„Tolerancia, békés együttélés”. Iohannis és Ciucă szót nem szólt a németek kiárusításáról a szász fesztiválon

A román államfő hozzáfűzte, a hatóságoknak, különösen a helyi önkormányzatoknak, a polgárokkal együtt meg kell érteniük, hogy felelősséggel tartoznak a hagyományok megőrzéséért és a kultúrtáj hitelességének védelméért, hogy a jövő generációi megismerhessék, megértsék és értékelhessék identitásuk gyökereit.

„A turizmus és a tematikus rendezvények kiválóan alkalmasak a kulturális örökséghez való hozzáférés ösztönzésére és biztosítására, és ez mind országos, mind helyi közösségi szinten igaz. Történelmünk, hagyományaink és kultúránk akkor válik kulcsfontosságú gazdasági értékké a befektetések vonzása szempontjából, ha elismerjük, tiszteletben tartjuk és felelősségteljesen népszerűsítjük azokat” – hangsúlyozta Iohannis, és hozzátette: mindezek miatt a kulturális turizmus előmozdítására szánt pénzforrások, különösen az európai alapok megfelelő felhasználása a közigazgatási célon túlmenően erkölcsi kötelességgé is válik.

A kormányfő gratulált a szász közösségnek a szomszédai – a székelyek, magyarok és a románok – iránt az idők során tanúsított „konszenzuskereső hozzáállásához”. „Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában, és erre önöknek is büszkéknek kell lenniük, mivel ez a pozitív kép nem alakulhatott volna ki a szász közösségnek a szomszékokkal és barátokkal szemben a konszenzust és a megértést kereső hozzáállása nélkül” – mondta a miniszterelnök az ünneplő közösségnek.

„Szeretnék gratulálni Önöknek, az egész szász közösségnek, amiért a jó együttélést és a megértést tartották fontosnak szomszédaikkal – a székelyekkel, a magyarokkal és a románokkal – szemben, és hogy példát mutatnak egységből, tiszteletből és méltóságból ebben az etnikai sokszínűség által jellemzett térben” – fogalmazott a román kormányfő.

Azt már sem a román miniszterelnök, sem az – egyébként szász származású – államfő nem hozta szóba, hogy a román állam a kommunista diktatúra idején egyszerűen kiárusította az erdélyi szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak (NSZK). A Nicolae Ceauşescu vezette rezsim által fejpénzért eladott romániai németek közül elenyésző számban tértek vissza szülőföldjükre, így a második világháború után még 400 ezer főre rúgó német közösség az 1989-es rendszerváltás után nem sokkal már csak 111 ezer német nemzetiségű személyt tartottak nyilván Romániában, míg a legutóbbi, 2011-es népszámláláson 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek.

korábban írtuk

Egy kilogramm Gündisch

Romániában és Németországban is csak civil kezdeményezésre folyik tényfeltárás arról, miként árusította ki a kommunista rezsim az erdélyi szászokat és svábokat az NSZK-nak. A Ceauşescu által eladott németek közül kevesen tértek vissza szülőföldjükre.