Az egykori magyar miniszterelnök, gróf Bethlen István emlékplakettje a református templomkertben
Fotó: Somogyi Botond
Bethlen István grófra emlékeztek hétvégén Mezősámsondon. Az egykori magyar miniszterelnök bronz emlékplakettjének a református templomkertben történő leleplezését követően az ünneplők a Magyarok kenyere nevű program keretében a helyi kultúrotthonban a Maros megyei gazdaegyesület szervezésében szimbolikus búzaöntésen vettek részt.
2024. október 27., 18:122024. október 27., 18:12
2024. október 28., 19:152024. október 28., 19:15
Ritka jó hangulat uralkodott hétvégén a mezőségi Sámsondon. A Marosvásárhelytől mintegy 18 km-re fekvő település kultúrotthonában a helyi citeraegyüttes szórakoztatta a jelenlevőket. A töltött káposzta és a frissen sült házikenyér, valamint sütemények illata mellett mindenki nagy örömmel hallgatta a helyiek zenés műsorát, a végén a vendégek és a gyülekezeti tagok is bekapcsolódtak az éneklésbe.
és a régi rendszerben a Megéneklünk Románia fesztiválon is nyert első díjat. Kisebb-nagyobb megszakításokkal majd’ egy fél évszázada van jelen a sámsondiak és környékbeliek életében. Az együttest, amely az asszonykórussal együtt mintegy harminctagú, Fekete Gyula tanár alapította. Három szólamban is tudnak játszani, és párjuk nincs, már csak azért sem, mert Erdély legrégebbi citeraegyüttese.
– Érdemes lenne megkérni Fekete Gyula tanár urat arra, hogy a református gyülekezetet is kovácsolja össze, hiszen a hívek mintha rá jobban hallgatnának – jegyezte meg viccesen a szeretetvendégség során Sikó Domokos lelkipásztor.
A Magyarok kenyere program keretében a mezőfelei, galambodi, csávási, szabédi, kölpényi és sámsondi gazdák öntötték össze jelképesen a búzát. A Magyar Agrárkamara által 14 éve indított programot immár hagyományosan a Mezőségen is minden évben megszervezik.
A messze földön híres mezősámsondi citeraegyüttes 1977-ben alakult
Fotó: Somogyi Botond
„Tavaly a Kárpát-medencében 1100 tonna búza gyűlt össze. A székelyföldi gazdák is évek óta több tucat élelmet biztosítanak erdélyi szeretetintézményeknek, például gyermekmenhelyek, szórványkollégiumok számára” – mondta köszöntőbeszédében Szabó Árpád. A Maros megyei gazdaegyesület elnöke szerint a Magyarok kenyere program immár nemcsak adományozásról szól, hanem összefogást jelent, és kifejezi a nemzeti összetartozás érzését is.
A szimbolikus búzaösszeöntéshez csatlakozott számos, az eseményen jelen levő politikus is, többek között Markó Attila és dr. Vass Levente Maros megyei képviselőjelölt. Az ünnepségen részt vett Novák Levente Maros megyei szenátorjelölt és Vincze Loránt európarlamenti képviselő is. Ez utóbbi kampánybeszédében elmondta: ahogy minden búzaszem számít az összeöntésnél, ugyanúgy számít minden szavazat az idei november végi parlamenti választás alkalmával. A magyar érdekvédelmi szervezet politikusa arra biztatta a jelenlevőket, mindenki éljen szavazati jogával, és tüntesse ki bizalmával az RMDSZ-t.
Az ingatlant 1777 és 1779 között még Rhédey Mihály építtette barokk stílusban, később a kastély árverezés útján került a Bethlen család birtokába. Itt nevelkedett az egykori magyar miniszterelnök, Bethlen István, aki hivatalosan ugyan Gernyeszegen született, ám Mezősámsondot tartotta szülőföldjének. A kastélyt a románok 1953-ban lerombolták, még írmagja sem maradt az építménynek. A két nép közötti viszony különben az idei esztendeig nem igazán volt felhőtlen.
– mesélte Sikó Domokos lelkipásztor, aki egy negyed évszázada pásztorolja a helyi református gyülekezetet.
A kultúrotthon előtti téren lezajlott búzaösszeöntésen Szabó Árpád, a Maros megyei gazdaegyesület elnöke köszönti a résztvevőket
Fotó: Somogyi Botond
A lehetetlen helyzet részben azért alakulhatott ki, mert a közeli dombon húzódott egykor az észak-erdélyi határ, a folyamatos villongások, a határok változásával a leszámolások pedig nyomot hagytak az emberekben. És akkor nem is beszéltünk a település román nevéről, Șincai. Itt született ugyanis a 18. század második felében az a Gheorghe Șincai román történész, aki ugyan magyar iskolákban tanult, nevelői állást vállalt a cegei gróf Wass családnál, Budán az egyetemi nyomdában is dolgozott, de aki az erdélyi román iskolák megalapítója, tanfelügyelője lett. Később többedmagával megteremtette az Erdélyi Iskolát (Școala Ardeleană), megalapozta azt az elméletet, amely szerint a román állítólag a latin nyelvből származik, s ő vált a dák–római kontinuitáselmélet első szószólójává.
Ilyen történelmi háttérrel a változás szele csupán idén érkezett el, amikor a helyhatósági választások alkalmával egy fiatal liberális polgármester került a település élére. Vasile Făgărașt néhány napja Maros megye legfiatalabb polgármestereként iktatták hivatalába – nemcsak a citeraegyüttes műsorát hallgatta végig, előtte a szimbolikus búzaöntésnél vállalt szerepet, hanem a gazdák által szervezett eseményt megelőzően részt vett a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten is.Ennek keretében emlékeztek meg a 150 éve született Bethlen István grófról.
Gáll Hajnalka csíkszeredai konzul Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes levelét olvasta fel
Fotó: Somogyi Botond
Az istentiszteleten Kolumbán Vilmos püspökhelyettes hirdetett igét, Sikó Domokos lelkipásztor Bethlen István gróf életét és munkásságát vetített-képes előadásban mutatta be. Ezt követően a helyi fiatalok zenés-verses műsora következett, majd a jelenlevők Bach-muzsikát hallgathattak Sikó Debóra és Maksay Gergő csellóművészek előadásában.
Felszólalt Barabási Endre küküllővári lelkipásztor, aki Vetró András szobrászművésszel és Hegedűs Ferenc mecénással együtt az emlékplakett állításának ötletgazdája volt. Barabási elmondta, az emlékplakett állítása egy évekkel korábban megkezdett terv része, ennek keretében szeretne minél több erdélyi településen emléket állítani híres elődeinknek. Elsőként szülőfalujában Mezőpaniton avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát. A magyar történelem egyik legnépszerűbb alakja a hagyomány szerint 1707-ben útban Marosvásárhely felé – ahol a fejedelmi székbe iktatták – kíséretével Mezőpanit határában pihent meg.
A múltunk ismeretére, megbecsülésére és nagyjaink tiszteletére hívta fel a figyelmet Kolumbán Vilmos püspökhelyettes is. Az igehirdetés során elmondta, mai világunkban egyre több ámító van, aki múltunk, kultúránk eltörlését, a Biblia szavainak átértelmezését szeretné. Minket azonban hagyományaink, anyanyelvünk és a Szentíráson alapuló hitünk tart meg közösségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!