A Szilágy megyei Drágon található kastély tulajdonosa évszázadokon át a Wesselényi, majd a Bethlen család volt
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Megóvnák a pusztulástól a Szilágy megyei Drág településen található Bethlen−Wesselényi-kastélyt. A szebb napokat látott nemesi kastélyt egy műemlékvédelmi egyesület állítaná helyre a helyi közösség segítségével. Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész a Krónikának arról beszélt, a hasonló jellegű civil kezdeményezéseknek sok esetben nagyobb hozadéka van a közösség életében, mint a többmilliós EU-s projekteknek.
2025. március 21., 08:002025. március 21., 08:00
2025. március 21., 08:342025. március 21., 08:34
Az ország több régiójában is működő, műemlékvédelmi szakemberekből álló Ambulanța pentru Monumente elnevezésű egyesület (Műemlékmentők Egyesülete) Szilágy megyei fiókja önkéntesek és a helyi közösség közreműködésével állítaná helyre Drág község romos állapotban található kastélyát, amely az évszázadok során a Wesselényi, majd a Bethlen család birtokában volt. A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő, A kategóriás műemlék épület sürgős beavatkozást igényel:
A műemlékmentők a munkálatokat több szakaszban végeznék az 1600-as években épült, majd a 19. században átalakított kastély épületén. Idén nyáron biztonsági beavatkozásokat hajtanának végre, felépítenék a leomlott falrészt, ideiglenes megoldásként a tetőszerkezetet is biztossá tennék, illetve a műemlék épület felújításához szükséges dokumentáción is dolgoznának – vázolta fel a terveket az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Ilieș projektkoordinátor. Hozzátette, a Műemlékvédők Egyesülete Szilágy megyében számos fatemplom helyreállításán dolgozott az elmúlt években, jelenleg többek között a dobai templom tetőszerkezetén végeznek állagmegőrző munkálatokat.
A kastély alapját az 1600-as években, reneszánsz stílusban épült udvarház képezi
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
A Zilahtól 40 kilométerre fekvő, jelenleg színromán községben található kastély sorsa hasonló több más erdélyi nemesi lak történetéhez. A drági birtok 1722-ben tisztázatlan körülmények között jutott Wesselényi Ferenc (1705-1775) tulajdonába, a közép-szolnoki főispán ettől kezdve itt tartotta birtokainak egyik központját. A szakértők feltételezése szerint a kastély alapját egy 1620-as, reneszánsz stílusú udvarház képezi, amelyet az akkori tulajdonos báró Wesselényi István egy U alaprajzú klasszicista kastélyba foglalva építtetett át. Az átépítést valószínűleg 1816 körül fejezhették be, ekkorra készült el ugyanis a kastély előtti évszámos, egykor címeres kovácsoltvas kapu és kerítés, valamint a 19. század elejét idézik a kapuoszlopon levő urnák is.
1848-ban a kastély valószínűleg jelentős károkat szenvedett, ugyanis báró Wesselényi Ferenc megrendelésére a helyreállítási munkálatok alkalmával a keleti szárny tört síkú tetőzete helyett új, egyszerű nyeregtető készült, valamint átalakították az épületszárnyak főhomlokzatainak ablakosztását is. A romantika korának ízlését tükrözik továbbá a vakolatdíszek: az ablakok szemöldökpárkányai, az oromfalakat díszítő vakíves párkányok és az épület sarkait hangsúlyozó falsávok. A 19. század második felének emlékét idézik a kastélyt övező angolkert maradványai, amelyből napjainkban már csak egy gesztenyesor látható.
A rendszerváltás után a kastély nagyon leromlott állapotban került vissza a Bethlen család birtokába, amely átadta az önkormányzatnak.
Az elmúlt években a kastély egyik fala leomlott
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Az évek során a település vezetőségének több kezdeményezése is volt az építmény helyreállítására. Többek között bérbe adták a kolozsvári Pro Media Egyesületnek, amely öregotthont alakított volna ki az épületegyüttesben, valamint a Norvég Alaphoz is pályáztak finanszírozásért a helyreállítási munkálatokra, de egyik terv sem valósult meg. A Krónika megkereste az ügyben Szilágyi Róbert Istvánt, a Szilágy Megyei Tanács alelnökét is.
a megyében található magyar vonatkozású épített örökségből a zsibói Wesselényi-kastély felújítása élvez most prioritást.
Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épület állapota az évek során nagyon megromlott
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, műemlékvédelmi szakember, egyetemi oktató fontosnak tartja a műemlékvédelem terén a helyi közösség és önkéntesek közreműködésével elindított kezdeményezéseket. Mint a Krónikának elmondta, a műemlékvédő egyesületek munkája hiánypótló, ugyanis adnak egy esélyt a romos állapotban található épületeknek,
Nagyszeben egykori főépítésze hozzátette, a számos szakmai elismeréssel kitüntetett, a Román Építészkamara által is támogatott Ambulanța pentru Monumente Egyesület kezdeményezése Szeben megyéből indult évtizedekkel ezelőtt. Ma már Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében is működnek fiókjai a műépítészekből, restaurátorokból és műemlékvédelmi szakemberekből álló szervezetnek, amely az elmúlt évtizedekben számos, romos vagy felújításra váró épületen végzett sürgősségi beavatkozást.
és van, ahol támogatókat is szereznek a helyi vállalkozói szférából, ahogy történt a közelmúltban Beszterce-Naszód megyében is” – fejtette ki lapunknak a kolozsvári műépítész. Hozzátette, nem minden romos épületen elég csak karbantartási munkálatokat végezni, vannak esetek, amikor komolyabb beavatkozásokra van szükség, de ha az együttműködéseknek köszönhetően sikerül finanszírozást találni a helyreállítási tanulmányra is, komplexebb terv születhet.
A klasszicista és reneszánsz jegyeket hordozó épületegyüttesben kultúrotthon és diszkó is működött
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Guttmann Szabolcs felidézte, míg a kilencvenes években a különböző civil szervezetek műemlékmentés néven számos hibát elkövettek − például műanyag fóliával befedték a templomokat, amelyek aztán begombásodtak, vagy zsindelyes háztető helyett olcsóbb megoldást választottak −, ma már ilyen nem fordul elő, az értékmegőrzés az elsődleges szempont. „Ennek egyik szép példája Szeben megyében a szász falvak házainak a megmentése, amelyeket Károly herceg, jelenleg III. Károly brit király alapítványa, majd a Mihai Eminescu Trust Alapítvány közreműködésével rekonstruáltak” – mesélte Guttmann Szabolcs.
de a törvényi szabályozás lassan lehetővé teszi, hogy sürgős beavatkozások vagy karbantartás esetén elhagyható legyen a bonyolultabb dokumentáció – mondta a műemlékvédelmi szakember.
Sürgősségi beavatkozásként állagmegőrző munkálatokat végeznének az épületegyüttesen a műemlékvédők
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
A műépítész felhívta a figyelmet: azonkívül, hogy megmentenek egy épületet, az alulról szerveződő civil kezdeményezéseknek közösségformáló erejük is van, aminek sokszor nagyobb a hozadéka, mint többmilliós európai uniós projekteknek. „Azzal, hogy a helyi közösség részt vesz az épület helyreállításban, magáénak is érzi a műemléket.
Nyilván ez nem írja felül a komoly finanszírozásokat, de segíthet egy közös stratégia megfogalmazásában, hogy a regionális, országos vagy akár európai uniós lehetőségeket összehangolja” – magyarázta a Krónikának a kolozsvári műemlékvédelmi szakember.
Guttmann Szabolcs Erdély egyik legismertebb műépítésze; Nagyszeben volt főépítészének nevéhez fűződik a szász település történelmi belvárosának felújítása. A jeles szakemberrel folytatott beszélgetés során egy igen gazdag életút állomásait vettük számba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!