A korábbi kiállításokhoz hasonlóan ezúttal is nagy érdeklődés övezte a sajttermékeket
Fotó: Ilyés Szabolcs
A budapesti Nagyvásárcsarnokban szervezték meg október 10–12. között a 10. Erdélyi Napokat. A háromnapos rendezvény keretében a látogatók erdélyi ízekkel, kézműves termékekkel, illetve a termelőkkel ismerkedhettek meg.
2017. október 25., 21:142017. október 25., 21:14
2017. október 25., 21:222017. október 25., 21:22
Az erdélyi ízek és a különböző termékek iránti magyarországi igényt mutatja, hogy szaporodnak az Erdélyt bemutató rendezvények, kiállítások és vásárok. A legújabb, háromnapos erdélyi vásárra ismét sokan voltak kíváncsiak. A rengeteg magyarországi látogató mellett az anyaországba áttelepedett erdélyiek nagy táborából is sokan eljöttek, de jómagam számos német turistával is találkoztam.
A csarnok fősétányán kaptak helyet az erdélyi kiállítók, akiknek élelmiszertermékeiből nemcsak vásárolni, hanem kóstolni is lehetett. A korábbi erdélyi kiállításokhoz hasonlóan ezúttal is a sajttermékeket és a pálinkákat – azok közül is az áfonyásakat – övezte nagy érdeklődés. Színes termékkínálatot hoztak az erdélyi termelők: számtalan tea, székely fűszerkeverék, mindenféle méz és sajt (érlelt fűszeres, diós, paprikás, szarvasgombás stb.), székelyföldi töltött káposzta, biotermékek (méz, virágpor), parajdi só, lekvárok, házi szőttesek és bőrből készült kézműves termékek tették a megszokottnál mozgalmasabbá Budapest és egész Kelet-Európa legszebb vásárcsarnokát.
A népviseletbe öltözött termelők a házikenyeret is szívesen kínálták
Fotó: Ilyés Szabolcs
A különlegességek sorába kívánkozik a rókagombás zakuszka, a torokbalzsam vagy éppen a fahéjas akácméz is.
A standok között járva számtalan külföldi turistát láttam, akik nagy érdeklődéssel kóstolgatták az erdélyi termékeket. Egy német turista például az egyik méztermelő standján végigkóstolta a teljes választékot a repce-, a havasi, a virág- és a málnamézből, a végén pedig kisebb készletet vásárolt magának.
Mózes Tamás családi vállalkozásával érkezett Székelyudvarhelyről a budapesti kiállításra és stílusosan székelyruhába öltözve árulta sajátkészítésű kecske- és bivalysajtjait. Kérdésemre elmondta, az udvarhelyszéki Kénoson tartja állatait, ott állítja elő a sajtot. A sajtfélék mellett erdei gyümölcsből készült szörpökkel és lekvárokkal is kedveskedett a vásárra kilátogatóknak. A körülötte forgó vendégseregből is látni lehetett, mekkora a sikere: estig nem volt megállás. Mózes szerint mindenképpen megérte megjelenni a vásáron. Ha teheti, akkor a következő alkalommal is jön, mert kiváló lehetőség a budapesti vásár az erdélyi termékek népszerűsítésére. Ő negyedik éve vesz részt a magyarországi rendezvényen.
„Az Erdélyi Napokon nem vonultattuk fel az összes sztereotípiát, amely Erdély kapcsán felmerül az emberekben. Nem az erdélyi virtusra törekedtünk, itt a termelők állnak a középpontban. Célunk, hogy ismeretségek, barátságok és nem utolsósorban üzleti kapcsolatok alakuljanak ki az erdélyi és magyarországi magyarok között. A vásárcsarnokba látogatók közvetlenül ismerhették meg azokat az embereket, akik a késztermék mögött állnak. Elbeszélgettek egymással és megismerték egymást. Sikeres, sok látogatót fogadó rendezvény volt a 10. Erdélyi Napok is” – fogalmazott lapunknak. Jövőre ugyanitt folytatják.
Az Erdélyi Napok szervezőinek azért sincs könnyű dolguk, mert sokan és sokféle erdélyi fesztivált hoztak tető alá az utóbbi időben. Idén májusban a Székely napok rendezvénysorozat várta a látogatókat, szeptemberben a Transzilvanikum fesztivál, majd a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon kínáltak minden eddiginél nagyobb felhozatalt erdélyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. És egy hónap múlva, novemberben újabb erdélyi seregszemle várja Budapesten a látogatókat: a Székely Termékek Vására.
Az erdélyiek rendezvényét ezúttal is Keresztes Ildikó népszerűsítette a leghatározottabban, akiről köztudott, hogy marosvásárhelyi származású előadóművészként mindig szívesen segít „az otthoniak” rendezvényeinek népszerűsítésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!