Visszaüthet az építési törvény semmibevétele – Koronkán 24 családi ház került veszélybe a szükséges engedélyek hiánya miatt

A hatóságok sokáig szemet hunytak a törvénytelen építkezések fölött, a szabályok tiszteletben tartását legfeljebb egy-egy jelképes pénzbírsággal próbálták mímelni. A „húzd meg, erezd meg”-típusú játszma az esetek 99 százalékában az utólagos beleegyezéssel ért véget. Mind az építő, mind a megrendelő tudta, hogy Romániában, a kiskapuk országában élünk: az ingatlan átadása után is be lehet szerezni a jóváhagyásokat a hatóságok, az igazságszolgáltatás rábólintásával. Azonban ha a bíróság ezúttal ragaszkodik a törvény szigorú betartásához, könnyen megeshet, hogy Koronka Csereerdő alatti részében kéttucatnyi ház válik a törvénytelenség áldozatává. Némelyikük esetében a bíróság már kimondta a jogerős ítéletet –

Az átvert családok
védelmére keltek

Az érintett családok érdekében Daniel Cheşa koronkai önkormányzati képviselő tanácsi határozatot dolgozott ki. Szerinte nem lenne méltányos házuk lebontásával büntetni azokat a családokat, amelyeket átvertek az ingatlanfejlesztők. A liberális politikus úgy véli, a vevők nem hibásak azért, mert az építő fittyet hányt a törvényre, a polgármesteri hivatal meg sokáig úgy tett, mintha ezt nem venné észre. „Koronkán hosszú időn keresztül mindenki szinte kénye-kedve szerint építkezett. Az előző polgármester idejében még az övezeti rendezési tervet, az úgynevezett PUZ-ot sem kérték minden esetben, holott erre törvény kötelezte volna a községházát” – hívta fel a figyelmet. Cheşa nevetségesnek tartja, hogy a legális út megkerülése miatt Takács Olga volt polgármester

Ezt egyesek érdek-összefonódással magyarázzák, ugyanis a faluban szárnyra kapott a pletyka, miszerint a Csereerdő alatt építkező Maco Construct Kft. és a Jako Prest Serv Kft. éppen a 2016-ban leköszönt elöljárótól vásárolta a telkeket.

Takács Olga mindezt nevetségesnek tartja, és lapunknak nyilatkozva határozottan cáfolta, hogy egyáltalán köze lett volna a telekügylethez. Az expolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy valóban az ő idejében kezdődött el az építkezés, de a 2016 nyarán hivatalba lépő utódja mandátuma alatt fejeződött be. Mentségéül még azt hozta fel Takács Olga, hogy nem csak bírságolt: bűnügyi feljelentést is tett. Kérdésünkre, hogy milyen összeggel büntette meg az engedély nélkül házsorokat építő vállalkozókat, illetve milyen eredménnyel járt a büntetőjogi feljelentés, nem tudott válaszolni. Mint mondta, már nem emlékszik. Utódja, Takács Szabolcs több mindent másként lát: mint mondja, elődje nem fordult az ügyészséghez, ezért neki kellett megtennie ezt a lépést. Másrészt valóban 17 épületre ő adta ki utólagosan az engedélyt, csakhogy erre a bíróság kötelezte.

Daniel Cheşa szerint az új elöljáró, Takács Szabolcs ugyan a sarkára próbált állni, ám kissé

„Nem vitás, ez a polgármester dolga. De kérdem én, helyes az, hogy amikor egy öregasszony arra kéri a községházát, segítsünk egy veder festékkel, mert nincs miből kijavítania a házát, a polgármester szavazat alá bocsátja, amikor meg 24 épület lebontását követeli bírósági úton, arról minket még csak nem is értesít?” – tette fel a kérdést a tanácsos. Cheşa úgy véli, ha a polgármesteri hivatal kellő időben nem lépett fel határozottan a vállalkozókkal szemben, akkor ne a község lakóival szemben gyakorolja szigorát. „Félreértés ne essék, nem a törvénytelenséget akarom bátorítani. Csupán azt szeretném, hogy a döntést bízzuk az igazságszolgáltató szervekre. A jövőben pedig figyeljünk jobban oda, kinek mit engedélyezünk” – fűzte hozzá, mondván, hogy ha már az amnesztiák korát éljük,

Az eddigi belháborúk ellenére Daniel Cheşa kezdeményezését a román tanácsosok mellett – a tartózkodó alpolgármester kivételével – az RMDSZ képviselői is megszavazták. Takács Szabolcs szerint rendkívül nehéz helyzetben voltak a szövetség tanácsosai: ha foggal-körömmel ragaszkodnak a törvény betűjéhez, románellenes magatartással vádolják meg őket. Mivel az újonnan beköltözött családok döntő többsége román, egyesek az etnikai kártyát próbálnák könnyűszerrel kijátszani; erre pedig több ízben is volt példa Koronkán.

„Törvénytelenséget nem lehet
helyrehozni törvénytelenséggel”

Răzvan Şipoş megyei főépítész szerint nem arról van szó, hogy egy szerencsétlen családapa, aki feleségével és kilenc gyermekével egyetlen helyiségben tengeti az életét, fogja magát, és – a törvényt áthágva – épít még egy szobát. „A történet néhány építkezési vállalkozó kapzsiságáról szól. Olyan emberekről beszélünk, akik magasról tesznek a törvényekre, de az átvert lakásvásárlók sem érdeklik, nekik csak az számít, hogy pénzt szerezzenek bármi áron” – jellemezte a koronkai helyzetet Maros megye főépítésze.

Az építményeik utólagos engedélyeztetését kérő cégvezetőket ezúttal kellemetlen meglepetés érte: kiderült, hogy Răzvan Şipoş nem az a hivatalnok, aki szemet huny a törvénytelenségek fölött.

– hasonlította össze a két törvényszegést a műépítész.

A megyei önkormányzat álláspontja szerint a legnagyobb tévedés volna utólagosan engedélyeztetni az illegális építményeket. Răzvan Şipoş főépítész úgy véli, ez nem lenne más, mint egy törvénytelenséget egy másikkal elsimítani. Szerinte az nem elfogadható érv, hogy egy építményt azért kell – vagy legalábbis lehet – törvényesíteni, mert erre már volt példa Romániában. „Hogy törvényesítsünk egy törvénytelenséget? Főleg azok után, hogy egyes házak esetében már meg is született a jogerős ítélet, amely kimondja, hogy a törvény megkerülésével húzták fel azokat” – vélekedett Şipoş. Szerinte

Másodsorban a polgármesteri hivatalt hibáztatja, mert vezetői akkor sem léptek fel kellő erélyességgel, amikor az építő már javában dolgozott. Răzvan Şipoş együttérez az érintett családokkal, de arra figyelmezteti őket, hogy nem házakba, hanem téglahalmazokba és üres ígéretekbe fektették a pénzüket – és erre senki nem kényszerítette őket.

Esztétikai és higiéniai gondok

Mindezek mellett szinte eltörpülnek az igencsak megkérdőjelezhető esztétikai szempontok. A megye főépítésze viszont súlyosnak tartja, hogy már a gázvállalat is jelezte:

„Azzal az ürüggyel, hogy valaki látott az erdő szélén egy medvét, a törvénytelenül épült házakat engedély nélkül felhúzott kőkerítésekkel vették körbe úgy, hogy a betonalapot ráöntötték a gázvezetékre” – tette hozzá a megye főépítésze.

Részben Daniel Cheşa is osztja Răzvan Şipoş nézőpontját. Szerinte számos, 1990 után felhúzott épület rontja Koronka arculatát. A tanácsos egyenesen a Rio de Janeiró-i favellákhoz hasonlította az illegális építmények egy részét, amelyek nemcsak színezetükben hasonlítanak a brazil főváros nyomornegyedeiben épült viskókra, de a koronkaiakat is elkerüli a közművesítés. Még a helyhatóságok sem tudják pontosan, a lakóknak miként sikerült beköttetniük – a papíron nem létező házaikba – a villanyáramot, illetve hova csordogáltatják el a szennyvizüket. Erre az Erdő utca egyik lakója, Adriana Moldovan egy korábbi rádióinterjúban adta meg a választ. A hölgy elmondta, hogy minden család rendelkezik egy-egy kisebb, ökologikusnak nevezett ülepítővel, azonban telítettségkor ezekből rendszerint a talajba, a kutak közelébe kerül a szennyvíz. Sokszor azt is látni és érezni, amint a szennylé a felszínen csordogál át a szomszéd udvarából.