Hirdetés

Ápolják Háromszék nagyasszonya, a szociális intézményrendszert megalapító báró Szentkereszty Stefánia emlékét

A Háromszék szociális intézményrendszerét megalapító báró Szentkereszty Stefániára emlékeztek június elején Kézdivásárhelyen •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

A Háromszék szociális intézményrendszerét megalapító báró Szentkereszty Stefániára emlékeztek június elején Kézdivásárhelyen

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Őrzik és ápolják Háromszék nagyasszonya, a szociális intézményrendszert megalapító báró Szentkereszty Stefánia emlékét: az 1906-ban elhunyt arisztokrata hölgy nevéhez fűződik az árvák intézetének megalapítása, a háromszéki társadalom számos szegmensének jobbítása, és oltárképfestészet is. Június elején Kézdivásárhelyen emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Szentkereszty Stefániáról. A megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerét megalakító bárónő munkásságának jelentőségéről Szebeni Zsuzsanna színháztörténészt, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét, a bárónő oltárképfestészetének kurátorát, a korszak, valamint a 19-20. század női szerepeinek kutatóját kérdeztük.

Kiss Judit

2024. június 07., 07:572024. június 07., 07:57

2024. június 07., 12:002024. június 07., 12:00

Háromszék nagyasszonyára, báró zágoni Szentkereszty Stephanie-ra (Stefániára) emlékeztek Kézdivásárhelyen június első napjaiban: a széleskörű tevékenységet folytató bárónő (1842-1906) nevéhez fűződik a megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerének a megalakítása. Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet.

Szentkereszty Stefánia (1842-1906) széleskörű szociális tevékenységet folytatott Háromszéken •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Szentkereszty Stefánia (1842-1906) széleskörű szociális tevékenységet folytatott Háromszéken

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Az árvaház épülete ma a Kovászna Megyei Tanács tulajdonában van, ott működik a közösségi szolgáltatási és gyermekvédelmi központ igazgatósága (DGASPC). A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai, ahogy végakaratában rendelkezett.

Hirdetés

A június elején szervezett ünnepségen szentmisét is tartottak, amelynek keretében Ft. Vargha Béla, Kézdi-Orbaiszéki római katolikus főesperes-plébános megáldotta a bárónő hamvait őrző, frissen felújított kápolnát. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke közleménye szerint az ünnepségen jelen volt többek közt Jakab Isván, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Brendus Réka, a Magyar Miniszterelnökség Erdélyi Főosztályának vezetője, valamint Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője, oltarképfesteszetének kurátora, a korszak, valamint a 19-20. század női szerepeinek kutatója.

•  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Szebeni Zsuzsanna megkeresésünkre elmondta, illő és lényeges, hogy Szentkereszty Stefánia emlékét őrizze és ápolja Háromszék, hiszen megkerülhetetlen az ő munkássága: szociális tekintetben rengeteget tett a korabeli társadalomért. Szebeni Zsuzsa hosszú ideig kutatta Szentkereszty Stefánia kortársának, a szintén aktív közéleti tevékenységet folytató Szilvássy Carola bárónének az életét, pályáját, filmet is készített róla. Szilvássy Carola (1876–1948) a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári-szalon mozgatórugója, az Erzsébet-rend kitüntetettje, a diakonisszamozgalom első számú támogatója volt, de nem volt egyedülálló Erdélyben e tekintetben, hiszen például Szentkereszty Stefánia közéleti tevékenysége is megkerülhetetlen – mondta el az Erdélyi Naplónak a színháztörténész.

Oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként oltáregyletet is alapított báró Szentkereszty Stefánia •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként oltáregyletet is alapított báró Szentkereszty Stefánia

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

„Stefánia bárónő élete rámutat arra, hogy Szilvássy Carola nem egyedi eset volt a magyar arisztokrácia keretei között. A nők jótékonyságra való hajlandósága döntő e tekintetben, és ez Szentkereszty Stefánia esetében is erőteljesen érvényesült. Jómagam eléggé beleástam magam a korabeli dokumentumok tanulmányozásába,

és kitetszik, hogy a bárónő minden követ megmozgatott, hogy létrehozzon négy közintézményt, amelyek közt van, ami a mai napig is működik. Többfajta árvaházat létrehozott, tehát lánynevelő intézetet, fiúnevelő intézetet, kórházat és oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként egy oltáregyletet is” – mondta el szebeni Zsuzsanna. Mint részletezte, a bárónő mindenkit megszólított Erzsébet királynőtől a főhercegekig, Prielle Kornélia színésznőig, aki Petőfi Sándor szerelme volt. „Ha bárki csak egyetlen forinttal is támogatta jótékonysági tevékenységeit, hosszas, szép szövegű sajtóközleményben megköszönte az újságokban. Tehát aki támogatta az árva leányokat nevelő intézetet, jótékonysága azonnal óriási nyilvánosságot kapott: például találtam dokumentumot, amelyben az áll, hogy nagyon köszönik Prielle Kornélia művésznőnek, hogy borszéki fellépésének teljes gázsiját az árvalány-nevelő intézetnek ajánlotta fel” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna.

Báró Szentkereszty Stefánia szarkofágja a kézdivásárhelyi kápolnában •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Báró Szentkereszty Stefánia szarkofágja a kézdivásárhelyi kápolnában

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Mint magyarázta,

abban az időszakban az embereknek módfelett imponált, ha a nevük megjelent a sajtóban, a bárónő pedig rengeteg pénzt szedett össze a jótékony célokra azzal, hogy ily módon szólította meg a támogatóit.

„Tevékenységének oltárképfestői szeletével foglalkoztam a legtöbbet. Az oltárképeket hite bizonyságául is másolta le, de azért is, hogy az Úr imádása megfelelő környezetben jöjjön létre. A képek egyébként nagyon jók, megnézettem művészettörténészekkel, képzőművészekkel, akik szerint nagyon tehetséges volt a bárónő” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna. Hozzátette, az oltárképmásolás nagyon népszerű volt a nők körében, akik egy oltáregyletet hoztak létre: voltak köztük arisztokraták, polgárlányok is.

Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

„Ezek a nők kicsit autodidakta módon képeztették magukat, azért harcoltak, hogy ők is járhassanak azokba az iskolákba, amelyek a férfiak számára nyitottak voltak. Szentkereszty Stefánia azért is volt különleges, mert művészi vénával, óriási szervező erővel és nagyon-nagyon erős szociális érzékenységgel rendelkezett. Egyébként ezek az oltárképek azért is jelentősek, mert például egy kis faluban kaptak helyet, ahol nem sok műalkotással találkoztak az emberek. Ez akár kicsit nevelő hatással volt az ízlés formálására is” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna. Arra is kitért, hogy Kézdivásárhelyen szépen felújították a kápolnát, amelyben a bárónő hamvait őrzik.

Ünnepélyes keretek közt tartottak megemlékezést Kézdivásárhelyen •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Ünnepélyes keretek közt tartottak megemlékezést Kézdivásárhelyen

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

„Ez volt a kívánsága, hogy a hamvai ott legyenek eltemetve az árvaház kertjében, ott látható a sztarkofágja is. A jótékonysági tevékenysége egyik mozgatórugója lehetett, ami determinálta őt erre a szerepre: beteg, súlyos tüdőbajos volt a húga, és aki beteg ember mellett él, az érzékenyebb lesz a segítségre, a szociális tevékenységekre” – mondta Szebeni Zsuzsanna.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kézdivásárhelyi árvaház lakói tanáraik iránytításával rengeteg ízléses kézműves terméket készítenek, ezzel próbálják erősíteni az intézmény önfenntartását, és jó lenne, ha a nagyközösnég is érdeklődne ezek iránt a termékek iránt. „Egyébként megtekinthető az árvaházban Szentkereszty Stefánia emlékszobája eredeti bútoraival, nagyon gyönyörű, ezt is érdemes megtekinteni” – hívta fel a figyelmet Szebeni Zsuzsanna.

Szentkereszty Stefánia 1906. május 26-án hunyt el •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Szentkereszty Stefánia 1906. május 26-án hunyt el

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Háromszéken aktívan ápolják a bárónő emlékét: tavaly októberben jubileumi ünnepséggel emlékeztek az általa Kézdivásárhelyen alapított Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetre, és a 20 éve alakult, a bárónő nevét viselő Szentkereszty Stephanie Egyesületre. Akkor kiállítás is nyílt a bárónő által másolt oltásképekből a kézdivásáhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A kiállítás tartalmazta a kézdivásárhelyi múzeum hét Szentkereszty-festménye mellett a zágoni plébánia, a kantai Szentháromság plébánia és a Szentkereszty Stephanie Alapítvány által kölcsönzött munkákat is.

A nők és a szegények mentoraként, több alapítvány, intézmény megálmodójaként és létrehozójaként vonult be a történelembe. A bárónőről elnevezett egyesület honlapján szereplő mottó Szentkereszty Stefániától származik: „Mindenkinek minden cselekedetével azt a közösséget kell szolgálni, amelyhez tartozik.”

•  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

A Szentkereszty Stephanie Egyesület szívügyének tekinti és felkarolja a szociálisan hátrányos helyzetűeket, fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességű személyeket, segít a családon belüli erőszak áldozatainak, öregeknek, hajléktalanoknak, krízishelyzetben levőknek. Amint az egyesület honlapján szerepel, Szentkereszty Stephanie bárónő 1842 február 5-én született Kolozsváron. Alig 11 éves korában került Budapestre, az ott töltött öt év alatt nyelveket, festészetet tanult, amit később művészi szinten művelt, majd Zágonba, a szülői házhoz tért vissza. Mindössze 29 éves, mikor közéleti munkálkodáshoz kezd, amelyben személyes tulajdonságai, megnyerő modora, műveltsége és elméje hamar vezéregyéniséggé avatja.

A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Az 1870-es évek elején kezdte el jótékonykodó tevékenységét, így nyerte el az „ alapítványi hölgy ” jelzőt. 1872 okt. 9-én megnyitotta kapuit az „árvaház”, amely 1874-ben felvette az Erzsébet nevet. Az árvaház működésének célja: „Háromszék vármegye apa és anya nélkül való árvaleányait felnevelni, munkára szoktatni.”

Szentkereszty Stephanie bárónő 1872-ben alapította meg az Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet Fenntartó Egyesületet, „azon célból, hogy abban a háromszékmegyei illetőségű, szülők- és vagyon nélküli leány- gyermekekről keresztényi szeretettel gondoskodjon, azokat élelemmel, lakással, ruházattal lássa el, s emellett a szükséges nevelésben és tanításban részesítse,

hogy belőlük értelmes, jó erkölcsű nők, a társadalomnak munkás és hasznos tagjai váljanak.”

A kézdivásárhelyi kápolna •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

A kézdivásárhelyi kápolna

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

A szociális és egészségügyi intézmények megalapítása nyomán 1884. október 23-án a bárónő méltán érdemelte ki Kézdivásárhely város díszpolgári címét „az emberiség javát czélzó nagybecsü munkálkodásáért”. Ami személyes sorsát illeti, 1862-ben traumaként érte édesanyja elvesztése. Egy idő után testvéreiről is neki kellett gondoskodnia, tüdőbajban szenvedő Iréne húgát minden külföldi útjára elkísérte. Így járták be a kontinens jó részét. A másik nagy csapás 1879-ben érte a bárónőt, amikor elvesztette édesapját. 1897-ben aztán húga is elhunyt, ami újból súlyosan érintette, és minden valószínűség szerint kiváltotta végzetes betegségét. 1906. május 26-án hunyt el Budapesten.

korábban írtuk

„Árvák könnyeit letörlő” bárónő emlékezete: felújítják a Szentkereszty Stefánia tiszteletére épített kápolnát Kézdivásárhelyen
„Árvák könnyeit letörlő” bárónő emlékezete: felújítják a Szentkereszty Stefánia tiszteletére épített kápolnát Kézdivásárhelyen

Felújítják a 150 évvel ezelőtt leánynevelő intézetet alapító Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát, mely a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található – közölte Facebook-oldalán Tamás Sándor.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés