A Haferland Napok szervezői a bukaresti falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Augusztus 3–6. között rendezik meg idén a Haferland, azaz Zabföld Napokat. A 11. kiadásához érkezett fesztivált tíz erdélyi szász településen szervezik meg, egyik fénypontja a Brassó megyei Kőhalom felújított evangélikus templomának újraszentelése. A szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. A 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant.
2023. május 26., 19:102023. május 26., 19:10
2023. május 26., 19:202023. május 26., 19:20
A szervezők a legnagyobb, szász kultúrát és hagyományokat népszerűsítő rendezvénysorozatnak nevezik a Haferlandot, amelynek a Zabföldnek nevezett térség tíz faluja, a Maros megyei Erked és Szászkézd, illetve a Brassó megyei Homoród, Kőhalom, Szászkeresztúr, Rádos, Mese, Miklóstelke, Szászbuda és Szászfehéregyháza ad otthont.
Emlékeztetnek, a Brassó és Segesvár között évszázadokkal ezelőtt letelepedett szászok által lakott régió az ott előszeretettel termesztett haszonnövényről kapta a Haferland-Zabföld elnevezést – ezen a vidéken ugyanis az éghajlat nem kedvezett például az Erdély más vidékein népszerű szőlőnek.
A fesztivál idei kiírásának tematikája a „fenntarthatóság Haferland kulturális tájain”. Michael Schmidt, a társszervező M&V Schmidt Alapítvány elnöke szerint az első kiadás, 2013 óta váltakozó tematikák arra világítanak rá, hogy a szászok kultúrája és hagyományai nemcsak túlélnek, hanem virágoznak is a helyi közösségeknek és partnereiknek köszönhetően.
Ez a fenntarthatóság értelme: a szászok hagyományait és kultúráját nem szabad feladni, lényegesen hozzájárul az erdélyi multikulturális tér életerejéhez” – idézte a News.ro hírportál Michael Schmidtet.
Az idei Haferland Napokra kilátogatók a tíz érintett településen hagyományos szász bálokra és koncertekre, néptáncra, előadásokra, filmvetítésekre, fotó- és népviselet-kiállításokra, felvonulásokra, kézműves-foglalkozásokra, vezetett sétákra, kóstolókra és egyéb szórakoztató rendezvényekre számíthatnak.
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Az eseménysorozat részeként újraszenteli az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a nemrég felújított kőhalmi templomot, amelynek alapjait a 14. században fektették le, és amely a szász evangélikusok egyik legrégebbi műemléke. De a fesztivál „vonzerejét” adja a térség többi erődtemploma is, különösen az UNESCO világörökségi listán szereplő szászkézdi és szászfehéregyházi istenháza. Utóbbi település III. Károly brit király birtokáról is nevezetes, amelyet szintén megnyitnak a látogatók előtt.
„Nagyon fontos, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. Az elvándorolt szászok nyári hazatérése egy új és dinamikus hagyománnyá vált, amely tovább élteti a helyi közösségeket és nem csak, gazdagítva ezáltal közös kulturális örökségünket. Mindenki érdeklődőt szeretettel várunk a Haferland Napokra, hogy felfedezzék ezt a kivételes térséget, hagyományait és lakóit” – fogalmazott Michael Schmidt.
Mint ismeretes, a 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant a deportálások, kiárusítások nyomán, majd a rendszerváltás után sokan önként elvándoroltak. Jelenleg néhány ezer fősre tehető az itt élő közösség, ám sok emigrált, illetve leszármazottaik vissza-visszatérnek szülőföldjükre.
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!