Zakariás Zoltán szerint a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt választotta elnökévé első, Székelykeresztúron megrendezett országos küldöttgyűlésén szombaton az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – jelentette be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója nyomán létrejött politikai szervezet.
2023. március 18., 17:252023. március 18., 17:25
2023. március 18., 18:022023. március 18., 18:02
Az alakulat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldettek. Elfogadta az országos küldöttgyűlés az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
„Az értékvesztő, globalizálódó, anyagiasodó, egyénközpontú mai világunkban a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti. Ez a veszély hatványozott a mi esetünkben, mert a kisebbségi helyzetünkben a közösség támogató, aktív fellépésére nagy szükség van” – idézte az MTI a pártelnököt. Zakariás szerint az EMSZ ezért az erdélyi magyar közösség mozgósítására, „ébren tartására” fog összpontosítani, a 2024-es választási évben pedig az önkormányzati voksoláson akar minél jobb eredményt elérni.
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
„Képviselje továbbra is az erdélyi magyarság, a székelyek, a partiumi magyarság, a tömbben élők területi autonómiához való igényét, de ugyanakkor, akik szórványban élnek, számukra a kulturális- és a személyi elvű autonómiát, hogy hozzáférhessenek ahhoz, ami a kultúrát, oktatást jelenti, hogy megőrizhessék és továbbadhassák identitásukat gyermekeiknek, unokáiknak, majd ők is a saját gyermekeiknek és unokáiknak. Hiszen ez az egyetlen záloga annak, ami az erdélyi magyarság megmaradását jelenti” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó az MTI szerint.
Szili Katalin másfelől azt kérte az EMSZ politikusaitól, hogy ahhoz az együttműködési készséghez is legyenek hűek, amelyet a 2018 januárjában az RMDSZ aláírt hárompárti (RMDSZ-MPP-EMNP) megállapodásban fogalmaztak meg. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy szükség van az EMSZ elkötelezettségére, ugyanakkor fontos a kompromisszumot kereső erdélyi magyar politikai erőkkel és a román partnerekkel is folytatni az együttműködést.
Fotó: László Ildikó
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „az egységes nemzeti oldal” létrejötteként üdvözölte az EMNP és MPP fúzióját. „Egyedül mi vagyunk azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállunk” – fogalmazott a küldötteknek eljuttatott üdvözletében az EMNT elnöke, aki a erdélyi-székelyföldi közösségi önrendelkezés kivívása céljából szövetségre hívta az EMSZ-t.
Fotó: László Ildikó
Az RMDSZ-t pártoskodással, az ellenvélemények elnyomásával és az erdélyi magyarság autonómiaigényének feladásával vádoló, Tőkés László vezette belső ellenzék 2003-ban távozott a szövetségből és több mozgalmat, politikai szervezetet is létrehozott. Az erdélyi magyar pluralizmus jegyében az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló, hosszas jogi küzdelmek révén bejegyzett két magyar párt – az MPP és EMNP – a romániai önkormányzati választásokon 2012 óta a magyar voksok mintegy 10-15 százalékát szerezte meg, az RMDSZ 85-90 százalékával szemben.
Fotó: László Ildikó
Az EMNP és MPP 2020-ban döntött úgy, hogy felhagy a rivalizálással és a két párt fúziója révén létrehozza az Erdélyi Magyar Szövetséget, ám ennek bírósági bejegyzése csak tavaly novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, elkerülendő, hogy veszélyeztessék a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A 2020 decemberi voksoláson így két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár-Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás