Hirdetés

Ápolják Háromszék nagyasszonya, a szociális intézményrendszert megalapító báró Szentkereszty Stefánia emlékét

A Háromszék szociális intézményrendszerét megalapító báró Szentkereszty Stefániára emlékeztek június elején Kézdivásárhelyen •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

A Háromszék szociális intézményrendszerét megalapító báró Szentkereszty Stefániára emlékeztek június elején Kézdivásárhelyen

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Őrzik és ápolják Háromszék nagyasszonya, a szociális intézményrendszert megalapító báró Szentkereszty Stefánia emlékét: az 1906-ban elhunyt arisztokrata hölgy nevéhez fűződik az árvák intézetének megalapítása, a háromszéki társadalom számos szegmensének jobbítása, és oltárképfestészet is. Június elején Kézdivásárhelyen emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Szentkereszty Stefániáról. A megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerét megalakító bárónő munkásságának jelentőségéről Szebeni Zsuzsanna színháztörténészt, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét, a bárónő oltárképfestészetének kurátorát, a korszak, valamint a 19-20. század női szerepeinek kutatóját kérdeztük.

Kiss Judit

2024. június 07., 07:572024. június 07., 07:57

2024. június 07., 12:002024. június 07., 12:00

Háromszék nagyasszonyára, báró zágoni Szentkereszty Stephanie-ra (Stefániára) emlékeztek Kézdivásárhelyen június első napjaiban: a széleskörű tevékenységet folytató bárónő (1842-1906) nevéhez fűződik a megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerének a megalakítása. Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet.

Szentkereszty Stefánia (1842-1906) széleskörű szociális tevékenységet folytatott Háromszéken •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Szentkereszty Stefánia (1842-1906) széleskörű szociális tevékenységet folytatott Háromszéken

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Az árvaház épülete ma a Kovászna Megyei Tanács tulajdonában van, ott működik a közösségi szolgáltatási és gyermekvédelmi központ igazgatósága (DGASPC). A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai, ahogy végakaratában rendelkezett.

Hirdetés

A június elején szervezett ünnepségen szentmisét is tartottak, amelynek keretében Ft. Vargha Béla, Kézdi-Orbaiszéki római katolikus főesperes-plébános megáldotta a bárónő hamvait őrző, frissen felújított kápolnát. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke közleménye szerint az ünnepségen jelen volt többek közt Jakab Isván, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Brendus Réka, a Magyar Miniszterelnökség Erdélyi Főosztályának vezetője, valamint Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője, oltarképfesteszetének kurátora, a korszak, valamint a 19-20. század női szerepeinek kutatója.

•  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Szebeni Zsuzsanna megkeresésünkre elmondta, illő és lényeges, hogy Szentkereszty Stefánia emlékét őrizze és ápolja Háromszék, hiszen megkerülhetetlen az ő munkássága: szociális tekintetben rengeteget tett a korabeli társadalomért. Szebeni Zsuzsa hosszú ideig kutatta Szentkereszty Stefánia kortársának, a szintén aktív közéleti tevékenységet folytató Szilvássy Carola bárónének az életét, pályáját, filmet is készített róla. Szilvássy Carola (1876–1948) a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári-szalon mozgatórugója, az Erzsébet-rend kitüntetettje, a diakonisszamozgalom első számú támogatója volt, de nem volt egyedülálló Erdélyben e tekintetben, hiszen például Szentkereszty Stefánia közéleti tevékenysége is megkerülhetetlen – mondta el az Erdélyi Naplónak a színháztörténész.

Oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként oltáregyletet is alapított báró Szentkereszty Stefánia •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként oltáregyletet is alapított báró Szentkereszty Stefánia

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

„Stefánia bárónő élete rámutat arra, hogy Szilvássy Carola nem egyedi eset volt a magyar arisztokrácia keretei között. A nők jótékonyságra való hajlandósága döntő e tekintetben, és ez Szentkereszty Stefánia esetében is erőteljesen érvényesült. Jómagam eléggé beleástam magam a korabeli dokumentumok tanulmányozásába,

és kitetszik, hogy a bárónő minden követ megmozgatott, hogy létrehozzon négy közintézményt, amelyek közt van, ami a mai napig is működik. Többfajta árvaházat létrehozott, tehát lánynevelő intézetet, fiúnevelő intézetet, kórházat és oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként egy oltáregyletet is” – mondta el szebeni Zsuzsanna. Mint részletezte, a bárónő mindenkit megszólított Erzsébet királynőtől a főhercegekig, Prielle Kornélia színésznőig, aki Petőfi Sándor szerelme volt. „Ha bárki csak egyetlen forinttal is támogatta jótékonysági tevékenységeit, hosszas, szép szövegű sajtóközleményben megköszönte az újságokban. Tehát aki támogatta az árva leányokat nevelő intézetet, jótékonysága azonnal óriási nyilvánosságot kapott: például találtam dokumentumot, amelyben az áll, hogy nagyon köszönik Prielle Kornélia művésznőnek, hogy borszéki fellépésének teljes gázsiját az árvalány-nevelő intézetnek ajánlotta fel” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna.

Báró Szentkereszty Stefánia szarkofágja a kézdivásárhelyi kápolnában •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Báró Szentkereszty Stefánia szarkofágja a kézdivásárhelyi kápolnában

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Mint magyarázta,

abban az időszakban az embereknek módfelett imponált, ha a nevük megjelent a sajtóban, a bárónő pedig rengeteg pénzt szedett össze a jótékony célokra azzal, hogy ily módon szólította meg a támogatóit.

„Tevékenységének oltárképfestői szeletével foglalkoztam a legtöbbet. Az oltárképeket hite bizonyságául is másolta le, de azért is, hogy az Úr imádása megfelelő környezetben jöjjön létre. A képek egyébként nagyon jók, megnézettem művészettörténészekkel, képzőművészekkel, akik szerint nagyon tehetséges volt a bárónő” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna. Hozzátette, az oltárképmásolás nagyon népszerű volt a nők körében, akik egy oltáregyletet hoztak létre: voltak köztük arisztokraták, polgárlányok is.

Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

„Ezek a nők kicsit autodidakta módon képeztették magukat, azért harcoltak, hogy ők is járhassanak azokba az iskolákba, amelyek a férfiak számára nyitottak voltak. Szentkereszty Stefánia azért is volt különleges, mert művészi vénával, óriási szervező erővel és nagyon-nagyon erős szociális érzékenységgel rendelkezett. Egyébként ezek az oltárképek azért is jelentősek, mert például egy kis faluban kaptak helyet, ahol nem sok műalkotással találkoztak az emberek. Ez akár kicsit nevelő hatással volt az ízlés formálására is” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna. Arra is kitért, hogy Kézdivásárhelyen szépen felújították a kápolnát, amelyben a bárónő hamvait őrzik.

Ünnepélyes keretek közt tartottak megemlékezést Kézdivásárhelyen •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Ünnepélyes keretek közt tartottak megemlékezést Kézdivásárhelyen

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

„Ez volt a kívánsága, hogy a hamvai ott legyenek eltemetve az árvaház kertjében, ott látható a sztarkofágja is. A jótékonysági tevékenysége egyik mozgatórugója lehetett, ami determinálta őt erre a szerepre: beteg, súlyos tüdőbajos volt a húga, és aki beteg ember mellett él, az érzékenyebb lesz a segítségre, a szociális tevékenységekre” – mondta Szebeni Zsuzsanna.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kézdivásárhelyi árvaház lakói tanáraik iránytításával rengeteg ízléses kézműves terméket készítenek, ezzel próbálják erősíteni az intézmény önfenntartását, és jó lenne, ha a nagyközösnég is érdeklődne ezek iránt a termékek iránt. „Egyébként megtekinthető az árvaházban Szentkereszty Stefánia emlékszobája eredeti bútoraival, nagyon gyönyörű, ezt is érdemes megtekinteni” – hívta fel a figyelmet Szebeni Zsuzsanna.

Szentkereszty Stefánia 1906. május 26-án hunyt el •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Szentkereszty Stefánia 1906. május 26-án hunyt el

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Háromszéken aktívan ápolják a bárónő emlékét: tavaly októberben jubileumi ünnepséggel emlékeztek az általa Kézdivásárhelyen alapított Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetre, és a 20 éve alakult, a bárónő nevét viselő Szentkereszty Stephanie Egyesületre. Akkor kiállítás is nyílt a bárónő által másolt oltásképekből a kézdivásáhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A kiállítás tartalmazta a kézdivásárhelyi múzeum hét Szentkereszty-festménye mellett a zágoni plébánia, a kantai Szentháromság plébánia és a Szentkereszty Stephanie Alapítvány által kölcsönzött munkákat is.

A nők és a szegények mentoraként, több alapítvány, intézmény megálmodójaként és létrehozójaként vonult be a történelembe. A bárónőről elnevezett egyesület honlapján szereplő mottó Szentkereszty Stefániától származik: „Mindenkinek minden cselekedetével azt a közösséget kell szolgálni, amelyhez tartozik.”

•  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

A Szentkereszty Stephanie Egyesület szívügyének tekinti és felkarolja a szociálisan hátrányos helyzetűeket, fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességű személyeket, segít a családon belüli erőszak áldozatainak, öregeknek, hajléktalanoknak, krízishelyzetben levőknek. Amint az egyesület honlapján szerepel, Szentkereszty Stephanie bárónő 1842 február 5-én született Kolozsváron. Alig 11 éves korában került Budapestre, az ott töltött öt év alatt nyelveket, festészetet tanult, amit később művészi szinten művelt, majd Zágonba, a szülői házhoz tért vissza. Mindössze 29 éves, mikor közéleti munkálkodáshoz kezd, amelyben személyes tulajdonságai, megnyerő modora, műveltsége és elméje hamar vezéregyéniséggé avatja.

A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

Az 1870-es évek elején kezdte el jótékonykodó tevékenységét, így nyerte el az „ alapítványi hölgy ” jelzőt. 1872 okt. 9-én megnyitotta kapuit az „árvaház”, amely 1874-ben felvette az Erzsébet nevet. Az árvaház működésének célja: „Háromszék vármegye apa és anya nélkül való árvaleányait felnevelni, munkára szoktatni.”

Szentkereszty Stephanie bárónő 1872-ben alapította meg az Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet Fenntartó Egyesületet, „azon célból, hogy abban a háromszékmegyei illetőségű, szülők- és vagyon nélküli leány- gyermekekről keresztényi szeretettel gondoskodjon, azokat élelemmel, lakással, ruházattal lássa el, s emellett a szükséges nevelésben és tanításban részesítse,

hogy belőlük értelmes, jó erkölcsű nők, a társadalomnak munkás és hasznos tagjai váljanak.”

A kézdivásárhelyi kápolna •  Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

A kézdivásárhelyi kápolna

Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala

A szociális és egészségügyi intézmények megalapítása nyomán 1884. október 23-án a bárónő méltán érdemelte ki Kézdivásárhely város díszpolgári címét „az emberiség javát czélzó nagybecsü munkálkodásáért”. Ami személyes sorsát illeti, 1862-ben traumaként érte édesanyja elvesztése. Egy idő után testvéreiről is neki kellett gondoskodnia, tüdőbajban szenvedő Iréne húgát minden külföldi útjára elkísérte. Így járták be a kontinens jó részét. A másik nagy csapás 1879-ben érte a bárónőt, amikor elvesztette édesapját. 1897-ben aztán húga is elhunyt, ami újból súlyosan érintette, és minden valószínűség szerint kiváltotta végzetes betegségét. 1906. május 26-án hunyt el Budapesten.

korábban írtuk

„Árvák könnyeit letörlő” bárónő emlékezete: felújítják a Szentkereszty Stefánia tiszteletére épített kápolnát Kézdivásárhelyen
„Árvák könnyeit letörlő” bárónő emlékezete: felújítják a Szentkereszty Stefánia tiszteletére épített kápolnát Kézdivásárhelyen

Felújítják a 150 évvel ezelőtt leánynevelő intézetet alapító Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát, mely a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található – közölte Facebook-oldalán Tamás Sándor.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 29., kedd

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben

Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása
2026. szeptember 27., vasárnap

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége
2026. szeptember 26., szombat

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése

Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg
2026. szeptember 23., szerda

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát
2026. szeptember 22., kedd

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában

Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában
2026. szeptember 15., kedd

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz

A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz
2026. szeptember 14., hétfő

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház

Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház
Hirdetés
Hirdetés