Vidroczki Márton síremléke Egerben
Fotó: Wikipédia
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsorának fókuszában augusztus második hetében a híres betyár, Vidróczki Márton áll. A Kossuth Rádió zenei műsorában a szerkesztő Tarnalesz népzenéjéből ad ízelítőt.
2021. szeptember 05., 21:092021. szeptember 05., 21:09
A betyárromantika napjainkban is reneszánszát éli. Rózsa Sándor szamosújvári sírján mindig van friss virág, a balatonszentgyörgyi Csillagvárban kiállítás foglalkozik a szegénylegényekkel. Köztük van Vidróczky Márton is (számos helyen Vidróckiként szerepel).
Az 1837. november 12-én, Mónosbélen született Vidróczki Márton életéről meglehetősen kevés tényszerű adat maradt fenn az utókor számára. Neve után azt is feltételezhetjük, hogy régi felföldi család sarja. Számos történet keletkezett arról, hogy miért is lépett a törvényen kívüliség útjára, de feltehetően „félresiklott” katonai szolgálata miatt kényszerült bujdosásra. Még fiatalemberként, 1859-ben sorozták be egy egri ezredbe. Mivel értett a pásztorok által használt fúvós hangszerekhez, ezért rövid idő elteltével a seregben szolgáló kürtösök közé került. Szabad természete nehezen viselte a szigorú regrutaéletet és hamarosan összekülönbözött osztrák elöljárójával.
Szobor a híres betyárról Mátraverebélyen. Emléke a mai napig elevenen él a Mátra és a Bükk falvaiban
Fotó: Hagyományok Háza
A legenda szerint a vita azért pattant ki közöttük, mert Vidróczki hangszerén a Kossuth-nótát fújta. Szó szót követett, és az eset verekedésbe torkollott, ami miatt Mártont hadbíróság elé állították. Súlyos ítéletet hoztak ügyében, büntetése 12 év várfogság lett, melyet a komáromi erődben kellett letöltenie. Pár hónap elteltével azonban sikerült megszöknie, majd visszatért szülőföldjére és rablóbandát szervezett a környék szegénylegényeiből. Az elkövetkező években számos rablást követett el csapatával, még a környékbeli fogadósokat is befolyása alá vonta. A betyárvezért 1863-ban kerítették először kézre a hatóságok. Az ekkor már országos hírnévnek örvendő Vidróczkit 27 év fogságra ítélték, és a birodalom hírhedt börtönébe, Theresienstadtba szállították. Nyolc év elteltével innen is sikerült megszöknie, de ekkor már nem a Bükkbe, hanem a Mátrába tért vissza. Érdekes módon a róla szóló legendák, történetek java része az itt eltöltött másfél éve alapján maradt meg leginkább a nép emlékezetében. Az igazság viszont az, hogy ekkor már nem sikerült hatékonyan összefognia legényeit. Úgy tartják, egyik riválisa, Pásztor Pista sebesítette halálra egy párbajban, Mátraverebély határában 1873-ban. Holttestét Egerbe vitték, ahol a Rókus temetőben, jeltelenül hantolták el. Ma már egy kopjafa jelöli nyughelyét. Emléke a mai napig elevenen él a Mátra és a Bükk falvaiban.
A műsor követői az Egerhez közeli Tarnalelesz népzenéjéből készült válogatást hallhatják.
Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten is elérhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!