Vidroczki Márton síremléke Egerben
Fotó: Wikipédia
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsorának fókuszában augusztus második hetében a híres betyár, Vidróczki Márton áll. A Kossuth Rádió zenei műsorában a szerkesztő Tarnalesz népzenéjéből ad ízelítőt.
2021. szeptember 05., 21:092021. szeptember 05., 21:09
A betyárromantika napjainkban is reneszánszát éli. Rózsa Sándor szamosújvári sírján mindig van friss virág, a balatonszentgyörgyi Csillagvárban kiállítás foglalkozik a szegénylegényekkel. Köztük van Vidróczky Márton is (számos helyen Vidróckiként szerepel).
Az 1837. november 12-én, Mónosbélen született Vidróczki Márton életéről meglehetősen kevés tényszerű adat maradt fenn az utókor számára. Neve után azt is feltételezhetjük, hogy régi felföldi család sarja. Számos történet keletkezett arról, hogy miért is lépett a törvényen kívüliség útjára, de feltehetően „félresiklott” katonai szolgálata miatt kényszerült bujdosásra. Még fiatalemberként, 1859-ben sorozták be egy egri ezredbe. Mivel értett a pásztorok által használt fúvós hangszerekhez, ezért rövid idő elteltével a seregben szolgáló kürtösök közé került. Szabad természete nehezen viselte a szigorú regrutaéletet és hamarosan összekülönbözött osztrák elöljárójával.
Szobor a híres betyárról Mátraverebélyen. Emléke a mai napig elevenen él a Mátra és a Bükk falvaiban
Fotó: Hagyományok Háza
A legenda szerint a vita azért pattant ki közöttük, mert Vidróczki hangszerén a Kossuth-nótát fújta. Szó szót követett, és az eset verekedésbe torkollott, ami miatt Mártont hadbíróság elé állították. Súlyos ítéletet hoztak ügyében, büntetése 12 év várfogság lett, melyet a komáromi erődben kellett letöltenie. Pár hónap elteltével azonban sikerült megszöknie, majd visszatért szülőföldjére és rablóbandát szervezett a környék szegénylegényeiből. Az elkövetkező években számos rablást követett el csapatával, még a környékbeli fogadósokat is befolyása alá vonta. A betyárvezért 1863-ban kerítették először kézre a hatóságok. Az ekkor már országos hírnévnek örvendő Vidróczkit 27 év fogságra ítélték, és a birodalom hírhedt börtönébe, Theresienstadtba szállították. Nyolc év elteltével innen is sikerült megszöknie, de ekkor már nem a Bükkbe, hanem a Mátrába tért vissza. Érdekes módon a róla szóló legendák, történetek java része az itt eltöltött másfél éve alapján maradt meg leginkább a nép emlékezetében. Az igazság viszont az, hogy ekkor már nem sikerült hatékonyan összefognia legényeit. Úgy tartják, egyik riválisa, Pásztor Pista sebesítette halálra egy párbajban, Mátraverebély határában 1873-ban. Holttestét Egerbe vitték, ahol a Rókus temetőben, jeltelenül hantolták el. Ma már egy kopjafa jelöli nyughelyét. Emléke a mai napig elevenen él a Mátra és a Bükk falvaiban.
A műsor követői az Egerhez közeli Tarnalelesz népzenéjéből készült válogatást hallhatják.
Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten is elérhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!