Vita zajlik a besztercei magyar oktatásról

Lapunkhoz elküldött, személyeskedésektől sem mentes nyílt levelükben a magyar tagozat tanárai kifejtik: Kerekes Zoltán „nem ismeri tevékenységeinket, mint ahogy a legutóbbi besztercei szórványkonferencián is bizonyította, másodsorban nem ismeri kellőképpen eredményeinket sem”.

Rámutatnak, a besztercei tanintézet magyar tagozatán 90 százalékot meghaladja a sikeres éretségizők aránya, kivéve a román nyelv és irodalmat, s ennek oka többek között a román nyelv oktatásának módjával, illetve a megye más településeiről érkező diákok hiányos románnyelv-tudásával magyarázható.

„Meg kell említenünk ugyanakkor azt is, hogy eredményeink még így is jóval felülmúlták az országos átlagot – írják a pedagógusok. – És itt feltehetjük a kérdést, hogy hány szórványközösség ért el a miénkhez hasonló országos és nemzetközi eredményeket? Hány helyen zajlik hetente néptáncoktatás, mint nálunk?”

Mint sorolják, vitadélutánokat, biciklitúrákat szerveznek, rendhagyó történelem- és magyarórákat, sporttevékenységeket, és számos diákrendezvényt tartanak. Az elmúlt évek eredményei között említik a Mikes Kelemen Magyar nyelv és irodalom, valamint a vallás tantárgyverseny országos szakaszának, illetve az erdélyi magyar gimnáziumok és középiskolák idei matematika-versenyének a megszervezését, lebonyolítását, ami, mint fogalmaznak „nem csekély feladatot jelentett kis közösségünknek”.

Arra is kell gondolni, hogy az egyetlen magyar középiskola a megyében azzal a gyerekanyaggal dolgozik, amit kap, mutatnak rá, hozzátéve, hogy ennek ellenére a besztercei végzősök a társadalom minden terén megállják a helyüket.

„Nem elég, hogy a szórványok szórványa vagyunk és a kommunista időszakban a volt Szekuritáté kétszer is (1957-ben és 1971-ben) megpróbálta szétverni a magyar tagozatot, most úgy tűnik, hogy a tömbmagyarság vállalja fel, ami a Szekuritáténak nem sikerült. Az ilyen Kerekes-szerű álapostolok nem gondolnak arra, hogy ezzel az általuk oly lelkesen pártolt diákelvándoroltatással veszélybe sodorják rövid távon a meglévő szórványmagyar oktatás létét, közép- és hosszú távon pedig az amúgy is aggasztóan csökkenő magyar ajkú szórványközösség sorsát?” – teszik fel a kérdést a levél írói, felkérve kollégájukat, látogasson el a besztercei iskolába, és győződjék meg a leírtakról.

Kerekes Zoltán a nyílt levélre reagálva a Krónikának kifejtette: furcsállja, hogy a besztercei pedagógusok a nyilatkozatát olvasva kiragadtak egy félmondatot a kontextusból, amely nem is a cikk témájához kapcsolódott. Hiszen, mint emlékeztetett, lapunk arról kérdezte, van-e tudomása arról, hogy a Székelyföldre csábítják a szórványbeli gyerekeket. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a Vicében és Magyardécsében szórványkollégiumokat működtető Bástya Egyesület miért küldi más megyékben lévő középiskolákba az általuk felkarolt diákokat. Szerinte ezt a válaszát értelmezhették félre a besztercei pedagógusok.

„Nem arra utaltam, hogy a besztercei iskola nem üti meg a szintet, hanem arra, hogy van ennél magasabb szint is” – fogalmazott Kerekes. Kifejtette, a szórványkollégiumaikban végzett diákjaiknak bentlakásos iskolába kell menniük, ahol hétvégi ellátás is van, ez pedig Besztercén nem megoldott. „Az általam mondottak tehát nem az oktatásra vonatkoztak, hisz arra vonatkozóan nincs információm, hanem a körülményekre. Arra, hogy a Bástya Egyesület számára Besztercén nem olyan megfelelőek a körülmények, mint máshol” – mondta az egyesület elnöke.

Mint az említett cikkünkben írtuk, Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke nyílt levében hívta fel a figyelmet arra, hogy székelyudvarhelyi pedagógusok a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából kampányt folytattak a megye több magyarlakta településén, és ösztöndíjat, ingyenes bentlakást, utaztatást ígérve a Székelyföldre csábították a nyolcadikos gyerekeket.

Rámutatott: több olyan diák is hajlott az előnyös ajánlat elfogadására, aki eredetileg a besztercei magyar tagozaton folytatta volna tanulmányait, amely a tervek szerint jövő évtől Hunyadi János Gimnázium néven önálló magyar iskolaként működik majd.

Szeben megyében is toboroz az NSKI

Szeben megyében is székelyudvarhelyi iskolákba toborozzák a nyolcadikosokat a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) nevében – idézi az RMDSZ hírlevele Balázs Bélát, a szövetség megyei elnökét. „Számunkra létfontosságú a magyar diákok helyben maradása. Bár tudjuk, hogy Székelyudvarhely elég közel van hozzánk, sokan mennek oda tanulni” – nyilatkozta a megyei elnök, kifejtve, hogy Medgyesen még 1990-ben alakult meg az önálló magyar iskola. Rámutatott, a településen számos közösségi rendezvény, ifjúsági program van, melyeknek a 15 éves Millennium ház ad otthont.

„Ez mind azt bizonyítja, van közösségi élet Medgyesen, Szeben megyében, van közösségépítő és fejlesztő munka” – mondta Balázs Béla, aki szerint a fiatalok elcsábítása helyett a helyi lehetőségek fejlesztésére, a szülőföldön maradás segítésére van szükség. Hozzátette, el kell kerülni, hogy a közösség „lassanként kikopjon”, de úgy vélte, erre nem az a megoldás, hogy „elcsábítjuk egyenként szülővárosából, szülőfalujából a fiatalt, hanem az, hogy megteremtjük az itthon maradás lehetőségeit”.