptemberben a Transzilvanikum fesztivál, majd a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon kínáltak minden eddiginél nagyobb felhozatalt erdélyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. És egy hónap múlva, novemberben újabb erdélyi seregszemle várja Budapesten a látogatókat: a Székely Termékek Vására.
Az erdélyiek rendezvényét ezúttal is Keresztes Ildikó népszerűsítette a leghatározottabban, akiről köztudott, hogy marosvásárhelyi származású előadóművészként mindig szívesen segít „az otthoniak” rendezvényeinek népszerűsítésében.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!