Hirdetés

Ahol évtizedekig nem volt jó magyarnak lenni: Bethlen István miniszterelnökre emlékeztek a Mezőségen

Bethlen István miniszterelnök emlékezete

Az egykori magyar miniszterelnök, gróf Bethlen István emlékplakettje a református templomkertben

Fotó: Somogyi Botond

Bethlen István grófra emlékeztek hétvégén Mezősámsondon. Az egykori magyar miniszterelnök bronz emlékplakettjének a református templomkertben történő leleplezését követően az ünneplők a Magyarok kenyere nevű program keretében a helyi kultúrotthonban a Maros megyei gazdaegyesület szervezésében szimbolikus búzaöntésen vettek részt.

Somogyi Botond

2024. október 27., 18:122024. október 27., 18:12

2024. október 28., 19:152024. október 28., 19:15

Ritka jó hangulat uralkodott hétvégén a mezőségi Sámsondon. A Marosvásárhelytől mintegy 18 km-re fekvő település kultúrotthonában a helyi citeraegyüttes szórakoztatta a jelenlevőket. A töltött káposzta és a frissen sült házikenyér, valamint sütemények illata mellett mindenki nagy örömmel hallgatta a helyiek zenés műsorát, a végén a vendégek és a gyülekezeti tagok is bekapcsolódtak az éneklésbe.

A mezősámsondi citeraegyüttes messze földön híres, 1977-ben alakult,

Hirdetés

és a régi rendszerben a Megéneklünk Románia fesztiválon is nyert első díjat. Kisebb-nagyobb megszakításokkal majd’ egy fél évszázada van jelen a sámsondiak és környékbeliek életében. Az együttest, amely az asszonykórussal együtt mintegy harminctagú, Fekete Gyula tanár alapította. Három szólamban is tudnak játszani, és párjuk nincs, már csak azért sem, mert Erdély legrégebbi citeraegyüttese.

– Érdemes lenne megkérni Fekete Gyula tanár urat arra, hogy a református gyülekezetet is kovácsolja össze, hiszen a hívek mintha rá jobban hallgatnának – jegyezte meg viccesen a szeretetvendégség során Sikó Domokos lelkipásztor.

A vendégséget a kultúrotthon előtti téren lezajlott búzaöntést követően szervezték a helyiek és a Székely Falugazdász-Hálózat Maros megyei képviselői.

A Magyarok kenyere program keretében a mezőfelei, galambodi, csávási, szabédi, kölpényi és sámsondi gazdák öntötték össze jelképesen a búzát. A Magyar Agrárkamara által 14 éve indított programot immár hagyományosan a Mezőségen is minden évben megszervezik.

A messze földön híres mezősámsondi citeraegyüttes 1977-ben alakult •  Fotó: Somogyi Botond Galéria

A messze földön híres mezősámsondi citeraegyüttes 1977-ben alakult

Fotó: Somogyi Botond

Szimbolikus búzaösszeöntés

„Tavaly a Kárpát-medencében 1100 tonna búza gyűlt össze. A székelyföldi gazdák is évek óta több tucat élelmet biztosítanak erdélyi szeretetintézményeknek, például gyermekmenhelyek, szórványkollégiumok számára” – mondta köszöntőbeszédében Szabó Árpád. A Maros megyei gazdaegyesület elnöke szerint a Magyarok kenyere program immár nemcsak adományozásról szól, hanem összefogást jelent, és kifejezi a nemzeti összetartozás érzését is.

A szimbolikus búzaösszeöntéshez csatlakozott számos, az eseményen jelen levő politikus is, többek között Markó Attila és dr. Vass Levente Maros megyei képviselőjelölt. Az ünnepségen részt vett Novák Levente Maros megyei szenátorjelölt és Vincze Loránt európarlamenti képviselő is. Ez utóbbi kampánybeszédében elmondta: ahogy minden búzaszem számít az összeöntésnél, ugyanúgy számít minden szavazat az idei november végi parlamenti választás alkalmával. A magyar érdekvédelmi szervezet politikusa arra biztatta a jelenlevőket, mindenki éljen szavazati jogával, és tüntesse ki bizalmával az RMDSZ-t.

A mezősámsondi kultúrotthon arra a területre épült, amelyen egykor a Bethlen család kastélya állt.

Az ingatlant 1777 és 1779 között még Rhédey Mihály építtette barokk stílusban, később a kastély árverezés útján került a Bethlen család birtokába. Itt nevelkedett az egykori magyar miniszterelnök, Bethlen István, aki hivatalosan ugyan Gernyeszegen született, ám Mezősámsondot tartotta szülőföldjének. A kastélyt a románok 1953-ban lerombolták, még írmagja sem maradt az építménynek. A két nép közötti viszony különben az idei esztendeig nem igazán volt felhőtlen.

Idézet
Mi, reformátusok semmit sem tehettünk, semmit sem kérhettünk a településen, még a kultúrotthonba sem engedtek be, ilyen volt a község vezetősége”

– mesélte Sikó Domokos lelkipásztor, aki egy negyed évszázada pásztorolja a helyi református gyülekezetet.

A kultúrotthon előtti téren lezajlott búzaösszeöntésen  Szabó Árpád, a Maros megyei gazdaegyesület elnöke köszönti a résztvevőket •  Fotó: Somogyi Botond Galéria

A kultúrotthon előtti téren lezajlott búzaösszeöntésen Szabó Árpád, a Maros megyei gazdaegyesület elnöke köszönti a résztvevőket

Fotó: Somogyi Botond

Az észak-erdélyi határ szomszédságában

A lehetetlen helyzet részben azért alakulhatott ki, mert a közeli dombon húzódott egykor az észak-erdélyi határ, a folyamatos villongások, a határok változásával a leszámolások pedig nyomot hagytak az emberekben. És akkor nem is beszéltünk a település román nevéről, Șincai. Itt született ugyanis a 18. század második felében az a Gheorghe Șincai román történész, aki ugyan magyar iskolákban tanult, nevelői állást vállalt a cegei gróf Wass családnál, Budán az egyetemi nyomdában is dolgozott, de aki az erdélyi román iskolák megalapítója, tanfelügyelője lett. Később többedmagával megteremtette az Erdélyi Iskolát (Școala Ardeleană), megalapozta azt az elméletet, amely szerint a román állítólag a latin nyelvből származik, s ő vált a dák–római kontinuitáselmélet első szószólójává.

Ilyen történelmi háttérrel a változás szele csupán idén érkezett el, amikor a helyhatósági választások alkalmával egy fiatal liberális polgármester került a település élére. Vasile Făgărașt néhány napja Maros megye legfiatalabb polgármestereként iktatták hivatalába – nemcsak a citeraegyüttes műsorát hallgatta végig, előtte a szimbolikus búzaöntésnél vállalt szerepet, hanem a gazdák által szervezett eseményt megelőzően részt vett a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten is.Ennek keretében emlékeztek meg a 150 éve született Bethlen István grófról.

Gáll Hajnalka csíkszeredai konzul Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes levelét olvasta fel •  Fotó: Somogyi Botond Galéria

Gáll Hajnalka csíkszeredai konzul Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes levelét olvasta fel

Fotó: Somogyi Botond

Az egykori magyar miniszterelnök emlékére – aki gyerekként Sámsondon nevelkedett, később itteni birtokán sokat gazdálkodott – a templomkertben bronzba öntött emlékplakettet lepleztek le.

Híres elődöknek állítanak emléket

Az istentiszteleten Kolumbán Vilmos püspökhelyettes hirdetett igét, Sikó Domokos lelkipásztor Bethlen István gróf életét és munkásságát vetített-képes előadásban mutatta be. Ezt követően a helyi fiatalok zenés-verses műsora következett, majd a jelenlevők Bach-muzsikát hallgathattak Sikó Debóra és Maksay Gergő csellóművészek előadásában.

A templomkertben a köszöntőbeszédek során Gáll Hajnalka csíkszeredai konzul Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes levelét olvasta fel.

Felszólalt Barabási Endre küküllővári lelkipásztor, aki Vetró András szobrászművésszel és Hegedűs Ferenc mecénással együtt az emlékplakett állításának ötletgazdája volt. Barabási elmondta, az emlékplakett állítása egy évekkel korábban megkezdett terv része, ennek keretében szeretne minél több erdélyi településen emléket állítani híres elődeinknek. Elsőként szülőfalujában Mezőpaniton avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát. A magyar történelem egyik legnépszerűbb alakja a hagyomány szerint 1707-ben útban Marosvásárhely felé – ahol a fejedelmi székbe iktatták – kíséretével Mezőpanit határában pihent meg.

A múltunk ismeretére, megbecsülésére és nagyjaink tiszteletére hívta fel a figyelmet Kolumbán Vilmos püspökhelyettes is. Az igehirdetés során elmondta, mai világunkban egyre több ámító van, aki múltunk, kultúránk eltörlését, a Biblia szavainak átértelmezését szeretné. Minket azonban hagyományaink, anyanyelvünk és a Szentíráson alapuló hitünk tart meg közösségben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban

Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban
Hirdetés
2025. november 16., vasárnap

A legendás 6:3 évfordulóján mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet

November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.

A legendás 6:3 évfordulóján mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet
2025. november 15., szombat

Bagdy Emőke újabb tabukat dönt a Lélekutakon legújabb részében

Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza

Bagdy Emőke újabb tabukat dönt a Lélekutakon legújabb részében
2025. november 15., szombat

Megoldották a középkor egyik magyar rejtélyét: azonosították az Árpád-ház tagjának, Macsói Bélának a maradványait

III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.

Megoldották a középkor egyik magyar rejtélyét: azonosították az Árpád-ház tagjának, Macsói Bélának a maradványait
Hirdetés
2025. november 14., péntek

Kárpát-medencei népművészeti seregszemle: pályázat közösségi alkotásokra és együttműködésre

A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.

Kárpát-medencei népművészeti seregszemle: pályázat közösségi alkotásokra és együttműködésre
2025. november 13., csütörtök

A tehetséget, a kíváncsiságot és a keresést támogatják – az Unitárius Ifjúsági Konferencia szellemiségéről

Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.

A tehetséget, a kíváncsiságot és a keresést támogatják – az Unitárius Ifjúsági Konferencia szellemiségéről
2025. november 12., szerda

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök

Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.

Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök
2025. november 11., kedd

Fagyos hajnalok után eső és havas eső is érkezhet Erdélybe

Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.

Fagyos hajnalok után eső és havas eső is érkezhet Erdélybe
2025. november 11., kedd

Forrásból merítve – a cigány kultúra és hit ünnepe Kóré Géza emlékére a Székelyföldön

Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.

Forrásból merítve – a cigány kultúra és hit ünnepe Kóré Géza emlékére a Székelyföldön
Hirdetés
Hirdetés