Hirdetés

Az EP előtt a kényszermunkára deportált felvidéki magyarok ügye

Immár tizennégy éve húzódik a felvidéki magyar deportáltak kárpótlási igénye, amit a szlovák és a cseh államnak nyújtott be szervezetük. Az Európai Parlament által felkarolt ügynek szerveztek újabb közmeghallgatást Brüsszelben.

 

EN-összeállítás

2016. február 21., 11:152016. február 21., 11:15

2016. február 21., 11:172016. február 21., 11:17

Harmadszor tartottak január 27-én az Európai Parlamentben nyilvános közmeghallgatást, amely az 1946–47 telén elhurcolt magyar családok megpróbáltatásait és kárpótlási igényeit tárta a nyilvánosság elé. A meghallgatásnak két házigazdája és szervezője volt: Meszerics Tamás a zöldek és a katalán Josep-Maria Terracabras az EFA frakció részéről. A képviselők, a flamand Bart Staestal és a valenciai Jordi Sebastiaval, még a múlt év novemberében levélben sürgették Robert Fico szlovák kormányfőnél a deportáltak kárpótlását.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapján tartott meghallgatás megnyitó beszédében Terricabras képviselő felelevenítette a katalán–magyar együttműködést, amelynek középkori gyökerei vannak: Hódító Jakab katalán király Árpádházi Jolántát, II. András királyunk lányát vette nőül. Az EP-képviselő méltatta a magyarok jogainak védelmében fellépő katalán kollégái – Miquel Mayol i Raynalt, Bernat Joan i Marít és Oriol Junquerast – munkásságát, akik számtalan alkalommal hallatták hangjukat a felvidékiek érdekében. A spanyolországi politikusok többször ellátogattak Szlovákiába, hogy személyesen tájékozódjanak a magyarság helyzetéről. Bernat Joan i Marí és Oriol Junqueras a kárpótlás kérdésével foglalkozó előző két nyilvános meghallgatás szervezői voltak. Josep-Maria Terracabras kifejtette: a napjainkban világszerte tetten érhető számtalan igazságtalanság nem feledtetheti el a múltbeli meghurcoltatásokat, sérelmeket, azok igazságos rendezése elmaradhatatlan, csak tiszta lappal építhetjük közös jövőnket.

Meszerics Tamás többek között arról beszélt, hogy a magyarok deportálása nem egyedi eset volt a történelemben. Úgy fogalmazott: az emberi méltóságot sújtó minden eset ellen kötelességünk fellépni és az elégtétel sem maradhat el. „Nem valaki ellen, hanem valami mellett vállaltam a meghallgatás szervezését” – mondotta az egybegyűlteknek. Meszerics példaértékűnek tartja, hogy az igazságos és egyenlő bánásmód elve alapján más nemzet képviselői azonosulnak a deportáltak jogos követelésével. Első alkalom volt az idei, hogy magyar képviselő is nevét adta a felvidéki magyar deportáltak követeléseit tárgyaló meghallgatáshoz.

A brüsszeli rendezvény keretében a résztvevők egy rövidfilmet tekinthettek meg, amelyben az elhurcoltak a családjaikat ért szenvedésekről beszéltek. A beszámolók megrendítő részletességgel festették le az átélt borzalmakat, a fűtetlen marhavagonokban eltöltött hosszú utazást, a bizonytalanságtól való félelmet, a mínusz 25 fokos hideget, a célállomásokon zajló embervásárt, a nehéz élet- és munkakörülményeket és a visszatérés utáni újabb szenvedéseket. A deportáltak házaiba szlovákokat telepített a hatalom, számos esetben vissza kellett vásárolniuk saját ingatlanaikat a benne lakóktól.

A Deportálások Áldozatai és Leszármazottai Szövetségének (DÁLESZ) elnöke, Krivánszky Miklós a deportálások politikai és diplomáciai okait ismertette. A csehszlovák kormány a magyarok végleges kitelepítését szorgalmazta, amihez a nyugati nagyhatalmak nem járultak hozzá, ezért Benes elnök lakosságcserét ajánlott. A magyarokra kényszerített egyezmény végrehajtását a magyar kormány mindenáron meg akarta hiúsítani, ezért Benesék a belső áttelepítés fegyveréhez nyúltak: elfogadták a 88/1945 számú törvényt, amelynek értelmében az ország minden polgára közhasznú munkára volt kötelezhető. A cseszlovák állam azonban súlyosan megsértette a törvény előírta rendelkezéseket, mivel nem estek a törvény hatálya alá az idős emberek, a betegek, a rokkantak, a várandós nők, a kisgyermekes anyák és nem lett volna szabad fegyveres karhatalmat sem alkalmazni. A törvény nem írta elő az ingatlanok elkobzását és a végleges kitelepítést, a közmunka tartama pedig legfeljebb egy évre terjedt. A DÁLESZ a fenti törvénysértések alapján fogalmazta meg 2002-ben kárpótlási igényét a cseh és szlovák állammal szemben, szigorúan egyéni alapon. Az azóta tartó folyamat politikai támogatottsága érdekében még az EU-csatlakozási folyamat keretében tájékoztatták az európai döntéshozókat. Nagyszámú európai nem magyar politikus állt az évek során az ügy mellé, egyéni levelekben kérve a cseh és a szlovák kormányt a kárpótlás rendezésére.

A brüsszeli meghallgatáson a közönség soraiból többen is érdeklődtek a magyar politikusoknak az üggyel kapcsolatos szerepvállalásáról. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint sajnálatos mulasztás történt már a szlovák kormányban való magyar részvétel idején: sem a magyar párt elnöke, Bugár Béla, sem a miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Csáky Pál nem támogatta a felvidéki magyarok kárpótlását. A kérvény jelenleg a szlovák Igazságügyi Minisztériumban található, a kormányhivatal tájékoztatója szerint ügyintézés céljából.

A magyar EP-képviselők testületileg távol maradtak a meghallgatástól egyetlen kivétellel : Tőkés László – aki elejétől támogatta a felvidéki deportáltak ügyét – ezúttal is jelen volt. Az elmúlt időszakban Schöpflin György és Olajos Péter EP-képviselők álltak még a felvidéki magyarság ügye mellé. Szlovák részről a keresztény alapokon politizáló Branislav Skrípek képviselő volt jelen, aki magyarországi áttelepült szlovák család leszármazottjaként nagy érdeklődést tanúsított a történtek és a kárpótlás ügye iránt.

A Közép-Európai Emberjogi Bizottság nevében B. Nagy Ajnácska szólalt fel, rámutatva politikusaink mulasztásaira. A DÁLESZ képviselője elmondta: a meghallgatást további érdekérvényesítő tevékenység követi, a küzdelmet nem adják fel.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés