A Haferland Napok szervezői a bukaresti falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Augusztus 3–6. között rendezik meg idén a Haferland, azaz Zabföld Napokat. A 11. kiadásához érkezett fesztivált tíz erdélyi szász településen szervezik meg, egyik fénypontja a Brassó megyei Kőhalom felújított evangélikus templomának újraszentelése. A szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. A 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant.
2023. május 26., 19:102023. május 26., 19:10
2023. május 26., 19:202023. május 26., 19:20
A szervezők a legnagyobb, szász kultúrát és hagyományokat népszerűsítő rendezvénysorozatnak nevezik a Haferlandot, amelynek a Zabföldnek nevezett térség tíz faluja, a Maros megyei Erked és Szászkézd, illetve a Brassó megyei Homoród, Kőhalom, Szászkeresztúr, Rádos, Mese, Miklóstelke, Szászbuda és Szászfehéregyháza ad otthont.
Emlékeztetnek, a Brassó és Segesvár között évszázadokkal ezelőtt letelepedett szászok által lakott régió az ott előszeretettel termesztett haszonnövényről kapta a Haferland-Zabföld elnevezést – ezen a vidéken ugyanis az éghajlat nem kedvezett például az Erdély más vidékein népszerű szőlőnek.
A fesztivál idei kiírásának tematikája a „fenntarthatóság Haferland kulturális tájain”. Michael Schmidt, a társszervező M&V Schmidt Alapítvány elnöke szerint az első kiadás, 2013 óta váltakozó tematikák arra világítanak rá, hogy a szászok kultúrája és hagyományai nemcsak túlélnek, hanem virágoznak is a helyi közösségeknek és partnereiknek köszönhetően.
Ez a fenntarthatóság értelme: a szászok hagyományait és kultúráját nem szabad feladni, lényegesen hozzájárul az erdélyi multikulturális tér életerejéhez” – idézte a News.ro hírportál Michael Schmidtet.
Az idei Haferland Napokra kilátogatók a tíz érintett településen hagyományos szász bálokra és koncertekre, néptáncra, előadásokra, filmvetítésekre, fotó- és népviselet-kiállításokra, felvonulásokra, kézműves-foglalkozásokra, vezetett sétákra, kóstolókra és egyéb szórakoztató rendezvényekre számíthatnak.
Fotó: Facebook/Săptămâna Haferland
Az eseménysorozat részeként újraszenteli az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a nemrég felújított kőhalmi templomot, amelynek alapjait a 14. században fektették le, és amely a szász evangélikusok egyik legrégebbi műemléke. De a fesztivál „vonzerejét” adja a térség többi erődtemploma is, különösen az UNESCO világörökségi listán szereplő szászkézdi és szászfehéregyházi istenháza. Utóbbi település III. Károly brit király birtokáról is nevezetes, amelyet szintén megnyitnak a látogatók előtt.
„Nagyon fontos, hogy ezek a közösségek megőrizzék hagyományaikat, hogy fenntartható jövőjük, fejlődő gazdaságuk legyen. Az elvándorolt szászok nyári hazatérése egy új és dinamikus hagyománnyá vált, amely tovább élteti a helyi közösségeket és nem csak, gazdagítva ezáltal közös kulturális örökségünket. Mindenki érdeklődőt szeretettel várunk a Haferland Napokra, hogy felfedezzék ezt a kivételes térséget, hagyományait és lakóit” – fogalmazott Michael Schmidt.
Mint ismeretes, a 20. század elején mintegy 250 ezer lelket számláló erdélyi szász közösség a kommunizmus ideje alatt jelentősen megcsappant a deportálások, kiárusítások nyomán, majd a rendszerváltás után sokan önként elvándoroltak. Jelenleg néhány ezer fősre tehető az itt élő közösség, ám sok emigrált, illetve leszármazottaik vissza-visszatérnek szülőföldjükre.
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!