Mikházán a gazdamozgalom múltját bemutató kiállítást rendezte
Fotó: Bakó Zoltán
Pünkösd hétfőjén váratlanul elhunyt a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetének (RMGE Maros) elnöke. Csomós Attila idén augusztusban töltötte volna 80. életévét. Óriási munkabírása és a gazdaemberek sorsa iránti mély elkötelezettsége példaértékű marad.
2018. június 01., 21:352018. június 01., 21:35
2018. június 01., 21:432018. június 01., 21:43
A forradalomnak nevezett változás utáni eufóriában mindenki igyekezett tenni valamit azért, hogy saját élete jobb legyen. Városon ez hellyel-közzel sikerült, de a falu megrekedt valahol félúton. Széthordták a termelőszövetkezeteket – a közösből eltűntek a szerszámok és a haszonállatok – abban bízva, hogy ami jól működött a háború előtti időkben a falusi embernek, az sikerülni fog az új demokráciában az unokáknak is. Csak azzal számoltak kevesen, hogy az idők változtak, és sokkal nehezebb lett gazdaként talpon maradni, mint korábban. A politikusok nagy sebbel-lobbal megalkottak egy földtörvényt, amiről hamar kiderült, rossz. Ezért elkezdték toldozni-foldozni, amitől még rosszabb lett. Falun rövid idő alatt kialakult a kilátástalanság érzete. Ekkor egyértelművé vált, hogy a nehéz helyzetből csak olyan emberek segítéségével lehet továbblépni, akik a falusi ember hóna alá nyúlnak, és elmondják neki, mivel próbálkozzon, mihez fogjon. Ilyen ember volt Csomós Attila mezőgazdasági mérnök Maros megyében.
E zavaros években, amikor ezerszámra vették kezükbe a vándorbotot az erdélyi falusi fiatalok – hogy Nyugaton epret szedjenek, állatot gondozzanak, sajtkészítést tanuljanak –, kevesen látták, hogyan állhatna talpra a romániai mezőgazdaság. Aztán 2007-ben az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Újból tanulni kellett, szokni a közösségi agrárviszonyokat és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az uniós Európa felkínált. Ebben az útkereső tapogatózásban segített Csomós Attila, aki már 1991-től a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének volt a tagja, hogy az évtizedek alatt felhalmozott mérnöki tudásával és tapasztalatával azokat segítse, akik itthon maradva vagy hazatérve fantáziát láttak a gazdálkodásban.
Előbb a szásznádasi gazdakört irányította, majd 1996-tól a jogi személyiséggel még nem rendelkező RMGE Maros megyei elnöke lett. Majd
Csomós Attila mérnök Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszterrel beszélgetett az agrárium jövőjéről
Fotó: Bakó Zoltán
Felismerte, a gazdák boldogulásának előfeltétele, hogy elsajátítsák a korszerű gazdálkodás elméleti ismereteit, miközben azt vallotta, hogy az elméleti tudás soha nem elegendő a sikeres gazdálkodáshoz. Akárcsak a mezőgazdasági oktatás és képzés 19. századi hőskorában, a gyakorlatban is meg kell tanulni a gazdálkodás fogásait. Büszke volt arra, hogy a magyar mezőgazdasági felnőttoktatás Erdélyben kezdődött el 174 éve, jóval korábban, mint az anyaországban. „1844-ben alakult meg az Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE) néven a nagy előd, amelynek a példáját követni kell, ha eredményt akarunk elérni”–szokta mondogatni.
Sikerült anyaországi segítséggel megvásárolni egy ingatlant, amelyben regionális felkészítő és információs központot rendeztek be, s ez a térségben irányadó és követendő példa lett. Az RMGE Maros tevékenysége nemcsak a megyére, de egész Erdélyre kiterjed.
A marosvásárhelyi gazdaközpont segítségével sikerült a romániai minisztériumok által is elismert felnőttképző tanfolyamokat indítani a mezőgazdaság különböző ágazataiban: növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági eredetű termékek feldolgozása. Csomós nagy figyelmet fordított arra is, hogy a résztvevők a tanfolyamokon marketinget, könyvelési alapelemeket is tanuljanak. Mindig azt mondta, egy mai gazdának ehhez is kell értenie. Nemcsak azért kell tanulni, hogy eredményesebben dolgozzanak, hanem azért is, hogy itthon dolgozzanak eredményesebben, ne külhonban keressenek boldogulást.
A falusi célirányos népnevelés sarokkövének tekintette az állandó mezőgazdasági képzést. „Pályázni kellene egy mezőgazdasági melléklet megjelentetésére a Maros megyei napi sajtóban”– mondta egyik beszélgetésünk alkalmával. Együtt pályáztunk és nyertünk. Két évig a Vásárhelyi Hírlapban jelentek meg rendszeresen a pályázati támogatással készülő szakcikkek.
Rendszeresen megszervezte a legnagyobb Kárpát-medencei mezőgazdasági kiállítás és vásár, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) látogatását, hogy az erdélyi gazdák is megtapasztalják az újdonságokat. De nemcsak szemlélődni, hanem magunkat megmutatni is elindult. Erdélyi mezőgazdasági kisvállalkozókat győzött meg, hogy termékeikkel, terményeikkel menjenek a budapesti vásárra, és kapcsolatai révén megszervezte, hogy a vendégek közül az RMGE Maros az egyik legnagyobb standot kapja a Hungexpo területén.
2017-ben az RMGE Maros stand lett az egyik legkeresettebb kiállítási hely a határon túli standok közül. Miniszterek és államtitkárok is felkeresték több alkalommal, és elbeszélgettek a kiállítókkal. Gondja volt arra is, hogy a gazdaköri tagok itthon is megmutathassák magukat. A Mikházán évi rendszerességgel, ősszel megszervezett Csűrszínházi Gazdanapok kétnapos rendezvénnyé nőtte ki magát: a sok kiállító standja mellett a környék gazdái szakmai előadásokon vehettek részt. Az idei mikházi gazdanapok már Csomós Attila nélkül zajlanak. De kézjegye rajta lesz, ugyanis már az év elejétől szervezni kezdte az őszi rendezvényt.
Vele voltam, amikor 2014-ben az erdélyi gazdák búzáját elvittük a kenderesi gyűjtőhelyre, hogy elkészüljön a nemzet kenyere.
Akkor Csomós Attila a begyűjtés után az önkormányzati sátorban a magyarországi vidékfejlesztési miniszterrel, Fazekas Sándorral, Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével, az országgyűlési alelnökkel, Péter Mihállyal, a Pest megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével és több más magyarországi szakemberrel beszélgetett az erdélyi gazdák irányába történő hangsúlyosabb nyitásról és a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről.
És mindezt oly módon, nagy körültekintéssel és a gazdák iránti mély elköteleződéssel, hogy távozása az élők sorából pótolhatatlan vesztesége az erdélyi magyar gazdatársadalomnak.
Gazdag életút
Csomós Attila Brassóban született 1938. augusztus 21-én. Sepsiszentgyörgyön végezte középiskolai tanulmányait, majd a műszaki egyetem mezőgépészeti karán Nagyváradon, Craiován és Temesváron tanult, végül Marosvásárhelyre érkezett mezőgépészeti mérnökként. A nyárádszeredai mezőgazdasági gépállomás főmérnökeként ügyelte fel több mint kétezer traktor és mezőgép karbantartását. Később ő lett az intézmény igazgatója. A Maros megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari autószállítási kereskedelmi vállalatnál lett vezérigazgató, a megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesületénél alelnök, majd elnök. A rendszerváltás után egyre inkább a gazdák ügyei foglalkoztatták, így lett az RMGE Maros szervezet vezetője. Élete utolsó napjáig dolgozott, mintegy 64 évet a számára megadatott nyolcvanból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!