
Nem könnyű hozzáférni, különösen a ló fejéhez.
Fotó: Pap Melinda
Bár évente kellett volna, nyolc évet kellett várni arra, hogy újra leviaszolják a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot. Kolozsi Tibor szobrászművész, restaurátor szerint a rákent viaszréteg növeli az emlékmű esztétikai hatását, védi patináját.
2020. július 09., 15:382020. július 09., 15:38
2020. július 09., 15:482020. július 09., 15:48
Nagy volt a nyüzsgés csütörtökön Mátyás király kolozsvári „udvarában”, a főtéri emlékművet fényvisszaverő védőmellényt viselő ipari alpinisták és munkások csapata vette körül. Egyikük a ló nyakát kenegette, másik a király páncélját súrolta fényesre – nyolc év kihagyás után csütörtökön került sor a régóta várt karbantartási munkálatra, a viaszolásra.
A beavatkozást vezető Kolozsi Tibor szobrászművész – aki tíz éve a szoborcsoport restaurálását végezte – ottjártunkkor épp Báthory István erdélyi vajda csizmáját kenegette.
„A restaurálás után az volt a javaslat, hogy minden évben viaszoljuk a szobrot. Mivel két évig garanciában volt, az alatt az idő alatt mi ezt díjmentesen megtettük, mert az önkormányzat megkövetelte. Utána saját maguktól nem követelték meg” – mondta ironikusan Kolozsi Tibor.
Kolozsi Tibor restaurátor Báthory István erdélyi vajda csizmáját kenegeti.
Fotó: Pap Melinda
Meglátszik, hogy elmaradt a beavatkozás, hiszen foltos lett a szobor, a korábban rákent viaszréteg többé-kevésbé elpárolgott. „Az árnyékos részeken nem párolog olyan gyorsan, mint a napsütötte részeken, így ott világosabb” – mutatta a különbséget a restaurátor. Hangsúlyozta, a viasz védőréteget képez, nem árt a szobornak, inkább növeli annak az esztétikai hatását, védi a patináját.
Kérdésünkre hozzátette, az alakok fejfedőjén, fején jelentkező zöld szín nem a foltosodásnak, hanem a bronz öregedési folyamatának a része.
– mondta a jelenleg százévesnél alig több, 1902-ben felavatott szoborcsoportra utalva Kolozsi Tibor. Aki szerint arra is gondoltak, ha a hőségben felforrósodik a bronzalakok felülete, ezért reggel a napos oldalon kezdték a munkát.
„Megpróbáljuk előbb azokat a felületeket lekenni, ahol inkább süti a nap, a lónak a nyakát, a királynak a páncélját” – magyarázta az éppen zajló folyamatot.
Elismerte, hogy a viaszolás nálunk nem bevett gyakorlat, a restaurálás előtt sem kenegették évente Mátyás királyt és vitézeit.
Marad a létra, nem szabad más emelőalkalmatossággal behajtani a Főtérre.
Fotó: Pap Melinda
„A restaurálás kapcsán merült fel, a magyar szakemberek kérték, hogy ha már rendbe van téve a szobor, legyen karbantartva is. Ha nem viaszolja le senki, nem esik különösebb kár benne, de akkor legalább le kellene mosni.
Az autónkat is lemossuk, és ha két hétig, egy hónapig nincs megmosva, meglátszik rajta. Ez a szobor évekig nincs lemosva, csak az eső mossa. Ezt nem lehet így.
A mostani beavatkozás mintegy 4000 lejbe került, ugyanis ipari alpinistákat kell fizetni, akik „megmásszák a lovat”.
– magyarázta a szobrász a ló két oldalán lógó munkásokra mutatva. Mivel a kolozsvári Főtérre semmilyen emelőalkalmatossággal nem szabad behajtani, más módon nem lehet megközelíteni a szobrot, csak kötelekkel tudnak dolgozni.
Ipari alpinisták lógnak Mátyás király körül.
Fotó: Pap Melinda
A karbantartás alkalmával a restaurátor a szoborcsoport különböző alakjait is számba vette, és nem talált rendellenességet, hiányzó elemet. „Mindig szólnak, ha történik valami. Tavaly ragasztottuk vissza az egyik sarkantyút, előtte néhány évvel a fekvő zászlónak a hegyére lépett rá valaki. Általában észreveszik, ha történik valami a szoborral, vannak jó indulatú emberek, akik figyelik, szólnak, ha hiányzik valami. Az utóbbi időben nem volt ilyen” – mondta lapunknak Kolozsi Tibor.
Bár évek óta sürgetik a szakemberek, a mostani karbantartást nem volt egyszerű kiharcolni, engedélyeztetési bonyodalmak előzték meg. Kolozsi Tibor emlékeztetett, hogy a 2010-es restaurálás idején restaurálási tervet kellett készíteni, amit országos jelentőségű, A kategóriás műemlékről lévén szó Bukarestben kellett engedélyeztetni.
– mesélte a restaurátor, aki szerint a fővárosi szakemberek újra teljes dokumentációt kértek, statikai és művészettörténeti tanulmánnyal együtt.
„Ez fölösleges költség lett volna, hiszen csak karbantartást akartunk végezni, nem restaurálást” – magyarázta Kolozsi, aki szerint ezután az önkormányzat ismét a megyei illetékesekhez fordult, akik második nekifutásra jóváhagyták a beavatkozást.
A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport a felújítás alatt álló Szent Mihály-templommal.
Fotó: Pap Melinda
A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a fővállalkozó Concefa cég és a munkálatokat irányító Kolozsi Tibor szobrászművész-restaurátor 2010 végén adta át a felújított műalkotást, a helyreállított szoborcsoport avatási ünnepségét 2011. április 2-án tartották.

Eltűnhetnek végre a foltok a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportról, ugyanis többéves kihagyás után idén nyáron ismét leviaszozzák az emlékművet. A karbantartási munkálatokat hamarosan elvégezhetik.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!