Hirdetés

Dacia helyett Volkswagen

December 21-én beiktatták hivatalába Klaus Johannis államfőt, bár korábban alkotmányosnak ítélték a törvénycikkelyt, amely alapján az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg Nagyszeben szász polgármesterének esetében. A bírósági folytatástól függetlenül azonban mindenképpen az év meglepetése Johannis elnökké választása.

Csinta Samu

2014. december 28., 17:322014. december 28., 17:32

Talán nem túlzás, ha euforikusnak minősítjük a Klaus Johannis elnökké választását követő romániai hangulatot. A lelkesedés természetesen egyszerre szólt Victor Ponta legyőzésének, illetve a Johannis személye által „ígért” új kezdetnek. Miután az elnökválasztás november 16-i második fordulójában 55-45 százalék arányban legyőzte a PSD-s miniszterelnököt, Johannis egycsapásra sztár lett. Facebook-oldalát közel 1,5 millióan lájkolták – még Angela Merkel német kancellár kedveltsége is alig éri el a 900 ezret –, önéletrajzi kötetének bukaresti bemutatóján pedig órákon át dedikált a sorban álló százaknak. Holott sem kampányban, sem pedig azon kívül semmilyen kikacsintást nem engedett meg magának a romániai magyar kisebbség felé, bizalmi indexe novemberben 12 százalékkal haladta meg a Kelemen Hunorét, derül ki az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból. Mindenesetre először fordult elő, hogy a magyar közösség jobban bízik egy nem magyar politikusban, s ezt a választás második fordulójának székelyföldi eredményei is igazolták.

Szászok a tanácsban

Talán ismerős a bonmot: ilyenkor valamennyi szász a városi tanács ülésén van, feleli a nagyszebeni román, amikor a bukaresti ismerőse hétköznap délelőtt a város őslakói felől érdeklődik. A kis történet egyszerre árulkodik a város „elnémettelenedéséről”, illetve a szászok munkamoráljának minősítéséről. Kétségtelen, a németek Erdélyben egyre inkább csak az emlékezetben élnek: míg 1977-ben még 360 ezren voltak, a 2011-es népszámlálás során már csak 36 ezren vallották magukat németnek Romániában. Ceauşescu diktatúrája kemény márkafejkvótáért árusította ki Nyugat-Németországnak az erdélyi szászokat, a bánsági és szatmári svábokat. Aki maradt, az 1989-es rendszerváltás után a kilátástalanság elől menekült el Romániából.

Akárcsak Klaus Johannis szülei és nővére is, akik ma a németországi Würzburgban élnek. Ő azonban maradt – a fáma szerint elsősorban román nemzetiségű felesége kérésére –, a rendszerváltás után fizikatanárból tanfelügyelő lett. 2000-ben 41 évesen választották meg először polgármesternek, majd választották újra hatalmas fölénnyel azóta valamennyi önkormányzati választáson. Bár a szászok aránya már csak egy százalék körül mozog Nagyszebenben, a Német Demokrata Fórum többször is kétharmados többséget szerzett a testületben. Johannis vezetésével a Ceauşescu-kor tömbházépítő dühe által fenyegetett, a rendszerváltás után is sokáig omladozó egykori Hermannstadt pedig 2007-ben Európa kulturális fővárosa is lett – ezidáig egyetlen romániai városként.

A fizikatanár

„Reáltárgyakból kimondottan gyenge voltam, de Johannis fizikamagyarázatát még én is értettem és élveztem” – minősíti egykori tanárát Józsa Benjámin, a Német Demokrata Fórum ügyvezető elnöke. A „féllábbal” erdővidéki, apai ágon Bibarcfalváról származó kisebbségi vezető az iskola után sem „szabadult” Johannistól, egy ciklus erejéig nagyszebeni önkormányzati képviselő is volt. Így aztán a közvetlen szemtanú hitelességével idézi fel, hogy polgármesterségének első napján megduplázta az utcaseprők számát. Keményen fellépett a korrupció ellen is, ami kezdetben nem kis felzúdulást okozott a kenőpénzre berendezkedett hivatalnokok körében. Azaz szállította mindazt, ami a takaros szász polgár imázsához tartozott, s amely jegyek az államelnöki győzelmében is jelentős szerepet játszottak.

Sikereire a nagypolitika is felfigyelt. Amikor 2009-ben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a parlamentben Emil Boc miniszterelnök ellen, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ is a Johannis miniszterelnök-jelöltségét támogatta, ám akkor még nem érett meg a társadalmi helyzet a kisebbségi kormányfő elfogadására. Pártsemlegességét 2013-ban adta fel, akkor lépett be a liberálisokhoz, akik idén júniusban pártelnökké is választották.

Választás előtt

Az államelnök-választási kampányban mindenki számára világos volt, hogy habitusban ég és föld a különbség a két jelölt között. Ezért aztán sokak számára az elsődleges választási motivációt a Ponta-ellenesség jelentette. Úgy tűnt, az embereknek elegük lett a korrupcióból, a gátlástalan, a médiától az önkormányzatokig érő hatalomkoncentrációból.

Visszaütött a külföldön élők szavazásának akadályozása is. A szociáldemokraták jól emlékeztek még, hogy 2009-ben Traian Băsescu a távolba szakadt románok szavazataival jutott újabb mandátumhoz Mircea Geoanával szemben. Így aztán a kormányzati hatalmi pozíció minden előnyét skrupulusok nélkül használó Ponta igyekezett ellehetetleníteni a „nyugatiak” voksolását: hiába tűnt papírformának, hogy sokan járulnak majd az urnákhoz, nem biztosítottak elegendő szavazókörzetet. A machinációk óriási felháborodást szültek Romániában, a két választási forduló között tüntetések robbantak ki. Mivel a PNL cseppet sem jobb imázsának még nem volt ideje erodálni Johannis arculatát, a politikai kaszton kívül állónak tűnő jelölt olyanokat is megmozgatott, akik korábban soha nem voksoltak.

A végső sikerben hatalmas szerep jutott az etnikai háttérnek is. „Mivel Romániában az a közfelfogás, hogy a német dolgok – például az autóiparban – tartósak és megbízhatók, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a románok Johannisszal a politikusok Volkswagenjét választották. Az elmúlt 25 évben ő volt az első komolyan vehető jelölt, aki Bukaresten kívülről érkezett” – mondta a Heti Válasz című budapesti hetilapnak Lucian Mîndruţă román újságíró. Pedig Johannis nem teljesített jól a két forduló között: a tévévitákban alapadatokkal nem volt tisztában – nem tudta például, hogy Olaszországban él a legtöbb román vendégmunkás –, megfontoltsága sok esetben tétovaságnak tűnt az izgága Pontával szemben, aki lubickolni látszott a kiabálásba fulladó talkshow-kban.

A németséghez kapcsolódó pozitív sztereotípiák is segítettek a szász jelöltnek, például az, hogy a dél-romániai területeken etnikumtól függetlenül kulturáltabbnak, civilizáltabbak tartják az erdélyieket. Johannist természetesen magáénak érezte szinte egész Erdély, Hunyad és Krassó-Szörény kivételével már az első fordulóban valamennyi erdélyi és partiumi megyében győzött, a másodikban pedig egészen elképesztő sikert aratott.

Siker után

Az RMDSZ ugyan hivatalosan egyik jelölt mellé sem állt, gesztusaival azonban folyamatosan Victor Ponta támogatását sugallta. A két forduló között például Kelemen Hunor elnök Székelyföldön a Ponta javára visszalépett Călin Popescu-Tăriceanu – Ponta megválasztása esetén ő lett volna a miniszterelnök – kampánykörútjához biztosított díszkíséretet. A szövetség a választást követően Johannis hatalmas támogatottságára hivatkozva döntött a kormányból való kilépés mellett.

Válasz nélküli kérdés egyelőre, hogy mit remélhetnek a magyarok Johannistól? Az eddigiekhez képest minden bizonnyal fokozott empátiát – Józsa Benjámin szerint például a nagyszebeni polgármester mindig köszöntötte néhány magyar szóval a karácsonyi vásárra érkezett székelyföldi árusokat –, többet azonban aligha. Az új államfő eddig többször egyértelműsítette, hogy ellenzi a területi autonómiát, szászként is a román nemzet tagjaként határozta meg önmagát. Önéletrajzi kötetében nem mulasztotta el felidézni a szászságot a 19. században „veszélyeztető” magyarosítási törekvéseket. Miközben a szerinte is példaértékű kisebbségi politikát folytató Romániából közben szinte teljesen eltűnt a 800 évig őshonos német kisebbség. Egyesek szerint a továbbiakban nemzetközi színtéren nehezebb lesz hatékonyan képviselni a kisebbségi magyarság ügyét. Ahogy az már a választások éjszakáján is elhangzott különböző román tévéműsorokban: Johannis megválasztása „bebizonyította”, hogy a kisebbségi ügyekben immár nem érheti bírálat Romániát.

Végezetül még egy bonmot: egész Nagyszeben Johannis sikeréért drukkolt – egyik fele azért, hogy szász ember legyen az államelnök, másik fele, hogy végre eltűnjön a városból. Ma még nehéz eldönteni, melyik szurkolótábor járt jobban...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés