Turisztikai-kulturális központ működne az 1700-as évek végén épült, mára romos állapotba került kastélyban
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. Az 1700-as évek végén épült nemesi lak, melyet 2008-ban 49 évre kapott koncesszióba a Bánsági Metropólia, a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és a tervek szerint a műemlék kastély regionális kulturális, oktatási és turisztikai központként fog működni a következő két évtizedben.
2025. április 20., 09:412025. április 20., 09:41
2025. április 20., 09:452025. április 20., 09:45
A Bánság egyik kiemelkedő turisztikai, oktatási és kulturális központját kívánják kialakítani a Temesvártól félszáz kilométerre, a szerb határ közelében található bánlaki Karátsonyi-kastélyban. A hányatatott sorsú nemesi lakot a helyi önkormányzat 2008-ban 49 évre a Temesvári Román Ortodox Érsekség − Bánsági Metropóliának adta koncesszióba.
az 1700-as évek második felében, Karátsonyi Lázár által épített klasszicista, később neobarokk elemekkel bővített kastélyban és a hozzá tartozó birtokon. Az érsekség tervei finanszírozás hiányában nem valósultak meg, a romos állapotú kastélyból, egyiptomi házból, melléképületekből és impozáns parkból álló nemesi rezidencia elhagyatottan áll.
A közelmúltban történtek civil kezdeményezések az épített örökség megmentésére, de ahhoz, hogy megmeneküljön az enyészettől, nagyszabású felújításra lenne szükség.
A kommunizmus évei alatt a kastély állapota teljesen leromlott, a helyi önkormányzat 2008-ban az ortodox egyháznak adta koncesszióba a műemlék épületet
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
Ezen a héten a Temes Megyei Tanács rendkívüli ülésen szavazta meg, hogy részt vállal a bánlaki nemesi lak megmentésében, és 25 évre átveszi az érsekségtől a kastély fölötti rendelkezés jogát. „A megyei tanács és a Bánsági Metropólia között létrejött szerződés lehetőséget biztosít az épületegyüttes bővítésére, amely kulturális, oktatási és turisztikai programoknak adna helyet. A felújítás során elsődleges szempont a kastély és a hozzá tartozó épületek műemlék jellegének megőrzése.
ugyanis a királyi rezidenciaként is szolgáló kastély rendkívüli turisztikai potenciállal rendelkezik” – mondta Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács PSD-s elnöke. Kifejtette, az érsekséggel kötött szerződés értelmében az első öt évben különböző beruházásokat valósítanának meg a kastély körül, majd ezt követően a következő két évtizedben a műemlék épület a térség kulturális és turisztikai központjaként működne. Hozzátette, a beruházásoknak mind a jogi, mind az adminisztratív háttere biztosított, a felújítást az európai uniós alapokon kívül más helyi forrásokból is finanszíroznák.
Termelőszövetkezet, erdészeti hivatal, idősotthon, árvaház és iskola is működött a klasszicista stílusban épített, később neobarokk elemekkel bővített kastélyban
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
A Temes megyei Bánlak már a török hódoltság idején a temesvári basa nyári tartózkodási helyéül szolgált, a 18. században kincstári birtok volt, Mária Terézia uralkodása idején Draskovich horvát bán kapta határőrvidéki birtokaiért cserébe. A Draskovichok eladták a birtokot Karátsonyi Lázár örmény származású, elmagyarosodott főrendházi tagnak, földbirtokosnak, aki az 1700-as évek végén a birtokra kastélyt építtetett, amely köré ritka és egzotikus fafajokból, botanikai ritkaságokból egy közel tízhektáros parkot alakított ki.
A kastély termeiben empire stílusú és rokokó bútorok, japán faliszőnyegek, gazdag családi képtár, régi fegyvergyűjtemény hirdette a jelentős befolyással bíró Karátsonyi család gazdagságát. Ezenkívül a parkban külön épületben kapott helyet a gróf egyiptomi útjáról hozott gazdag néprajzi gyűjtemény, amely darabjai között egy múmia is megtalálható volt.
A birtokhoz kiterjedt erdők, mezőgazdasági területek, a 19. század elején létesített nagy rizsföld, horgásztavak, dohányültetvények, lipicai ménes, gőzmalom, uradalmi szeszgyár és fűrésztelep is tartozott.
A két griffmadárral díszített Andrássy-kapun keresztül egy fenyőfákkal szegélyezett sétány vezetett a kastélyhoz. A szárnyas griff a Karátsonyi család címerében is megjelenik
Fotó: Bánlak/Wikipédia
Az első világháború után a bánlaki birtok egy része a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, egy másik részét pedig kisajátították és felosztották a fronton harcoló parasztok között. A Karátsonyi család elhagyta az országot, a kastélyt és a parkot pedig a szerb megszálló csapatok és a háború végén fellázadt parasztok feldúlták.
I. Ferdinánd román király és Mária királyné lányának, aki férjétől, II. György görög királytól való válását követően 1948-ig élt Bánlakon.
A közel 10 hektáros, ritka fafajokból, botanikai ritkaságokból kastélyparkba egy angol neogótikus stílusú kapun keresztül is be lehetett jutni
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
A kommunizmus éveiben az egyedi bútorok nagy részét ellopták, a kastélyban termelőszövetkezet, erdészeti hivatal, idősek otthona, árvaház működött, de a műemlék épület a helyi 1−10 osztályos iskola osztálytermeinek is helyet adott. A kommunizmus után a bánlaki kastélyra nem tartott igényt a királyi család, a helyi önkormányzat tulajdonába került, amely anyagiak hiányában nem végzett újításokat a műemlék épületen, így romos állapotba jutott.
A Temesvártól deli irányban 48 kilométerre, a román−szerb határtól 8 kilométerre található Bánlaknak a 2002-es népszámláláskor 1581 lakosa közül 20-an vallották magukat magyarnak, a község 84 százaléka román, 12 százaléka pedig cigány nemzetiségű, az ukrán, szerb, német és bolgár lakosság 1,9 százalékot tett ki.
Megóvnák a pusztulástól a Szilágy megyei Drág településen található Bethlen−Wesselényi-kastélyt. A szebb napokat látott nemesi lakot egy műemlékvédelmi egyesület állítaná helyre a helyi közösség segítségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Szokatlan trükkel csapták be egy idős kolozsvári férfit azok a tolvajok, akik egy „padláson rekedt postagalambra” hivatkozva jutottak be a lakásába. A nagy összegű készpénzt és ékszert eltulajdonító gyanúsítottakat rövid időn belül elfogták.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét.
Elvették szüleitől azt a 13 éves kiskorút, aki a gyanú szerint egy 15 éves társával együtt megölt egy másik 15 éves fiút a Temes megyei Csene településen – közölte pénteken a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!