
Zakariás Zoltán szerint a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt választotta elnökévé első, Székelykeresztúron megrendezett országos küldöttgyűlésén szombaton az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – jelentette be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója nyomán létrejött politikai szervezet.
2023. március 18., 17:252023. március 18., 17:25
2023. március 18., 18:022023. március 18., 18:02
Az alakulat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldettek. Elfogadta az országos küldöttgyűlés az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
„Az értékvesztő, globalizálódó, anyagiasodó, egyénközpontú mai világunkban a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti. Ez a veszély hatványozott a mi esetünkben, mert a kisebbségi helyzetünkben a közösség támogató, aktív fellépésére nagy szükség van” – idézte az MTI a pártelnököt. Zakariás szerint az EMSZ ezért az erdélyi magyar közösség mozgósítására, „ébren tartására” fog összpontosítani, a 2024-es választási évben pedig az önkormányzati voksoláson akar minél jobb eredményt elérni.
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
„Képviselje továbbra is az erdélyi magyarság, a székelyek, a partiumi magyarság, a tömbben élők területi autonómiához való igényét, de ugyanakkor, akik szórványban élnek, számukra a kulturális- és a személyi elvű autonómiát, hogy hozzáférhessenek ahhoz, ami a kultúrát, oktatást jelenti, hogy megőrizhessék és továbbadhassák identitásukat gyermekeiknek, unokáiknak, majd ők is a saját gyermekeiknek és unokáiknak. Hiszen ez az egyetlen záloga annak, ami az erdélyi magyarság megmaradását jelenti” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó az MTI szerint.
Szili Katalin másfelől azt kérte az EMSZ politikusaitól, hogy ahhoz az együttműködési készséghez is legyenek hűek, amelyet a 2018 januárjában az RMDSZ aláírt hárompárti (RMDSZ-MPP-EMNP) megállapodásban fogalmaztak meg. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy szükség van az EMSZ elkötelezettségére, ugyanakkor fontos a kompromisszumot kereső erdélyi magyar politikai erőkkel és a román partnerekkel is folytatni az együttműködést.
Fotó: László Ildikó
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „az egységes nemzeti oldal” létrejötteként üdvözölte az EMNP és MPP fúzióját. „Egyedül mi vagyunk azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállunk” – fogalmazott a küldötteknek eljuttatott üdvözletében az EMNT elnöke, aki a erdélyi-székelyföldi közösségi önrendelkezés kivívása céljából szövetségre hívta az EMSZ-t.
Fotó: László Ildikó
Az RMDSZ-t pártoskodással, az ellenvélemények elnyomásával és az erdélyi magyarság autonómiaigényének feladásával vádoló, Tőkés László vezette belső ellenzék 2003-ban távozott a szövetségből és több mozgalmat, politikai szervezetet is létrehozott. Az erdélyi magyar pluralizmus jegyében az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló, hosszas jogi küzdelmek révén bejegyzett két magyar párt – az MPP és EMNP – a romániai önkormányzati választásokon 2012 óta a magyar voksok mintegy 10-15 százalékát szerezte meg, az RMDSZ 85-90 százalékával szemben.
Fotó: László Ildikó
Az EMNP és MPP 2020-ban döntött úgy, hogy felhagy a rivalizálással és a két párt fúziója révén létrehozza az Erdélyi Magyar Szövetséget, ám ennek bírósági bejegyzése csak tavaly novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, elkerülendő, hogy veszélyeztessék a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A 2020 decemberi voksoláson így két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár-Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
1 hozzászólás