A Háromszék szociális intézményrendszerét megalapító báró Szentkereszty Stefániára emlékeztek június elején Kézdivásárhelyen
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
Őrzik és ápolják Háromszék nagyasszonya, a szociális intézményrendszert megalapító báró Szentkereszty Stefánia emlékét: az 1906-ban elhunyt arisztokrata hölgy nevéhez fűződik az árvák intézetének megalapítása, a háromszéki társadalom számos szegmensének jobbítása, és oltárképfestészet is. Június elején Kézdivásárhelyen emlékeztek meg ünnepélyes keretek között Szentkereszty Stefániáról. A megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerét megalakító bárónő munkásságának jelentőségéről Szebeni Zsuzsanna színháztörténészt, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét, a bárónő oltárképfestészetének kurátorát, a korszak, valamint a 19-20. század női szerepeinek kutatóját kérdeztük.
2024. június 07., 07:572024. június 07., 07:57
2024. június 07., 12:002024. június 07., 12:00
Háromszék nagyasszonyára, báró zágoni Szentkereszty Stephanie-ra (Stefániára) emlékeztek Kézdivásárhelyen június első napjaiban: a széleskörű tevékenységet folytató bárónő (1842-1906) nevéhez fűződik a megye első szociális, egészségügyi intézményrendszerének a megalakítása. Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet.
Szentkereszty Stefánia (1842-1906) széleskörű szociális tevékenységet folytatott Háromszéken
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
A június elején szervezett ünnepségen szentmisét is tartottak, amelynek keretében Ft. Vargha Béla, Kézdi-Orbaiszéki római katolikus főesperes-plébános megáldotta a bárónő hamvait őrző, frissen felújított kápolnát. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke közleménye szerint az ünnepségen jelen volt többek közt Jakab Isván, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Brendus Réka, a Magyar Miniszterelnökség Erdélyi Főosztályának vezetője, valamint Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője, oltarképfesteszetének kurátora, a korszak, valamint a 19-20. század női szerepeinek kutatója.
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
Szebeni Zsuzsanna megkeresésünkre elmondta, illő és lényeges, hogy Szentkereszty Stefánia emlékét őrizze és ápolja Háromszék, hiszen megkerülhetetlen az ő munkássága: szociális tekintetben rengeteget tett a korabeli társadalomért. Szebeni Zsuzsa hosszú ideig kutatta Szentkereszty Stefánia kortársának, a szintén aktív közéleti tevékenységet folytató Szilvássy Carola bárónének az életét, pályáját, filmet is készített róla. Szilvássy Carola (1876–1948) a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári-szalon mozgatórugója, az Erzsébet-rend kitüntetettje, a diakonisszamozgalom első számú támogatója volt, de nem volt egyedülálló Erdélyben e tekintetben, hiszen például Szentkereszty Stefánia közéleti tevékenysége is megkerülhetetlen – mondta el az Erdélyi Naplónak a színháztörténész.
Oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként oltáregyletet is alapított báró Szentkereszty Stefánia
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
és kitetszik, hogy a bárónő minden követ megmozgatott, hogy létrehozzon négy közintézményt, amelyek közt van, ami a mai napig is működik. Többfajta árvaházat létrehozott, tehát lánynevelő intézetet, fiúnevelő intézetet, kórházat és oltárképeket festő, másoló tehetséges nőként egy oltáregyletet is” – mondta el szebeni Zsuzsanna. Mint részletezte, a bárónő mindenkit megszólított Erzsébet királynőtől a főhercegekig, Prielle Kornélia színésznőig, aki Petőfi Sándor szerelme volt. „Ha bárki csak egyetlen forinttal is támogatta jótékonysági tevékenységeit, hosszas, szép szövegű sajtóközleményben megköszönte az újságokban. Tehát aki támogatta az árva leányokat nevelő intézetet, jótékonysága azonnal óriási nyilvánosságot kapott: például találtam dokumentumot, amelyben az áll, hogy nagyon köszönik Prielle Kornélia művésznőnek, hogy borszéki fellépésének teljes gázsiját az árvalány-nevelő intézetnek ajánlotta fel” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna.
Báró Szentkereszty Stefánia szarkofágja a kézdivásárhelyi kápolnában
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
Mint magyarázta,
„Tevékenységének oltárképfestői szeletével foglalkoztam a legtöbbet. Az oltárképeket hite bizonyságául is másolta le, de azért is, hogy az Úr imádása megfelelő környezetben jöjjön létre. A képek egyébként nagyon jók, megnézettem művészettörténészekkel, képzőművészekkel, akik szerint nagyon tehetséges volt a bárónő” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna. Hozzátette, az oltárképmásolás nagyon népszerű volt a nők körében, akik egy oltáregyletet hoztak létre: voltak köztük arisztokraták, polgárlányok is.
Szentkereszty Stefánia volt az, aki 151 éve alapította meg a Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézetet
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
„Ezek a nők kicsit autodidakta módon képeztették magukat, azért harcoltak, hogy ők is járhassanak azokba az iskolákba, amelyek a férfiak számára nyitottak voltak. Szentkereszty Stefánia azért is volt különleges, mert művészi vénával, óriási szervező erővel és nagyon-nagyon erős szociális érzékenységgel rendelkezett. Egyébként ezek az oltárképek azért is jelentősek, mert például egy kis faluban kaptak helyet, ahol nem sok műalkotással találkoztak az emberek. Ez akár kicsit nevelő hatással volt az ízlés formálására is” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna. Arra is kitért, hogy Kézdivásárhelyen szépen felújították a kápolnát, amelyben a bárónő hamvait őrzik.
Ünnepélyes keretek közt tartottak megemlékezést Kézdivásárhelyen
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kézdivásárhelyi árvaház lakói tanáraik iránytításával rengeteg ízléses kézműves terméket készítenek, ezzel próbálják erősíteni az intézmény önfenntartását, és jó lenne, ha a nagyközösnég is érdeklődne ezek iránt a termékek iránt. „Egyébként megtekinthető az árvaházban Szentkereszty Stefánia emlékszobája eredeti bútoraival, nagyon gyönyörű, ezt is érdemes megtekinteni” – hívta fel a figyelmet Szebeni Zsuzsanna.
Szentkereszty Stefánia 1906. május 26-án hunyt el
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
Háromszéken aktívan ápolják a bárónő emlékét: tavaly októberben jubileumi ünnepséggel emlékeztek az általa Kézdivásárhelyen alapított Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetre, és a 20 éve alakult, a bárónő nevét viselő Szentkereszty Stephanie Egyesületre. Akkor kiállítás is nyílt a bárónő által másolt oltásképekből a kézdivásáhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A kiállítás tartalmazta a kézdivásárhelyi múzeum hét Szentkereszty-festménye mellett a zágoni plébánia, a kantai Szentháromság plébánia és a Szentkereszty Stephanie Alapítvány által kölcsönzött munkákat is.
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
A Szentkereszty Stephanie Egyesület szívügyének tekinti és felkarolja a szociálisan hátrányos helyzetűeket, fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességű személyeket, segít a családon belüli erőszak áldozatainak, öregeknek, hajléktalanoknak, krízishelyzetben levőknek. Amint az egyesület honlapján szerepel, Szentkereszty Stephanie bárónő 1842 február 5-én született Kolozsváron. Alig 11 éves korában került Budapestre, az ott töltött öt év alatt nyelveket, festészetet tanult, amit később művészi szinten művelt, majd Zágonba, a szülői házhoz tért vissza. Mindössze 29 éves, mikor közéleti munkálkodáshoz kezd, amelyben személyes tulajdonságai, megnyerő modora, műveltsége és elméje hamar vezéregyéniséggé avatja.
A kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található kápolnában nyugszanak a bárónő földi maradványai
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
Az 1870-es évek elején kezdte el jótékonykodó tevékenységét, így nyerte el az „ alapítványi hölgy ” jelzőt. 1872 okt. 9-én megnyitotta kapuit az „árvaház”, amely 1874-ben felvette az Erzsébet nevet. Az árvaház működésének célja: „Háromszék vármegye apa és anya nélkül való árvaleányait felnevelni, munkára szoktatni.”
hogy belőlük értelmes, jó erkölcsű nők, a társadalomnak munkás és hasznos tagjai váljanak.”
A kézdivásárhelyi kápolna
Fotó: Török Etele/Tamás Sándor Facebook-oldala
A szociális és egészségügyi intézmények megalapítása nyomán 1884. október 23-án a bárónő méltán érdemelte ki Kézdivásárhely város díszpolgári címét „az emberiség javát czélzó nagybecsü munkálkodásáért”. Ami személyes sorsát illeti, 1862-ben traumaként érte édesanyja elvesztése. Egy idő után testvéreiről is neki kellett gondoskodnia, tüdőbajban szenvedő Iréne húgát minden külföldi útjára elkísérte. Így járták be a kontinens jó részét. A másik nagy csapás 1879-ben érte a bárónőt, amikor elvesztette édesapját. 1897-ben aztán húga is elhunyt, ami újból súlyosan érintette, és minden valószínűség szerint kiváltotta végzetes betegségét. 1906. május 26-án hunyt el Budapesten.
Felújítják a 150 évvel ezelőtt leánynevelő intézetet alapító Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát, mely a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található – közölte Facebook-oldalán Tamás Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!