Zakariás Zoltán szerint a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt választotta elnökévé első, Székelykeresztúron megrendezett országos küldöttgyűlésén szombaton az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – jelentette be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója nyomán létrejött politikai szervezet.
2023. március 18., 17:252023. március 18., 17:25
2023. március 18., 18:022023. március 18., 18:02
Az alakulat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldettek. Elfogadta az országos küldöttgyűlés az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
„Az értékvesztő, globalizálódó, anyagiasodó, egyénközpontú mai világunkban a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti. Ez a veszély hatványozott a mi esetünkben, mert a kisebbségi helyzetünkben a közösség támogató, aktív fellépésére nagy szükség van” – idézte az MTI a pártelnököt. Zakariás szerint az EMSZ ezért az erdélyi magyar közösség mozgósítására, „ébren tartására” fog összpontosítani, a 2024-es választási évben pedig az önkormányzati voksoláson akar minél jobb eredményt elérni.
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
„Képviselje továbbra is az erdélyi magyarság, a székelyek, a partiumi magyarság, a tömbben élők területi autonómiához való igényét, de ugyanakkor, akik szórványban élnek, számukra a kulturális- és a személyi elvű autonómiát, hogy hozzáférhessenek ahhoz, ami a kultúrát, oktatást jelenti, hogy megőrizhessék és továbbadhassák identitásukat gyermekeiknek, unokáiknak, majd ők is a saját gyermekeiknek és unokáiknak. Hiszen ez az egyetlen záloga annak, ami az erdélyi magyarság megmaradását jelenti” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó az MTI szerint.
Szili Katalin másfelől azt kérte az EMSZ politikusaitól, hogy ahhoz az együttműködési készséghez is legyenek hűek, amelyet a 2018 januárjában az RMDSZ aláírt hárompárti (RMDSZ-MPP-EMNP) megállapodásban fogalmaztak meg. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy szükség van az EMSZ elkötelezettségére, ugyanakkor fontos a kompromisszumot kereső erdélyi magyar politikai erőkkel és a román partnerekkel is folytatni az együttműködést.
Fotó: László Ildikó
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „az egységes nemzeti oldal” létrejötteként üdvözölte az EMNP és MPP fúzióját. „Egyedül mi vagyunk azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállunk” – fogalmazott a küldötteknek eljuttatott üdvözletében az EMNT elnöke, aki a erdélyi-székelyföldi közösségi önrendelkezés kivívása céljából szövetségre hívta az EMSZ-t.
Fotó: László Ildikó
Az RMDSZ-t pártoskodással, az ellenvélemények elnyomásával és az erdélyi magyarság autonómiaigényének feladásával vádoló, Tőkés László vezette belső ellenzék 2003-ban távozott a szövetségből és több mozgalmat, politikai szervezetet is létrehozott. Az erdélyi magyar pluralizmus jegyében az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló, hosszas jogi küzdelmek révén bejegyzett két magyar párt – az MPP és EMNP – a romániai önkormányzati választásokon 2012 óta a magyar voksok mintegy 10-15 százalékát szerezte meg, az RMDSZ 85-90 százalékával szemben.
Fotó: László Ildikó
Az EMNP és MPP 2020-ban döntött úgy, hogy felhagy a rivalizálással és a két párt fúziója révén létrehozza az Erdélyi Magyar Szövetséget, ám ennek bírósági bejegyzése csak tavaly novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, elkerülendő, hogy veszélyeztessék a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A 2020 decemberi voksoláson így két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár-Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás