Hirdetés

Dacia helyett Volkswagen

December 21-én beiktatták hivatalába Klaus Johannis államfőt, bár korábban alkotmányosnak ítélték a törvénycikkelyt, amely alapján az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg Nagyszeben szász polgármesterének esetében. A bírósági folytatástól függetlenül azonban mindenképpen az év meglepetése Johannis elnökké választása.

Csinta Samu

2014. december 28., 17:322014. december 28., 17:32

Talán nem túlzás, ha euforikusnak minősítjük a Klaus Johannis elnökké választását követő romániai hangulatot. A lelkesedés természetesen egyszerre szólt Victor Ponta legyőzésének, illetve a Johannis személye által „ígért” új kezdetnek. Miután az elnökválasztás november 16-i második fordulójában 55-45 százalék arányban legyőzte a PSD-s miniszterelnököt, Johannis egycsapásra sztár lett. Facebook-oldalát közel 1,5 millióan lájkolták – még Angela Merkel német kancellár kedveltsége is alig éri el a 900 ezret –, önéletrajzi kötetének bukaresti bemutatóján pedig órákon át dedikált a sorban álló százaknak. Holott sem kampányban, sem pedig azon kívül semmilyen kikacsintást nem engedett meg magának a romániai magyar kisebbség felé, bizalmi indexe novemberben 12 százalékkal haladta meg a Kelemen Hunorét, derül ki az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból. Mindenesetre először fordult elő, hogy a magyar közösség jobban bízik egy nem magyar politikusban, s ezt a választás második fordulójának székelyföldi eredményei is igazolták.

Szászok a tanácsban

Talán ismerős a bonmot: ilyenkor valamennyi szász a városi tanács ülésén van, feleli a nagyszebeni román, amikor a bukaresti ismerőse hétköznap délelőtt a város őslakói felől érdeklődik. A kis történet egyszerre árulkodik a város „elnémettelenedéséről”, illetve a szászok munkamoráljának minősítéséről. Kétségtelen, a németek Erdélyben egyre inkább csak az emlékezetben élnek: míg 1977-ben még 360 ezren voltak, a 2011-es népszámlálás során már csak 36 ezren vallották magukat németnek Romániában. Ceauşescu diktatúrája kemény márkafejkvótáért árusította ki Nyugat-Németországnak az erdélyi szászokat, a bánsági és szatmári svábokat. Aki maradt, az 1989-es rendszerváltás után a kilátástalanság elől menekült el Romániából.

Akárcsak Klaus Johannis szülei és nővére is, akik ma a németországi Würzburgban élnek. Ő azonban maradt – a fáma szerint elsősorban román nemzetiségű felesége kérésére –, a rendszerváltás után fizikatanárból tanfelügyelő lett. 2000-ben 41 évesen választották meg először polgármesternek, majd választották újra hatalmas fölénnyel azóta valamennyi önkormányzati választáson. Bár a szászok aránya már csak egy százalék körül mozog Nagyszebenben, a Német Demokrata Fórum többször is kétharmados többséget szerzett a testületben. Johannis vezetésével a Ceauşescu-kor tömbházépítő dühe által fenyegetett, a rendszerváltás után is sokáig omladozó egykori Hermannstadt pedig 2007-ben Európa kulturális fővárosa is lett – ezidáig egyetlen romániai városként.

A fizikatanár

„Reáltárgyakból kimondottan gyenge voltam, de Johannis fizikamagyarázatát még én is értettem és élveztem” – minősíti egykori tanárát Józsa Benjámin, a Német Demokrata Fórum ügyvezető elnöke. A „féllábbal” erdővidéki, apai ágon Bibarcfalváról származó kisebbségi vezető az iskola után sem „szabadult” Johannistól, egy ciklus erejéig nagyszebeni önkormányzati képviselő is volt. Így aztán a közvetlen szemtanú hitelességével idézi fel, hogy polgármesterségének első napján megduplázta az utcaseprők számát. Keményen fellépett a korrupció ellen is, ami kezdetben nem kis felzúdulást okozott a kenőpénzre berendezkedett hivatalnokok körében. Azaz szállította mindazt, ami a takaros szász polgár imázsához tartozott, s amely jegyek az államelnöki győzelmében is jelentős szerepet játszottak.

Sikereire a nagypolitika is felfigyelt. Amikor 2009-ben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a parlamentben Emil Boc miniszterelnök ellen, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ is a Johannis miniszterelnök-jelöltségét támogatta, ám akkor még nem érett meg a társadalmi helyzet a kisebbségi kormányfő elfogadására. Pártsemlegességét 2013-ban adta fel, akkor lépett be a liberálisokhoz, akik idén júniusban pártelnökké is választották.

Választás előtt

Az államelnök-választási kampányban mindenki számára világos volt, hogy habitusban ég és föld a különbség a két jelölt között. Ezért aztán sokak számára az elsődleges választási motivációt a Ponta-ellenesség jelentette. Úgy tűnt, az embereknek elegük lett a korrupcióból, a gátlástalan, a médiától az önkormányzatokig érő hatalomkoncentrációból.

Visszaütött a külföldön élők szavazásának akadályozása is. A szociáldemokraták jól emlékeztek még, hogy 2009-ben Traian Băsescu a távolba szakadt románok szavazataival jutott újabb mandátumhoz Mircea Geoanával szemben. Így aztán a kormányzati hatalmi pozíció minden előnyét skrupulusok nélkül használó Ponta igyekezett ellehetetleníteni a „nyugatiak” voksolását: hiába tűnt papírformának, hogy sokan járulnak majd az urnákhoz, nem biztosítottak elegendő szavazókörzetet. A machinációk óriási felháborodást szültek Romániában, a két választási forduló között tüntetések robbantak ki. Mivel a PNL cseppet sem jobb imázsának még nem volt ideje erodálni Johannis arculatát, a politikai kaszton kívül állónak tűnő jelölt olyanokat is megmozgatott, akik korábban soha nem voksoltak.

A végső sikerben hatalmas szerep jutott az etnikai háttérnek is. „Mivel Romániában az a közfelfogás, hogy a német dolgok – például az autóiparban – tartósak és megbízhatók, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a románok Johannisszal a politikusok Volkswagenjét választották. Az elmúlt 25 évben ő volt az első komolyan vehető jelölt, aki Bukaresten kívülről érkezett” – mondta a Heti Válasz című budapesti hetilapnak Lucian Mîndruţă román újságíró. Pedig Johannis nem teljesített jól a két forduló között: a tévévitákban alapadatokkal nem volt tisztában – nem tudta például, hogy Olaszországban él a legtöbb román vendégmunkás –, megfontoltsága sok esetben tétovaságnak tűnt az izgága Pontával szemben, aki lubickolni látszott a kiabálásba fulladó talkshow-kban.

A németséghez kapcsolódó pozitív sztereotípiák is segítettek a szász jelöltnek, például az, hogy a dél-romániai területeken etnikumtól függetlenül kulturáltabbnak, civilizáltabbak tartják az erdélyieket. Johannist természetesen magáénak érezte szinte egész Erdély, Hunyad és Krassó-Szörény kivételével már az első fordulóban valamennyi erdélyi és partiumi megyében győzött, a másodikban pedig egészen elképesztő sikert aratott.

Siker után

Az RMDSZ ugyan hivatalosan egyik jelölt mellé sem állt, gesztusaival azonban folyamatosan Victor Ponta támogatását sugallta. A két forduló között például Kelemen Hunor elnök Székelyföldön a Ponta javára visszalépett Călin Popescu-Tăriceanu – Ponta megválasztása esetén ő lett volna a miniszterelnök – kampánykörútjához biztosított díszkíséretet. A szövetség a választást követően Johannis hatalmas támogatottságára hivatkozva döntött a kormányból való kilépés mellett.

Válasz nélküli kérdés egyelőre, hogy mit remélhetnek a magyarok Johannistól? Az eddigiekhez képest minden bizonnyal fokozott empátiát – Józsa Benjámin szerint például a nagyszebeni polgármester mindig köszöntötte néhány magyar szóval a karácsonyi vásárra érkezett székelyföldi árusokat –, többet azonban aligha. Az új államfő eddig többször egyértelműsítette, hogy ellenzi a területi autonómiát, szászként is a román nemzet tagjaként határozta meg önmagát. Önéletrajzi kötetében nem mulasztotta el felidézni a szászságot a 19. században „veszélyeztető” magyarosítási törekvéseket. Miközben a szerinte is példaértékű kisebbségi politikát folytató Romániából közben szinte teljesen eltűnt a 800 évig őshonos német kisebbség. Egyesek szerint a továbbiakban nemzetközi színtéren nehezebb lesz hatékonyan képviselni a kisebbségi magyarság ügyét. Ahogy az már a választások éjszakáján is elhangzott különböző román tévéműsorokban: Johannis megválasztása „bebizonyította”, hogy a kisebbségi ügyekben immár nem érheti bírálat Romániát.

Végezetül még egy bonmot: egész Nagyszeben Johannis sikeréért drukkolt – egyik fele azért, hogy szász ember legyen az államelnök, másik fele, hogy végre eltűnjön a városból. Ma még nehéz eldönteni, melyik szurkolótábor járt jobban...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Keresztényüldözés a 21. században: Nigériától Iránig, sőt az Európai Unióig

A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.

Keresztényüldözés a 21. században: Nigériától Iránig, sőt az Európai Unióig
2026. június 04., csütörtök

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
2026. június 02., kedd

Még napokig kitart a csapadékos idő, mutatjuk, mikor érkezik a fordulat

Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.

Még napokig kitart a csapadékos idő, mutatjuk, mikor érkezik a fordulat
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

Tejbegríz vagy chips, titkos helyek, félelmek. Falun élő erdélyi elemisták válaszai gyermeknapi kérdéseinkre

Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.

Tejbegríz vagy chips, titkos helyek, félelmek. Falun élő erdélyi elemisták válaszai gyermeknapi kérdéseinkre
2026. május 30., szombat

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról

Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról
2026. május 28., csütörtök

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről

A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről
Hirdetés
Hirdetés