Visszakérték a Bolyai Egyetemet

„Ha október 25-éig sikerül 393 képviselő aláírását megszerezni, a dokumentumot napirendre kell tűzni az Európai Parlamentben” – nyilatkozta a Krónikának Kónya-Hamar Sándor.

A beterjesztők szerint a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Megemlítik, hogy a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet 1959-ben, a kommunista rendszer idején számolták fel azzal az indokkal, hogy egyesítették a román tannyelvű Babeş Egyetemmel. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Románia következetesen megtagadja a magyar állami egyetem helyreállításának a lehetőségét. A dokumentum határozottan elítéli a mindenkori román kormány elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri ugyanakkor az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, ítélje el a román hatóságok hozzáállását, és indítsa el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát a hivatkozott egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására.

A nyilatkozat az Európai Parlament többnyelvűségről szóló tavalyi határozatára, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló 1996-os ajánlására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi Jogok Európai Konvenciójára, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozik, de azt is megemlíti, hogy 2007-et az esélyegyenlőség évévé nyilvánították.

Kónya Hamar Sándor lapunknak elmondta, már hetek óta dolgoznak a nyilatkozat szövegén. Azért csak most iktatták és hozták nyilvánosságra, mert mostanra sikerült azt valamennyi uniós nyelvre lefordítani. „Nagy fába vágtuk a fejszénket, de bizakodunk benne, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges számú aláírást. Ha pedig összegyűlnek az aláírások, az Európai Parlamentnek akkor is meg kell tárgyalnia a témát, ha mi már nem leszünk ott” – utalt arra, hogy ősszel európai parlamenti választásokat tartanak Romániában, és nem biztos, hogy magyar képviselő is bejut a brüsszeli törvényhozásba. Az írásbeli nyilatkozat kapcsán máris elkezdődtek az egyeztetések az Európai Parlamentben. A kisebbségi oktatás ügyét szívükön viselő képviselők pártállástól és nemzeti hovatartozástól függetlenül máris teljes támogatásukról biztosították a kezdeményezést. Kónya elmondta, egyelőre nem érzékelték, hogy a román lobbi ellentámadásba lendült volna. Mi több, azt sem tartotta kizártnak, hogy romániai liberális aláírói is lesznek a nyilatkozatnak, neveket azonban nem kívánt mondani. A képviselő szerint nem jelent hátrányt, hogy a nyári szabadság időszakában kell gyűjteni az aláírásokat. Ez akár többletlehetőségeket is tartogathat, hiszen a képviselőket az országaikban működő civil szervezeteken keresztül is megpróbálják megszólítani.

Üdvözölte a kezdeményezést Bodó Barna egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is. Minden olyan lépés fontos, fogalmazott Bodó, amely ismertté teszi a nemzetközi színtéren a Bolyai Egyetem és az erdélyi magyar felsőoktatás ügyét. Hozzátette azonban: óriási a felelősségük a beterjesztőknek, ha ugyanis nem gyűl meg a megfelelő számú aláírás, annak az egész ügyre nézve negatív kihatásai lehetnek.

Az Európai Parlamentet már egy másik dokumentum is szembesítette a romániai magyar felsőoktatásban uralkodó áldatlan állapotokkal. A petíciós bizottságnál június 14-én iktatták a neves erdélyi magyar akadémikusok és egyetemi tanárok levelét, amelyikben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátott két magyar oktató, Hantz Péter és Kovács Lehel visszahelyezésének, illetve a többnyelvű feliratok kifüggesztésének kezdeményezését kérik.