Hirdetés

Az EP előtt a kényszermunkára deportált felvidéki magyarok ügye

Immár tizennégy éve húzódik a felvidéki magyar deportáltak kárpótlási igénye, amit a szlovák és a cseh államnak nyújtott be szervezetük. Az Európai Parlament által felkarolt ügynek szerveztek újabb közmeghallgatást Brüsszelben.

 

EN-összeállítás

2016. február 21., 11:152016. február 21., 11:15

2016. február 21., 11:172016. február 21., 11:17

Harmadszor tartottak január 27-én az Európai Parlamentben nyilvános közmeghallgatást, amely az 1946–47 telén elhurcolt magyar családok megpróbáltatásait és kárpótlási igényeit tárta a nyilvánosság elé. A meghallgatásnak két házigazdája és szervezője volt: Meszerics Tamás a zöldek és a katalán Josep-Maria Terracabras az EFA frakció részéről. A képviselők, a flamand Bart Staestal és a valenciai Jordi Sebastiaval, még a múlt év novemberében levélben sürgették Robert Fico szlovák kormányfőnél a deportáltak kárpótlását.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapján tartott meghallgatás megnyitó beszédében Terricabras képviselő felelevenítette a katalán–magyar együttműködést, amelynek középkori gyökerei vannak: Hódító Jakab katalán király Árpádházi Jolántát, II. András királyunk lányát vette nőül. Az EP-képviselő méltatta a magyarok jogainak védelmében fellépő katalán kollégái – Miquel Mayol i Raynalt, Bernat Joan i Marít és Oriol Junquerast – munkásságát, akik számtalan alkalommal hallatták hangjukat a felvidékiek érdekében. A spanyolországi politikusok többször ellátogattak Szlovákiába, hogy személyesen tájékozódjanak a magyarság helyzetéről. Bernat Joan i Marí és Oriol Junqueras a kárpótlás kérdésével foglalkozó előző két nyilvános meghallgatás szervezői voltak. Josep-Maria Terracabras kifejtette: a napjainkban világszerte tetten érhető számtalan igazságtalanság nem feledtetheti el a múltbeli meghurcoltatásokat, sérelmeket, azok igazságos rendezése elmaradhatatlan, csak tiszta lappal építhetjük közös jövőnket.

Meszerics Tamás többek között arról beszélt, hogy a magyarok deportálása nem egyedi eset volt a történelemben. Úgy fogalmazott: az emberi méltóságot sújtó minden eset ellen kötelességünk fellépni és az elégtétel sem maradhat el. „Nem valaki ellen, hanem valami mellett vállaltam a meghallgatás szervezését” – mondotta az egybegyűlteknek. Meszerics példaértékűnek tartja, hogy az igazságos és egyenlő bánásmód elve alapján más nemzet képviselői azonosulnak a deportáltak jogos követelésével. Első alkalom volt az idei, hogy magyar képviselő is nevét adta a felvidéki magyar deportáltak követeléseit tárgyaló meghallgatáshoz.

A brüsszeli rendezvény keretében a résztvevők egy rövidfilmet tekinthettek meg, amelyben az elhurcoltak a családjaikat ért szenvedésekről beszéltek. A beszámolók megrendítő részletességgel festették le az átélt borzalmakat, a fűtetlen marhavagonokban eltöltött hosszú utazást, a bizonytalanságtól való félelmet, a mínusz 25 fokos hideget, a célállomásokon zajló embervásárt, a nehéz élet- és munkakörülményeket és a visszatérés utáni újabb szenvedéseket. A deportáltak házaiba szlovákokat telepített a hatalom, számos esetben vissza kellett vásárolniuk saját ingatlanaikat a benne lakóktól.

A Deportálások Áldozatai és Leszármazottai Szövetségének (DÁLESZ) elnöke, Krivánszky Miklós a deportálások politikai és diplomáciai okait ismertette. A csehszlovák kormány a magyarok végleges kitelepítését szorgalmazta, amihez a nyugati nagyhatalmak nem járultak hozzá, ezért Benes elnök lakosságcserét ajánlott. A magyarokra kényszerített egyezmény végrehajtását a magyar kormány mindenáron meg akarta hiúsítani, ezért Benesék a belső áttelepítés fegyveréhez nyúltak: elfogadták a 88/1945 számú törvényt, amelynek értelmében az ország minden polgára közhasznú munkára volt kötelezhető. A cseszlovák állam azonban súlyosan megsértette a törvény előírta rendelkezéseket, mivel nem estek a törvény hatálya alá az idős emberek, a betegek, a rokkantak, a várandós nők, a kisgyermekes anyák és nem lett volna szabad fegyveres karhatalmat sem alkalmazni. A törvény nem írta elő az ingatlanok elkobzását és a végleges kitelepítést, a közmunka tartama pedig legfeljebb egy évre terjedt. A DÁLESZ a fenti törvénysértések alapján fogalmazta meg 2002-ben kárpótlási igényét a cseh és szlovák állammal szemben, szigorúan egyéni alapon. Az azóta tartó folyamat politikai támogatottsága érdekében még az EU-csatlakozási folyamat keretében tájékoztatták az európai döntéshozókat. Nagyszámú európai nem magyar politikus állt az évek során az ügy mellé, egyéni levelekben kérve a cseh és a szlovák kormányt a kárpótlás rendezésére.

A brüsszeli meghallgatáson a közönség soraiból többen is érdeklődtek a magyar politikusoknak az üggyel kapcsolatos szerepvállalásáról. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint sajnálatos mulasztás történt már a szlovák kormányban való magyar részvétel idején: sem a magyar párt elnöke, Bugár Béla, sem a miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Csáky Pál nem támogatta a felvidéki magyarok kárpótlását. A kérvény jelenleg a szlovák Igazságügyi Minisztériumban található, a kormányhivatal tájékoztatója szerint ügyintézés céljából.

A magyar EP-képviselők testületileg távol maradtak a meghallgatástól egyetlen kivétellel : Tőkés László – aki elejétől támogatta a felvidéki deportáltak ügyét – ezúttal is jelen volt. Az elmúlt időszakban Schöpflin György és Olajos Péter EP-képviselők álltak még a felvidéki magyarság ügye mellé. Szlovák részről a keresztény alapokon politizáló Branislav Skrípek képviselő volt jelen, aki magyarországi áttelepült szlovák család leszármazottjaként nagy érdeklődést tanúsított a történtek és a kárpótlás ügye iránt.

A Közép-Európai Emberjogi Bizottság nevében B. Nagy Ajnácska szólalt fel, rámutatva politikusaink mulasztásaira. A DÁLESZ képviselője elmondta: a meghallgatást további érdekérvényesítő tevékenység követi, a küzdelmet nem adják fel.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés