Hirdetés

Az EP előtt a kényszermunkára deportált felvidéki magyarok ügye

Immár tizennégy éve húzódik a felvidéki magyar deportáltak kárpótlási igénye, amit a szlovák és a cseh államnak nyújtott be szervezetük. Az Európai Parlament által felkarolt ügynek szerveztek újabb közmeghallgatást Brüsszelben.

 

EN-összeállítás

2016. február 21., 11:152016. február 21., 11:15

2016. február 21., 11:172016. február 21., 11:17

Harmadszor tartottak január 27-én az Európai Parlamentben nyilvános közmeghallgatást, amely az 1946–47 telén elhurcolt magyar családok megpróbáltatásait és kárpótlási igényeit tárta a nyilvánosság elé. A meghallgatásnak két házigazdája és szervezője volt: Meszerics Tamás a zöldek és a katalán Josep-Maria Terracabras az EFA frakció részéről. A képviselők, a flamand Bart Staestal és a valenciai Jordi Sebastiaval, még a múlt év novemberében levélben sürgették Robert Fico szlovák kormányfőnél a deportáltak kárpótlását.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapján tartott meghallgatás megnyitó beszédében Terricabras képviselő felelevenítette a katalán–magyar együttműködést, amelynek középkori gyökerei vannak: Hódító Jakab katalán király Árpádházi Jolántát, II. András királyunk lányát vette nőül. Az EP-képviselő méltatta a magyarok jogainak védelmében fellépő katalán kollégái – Miquel Mayol i Raynalt, Bernat Joan i Marít és Oriol Junquerast – munkásságát, akik számtalan alkalommal hallatták hangjukat a felvidékiek érdekében. A spanyolországi politikusok többször ellátogattak Szlovákiába, hogy személyesen tájékozódjanak a magyarság helyzetéről. Bernat Joan i Marí és Oriol Junqueras a kárpótlás kérdésével foglalkozó előző két nyilvános meghallgatás szervezői voltak. Josep-Maria Terracabras kifejtette: a napjainkban világszerte tetten érhető számtalan igazságtalanság nem feledtetheti el a múltbeli meghurcoltatásokat, sérelmeket, azok igazságos rendezése elmaradhatatlan, csak tiszta lappal építhetjük közös jövőnket.

Meszerics Tamás többek között arról beszélt, hogy a magyarok deportálása nem egyedi eset volt a történelemben. Úgy fogalmazott: az emberi méltóságot sújtó minden eset ellen kötelességünk fellépni és az elégtétel sem maradhat el. „Nem valaki ellen, hanem valami mellett vállaltam a meghallgatás szervezését” – mondotta az egybegyűlteknek. Meszerics példaértékűnek tartja, hogy az igazságos és egyenlő bánásmód elve alapján más nemzet képviselői azonosulnak a deportáltak jogos követelésével. Első alkalom volt az idei, hogy magyar képviselő is nevét adta a felvidéki magyar deportáltak követeléseit tárgyaló meghallgatáshoz.

A brüsszeli rendezvény keretében a résztvevők egy rövidfilmet tekinthettek meg, amelyben az elhurcoltak a családjaikat ért szenvedésekről beszéltek. A beszámolók megrendítő részletességgel festették le az átélt borzalmakat, a fűtetlen marhavagonokban eltöltött hosszú utazást, a bizonytalanságtól való félelmet, a mínusz 25 fokos hideget, a célállomásokon zajló embervásárt, a nehéz élet- és munkakörülményeket és a visszatérés utáni újabb szenvedéseket. A deportáltak házaiba szlovákokat telepített a hatalom, számos esetben vissza kellett vásárolniuk saját ingatlanaikat a benne lakóktól.

A Deportálások Áldozatai és Leszármazottai Szövetségének (DÁLESZ) elnöke, Krivánszky Miklós a deportálások politikai és diplomáciai okait ismertette. A csehszlovák kormány a magyarok végleges kitelepítését szorgalmazta, amihez a nyugati nagyhatalmak nem járultak hozzá, ezért Benes elnök lakosságcserét ajánlott. A magyarokra kényszerített egyezmény végrehajtását a magyar kormány mindenáron meg akarta hiúsítani, ezért Benesék a belső áttelepítés fegyveréhez nyúltak: elfogadták a 88/1945 számú törvényt, amelynek értelmében az ország minden polgára közhasznú munkára volt kötelezhető. A cseszlovák állam azonban súlyosan megsértette a törvény előírta rendelkezéseket, mivel nem estek a törvény hatálya alá az idős emberek, a betegek, a rokkantak, a várandós nők, a kisgyermekes anyák és nem lett volna szabad fegyveres karhatalmat sem alkalmazni. A törvény nem írta elő az ingatlanok elkobzását és a végleges kitelepítést, a közmunka tartama pedig legfeljebb egy évre terjedt. A DÁLESZ a fenti törvénysértések alapján fogalmazta meg 2002-ben kárpótlási igényét a cseh és szlovák állammal szemben, szigorúan egyéni alapon. Az azóta tartó folyamat politikai támogatottsága érdekében még az EU-csatlakozási folyamat keretében tájékoztatták az európai döntéshozókat. Nagyszámú európai nem magyar politikus állt az évek során az ügy mellé, egyéni levelekben kérve a cseh és a szlovák kormányt a kárpótlás rendezésére.

A brüsszeli meghallgatáson a közönség soraiból többen is érdeklődtek a magyar politikusoknak az üggyel kapcsolatos szerepvállalásáról. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint sajnálatos mulasztás történt már a szlovák kormányban való magyar részvétel idején: sem a magyar párt elnöke, Bugár Béla, sem a miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Csáky Pál nem támogatta a felvidéki magyarok kárpótlását. A kérvény jelenleg a szlovák Igazságügyi Minisztériumban található, a kormányhivatal tájékoztatója szerint ügyintézés céljából.

A magyar EP-képviselők testületileg távol maradtak a meghallgatástól egyetlen kivétellel : Tőkés László – aki elejétől támogatta a felvidéki deportáltak ügyét – ezúttal is jelen volt. Az elmúlt időszakban Schöpflin György és Olajos Péter EP-képviselők álltak még a felvidéki magyarság ügye mellé. Szlovák részről a keresztény alapokon politizáló Branislav Skrípek képviselő volt jelen, aki magyarországi áttelepült szlovák család leszármazottjaként nagy érdeklődést tanúsított a történtek és a kárpótlás ügye iránt.

A Közép-Európai Emberjogi Bizottság nevében B. Nagy Ajnácska szólalt fel, rámutatva politikusaink mulasztásaira. A DÁLESZ képviselője elmondta: a meghallgatást további érdekérvényesítő tevékenység követi, a küzdelmet nem adják fel.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés