A küküllővári Bethlen–Haller-kastély immár a borturizmus „fellegvára”
Fotó: Jidvei.ro
A Jidvei az első romániai márka, amely felkerült a világ legjobb prémium borait és szeszes italait rangsoroló-népszerűsítő amerikai Luxury Lifestyle Awards top 100-as globális listájára. A rangos nemzetközi elismerés odaítélésekor sokat nyomott a latban a több Fehér megyei szőlőtermő vidéken gazdálkodó tulajdonos építettörökség-megőrző munkája, a küküllővári Bethlen–Haller-kastély megmentése.
2024. február 24., 10:162024. február 24., 10:16
A Jidvei márkanév csaknem 75 éves múltja, a kiváló minőség, a borkészítés művészete iránti tisztelet és az épített örökség megőrzéséért tett erőfeszítések elismeréseként értékelik a tulajdonosok, hogy az erdélyi brand – Romániából elsőként – felkerült egy neves nemzetközi rangsoroló szervezet top 100-as luxuslistájára.
A „TOP 100 Premium Wine and Spirits Brands of the World 2023” nevű rangsort (mely a legjobb 100 prémium bort és szeszes italt gyűjti egybe, tavalyi „merítéssel”) a Luxury Lifestyle Awards név alatt futó mozgalom képviselői állították össze. A New York-i székhelyű szervezet a leírás szerint évente több mint 5000 luxusterméket és -szolgáltatást vizsgál meg a világ 120 régiójában több száz kategória szerint, hogy számos téren „kiválogassa, felismerje, megünnepelje és népszerűsítse” a legjobb márkákat.
A díjazó honlapján angol nyelven olvasható leírás szerint a Jidvei „Románia borászatának sarokköve”, kulcsfontosságú bortermelő közel 75 éves történetével. „A kiválóság iránti megingathatatlan elkötelezettségével” a cég több mint hat évtizede habzóborokat készít klasszikus módszerrel, miközben megőrizték az erdélyi borkóstolás évszázados hagyományait az ikonikus Bethlen–Haller-kastélyban.
A Zsidve (Jidvei), Hosszúpatak (Tăuni), Bolkács (Bălcaciu) és Balázsfalva településen négy pincészetet működtető Jidvei évente több mint 25 millió kilogramm szőlőt dolgoz fel, a borok minőségét számos rangos nemzetközi versenyen elnyert díj igazolja. A körforgásos megközelítés jegyében a szőlőtörkölyből biokomposztot állítanak elő, hozzájárulva a fenntarthatósághoz.
A zsidvei borüzem és ültetvény
Fotó: Jidvei.ro
Claudiu Necșulescu tulajdonos „óriási hálával és örömmel” vette a megtisztelő elismerést, mely szerinte a márkanév mögött álló család munkáját, odaadását dicséri, elköteleződésüket a kiválóság, a hagyomány és az innováció harmonikus ötvözése mellett. „Ez az elismerés még inkább táplálja szenvedélyünket, hogy kiváló borokat állítsunk elő, melyek megtestesítik az erdélyi borászat gazdag hagyományait és az innovációt” – fogalmazott a konstancai születésű Claudiu Necșulescu.
Akinek családja a rendszerváltás után vásárolta meg a Jidveit, apja halála után most lányaival működteti „családi vállalkozásként” az ország egyik legnagyobb borüzemét, amely 2500 hektáron gazdálkodik, és évente mintegy 18 millió liter bort palackoz.
Fotó: Jidvei.ro
A műemlék gazdag történelemmel bír. Amint a Kastélyerdélyben.ro portálon olvasható, Küküllővár régi vára a falun túl, a Küküllő mocsaras árterületén emelkedett, emiatt románul Cetatea de Baltă, azaz Mocsárvárnak nevezték. A tatárjáráskor elpusztult vár utódját 1321-ben említik először. Mátyás király 1462-ben Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta, az ő halála után, 1476-ban hűbérbe adta Ștefan cel Mare, Moldva fejedelmének. 1507-ben Ștefan fiának, Bogdan vajdának kezén volt a vár, de a soron következő vajda, Petru Rareș, I. Ferdinand támogatójaként 1538-ban elvesztette azt, és az erdélyi országgyűlés határozata alapján 1565-ben lerombolták.
Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg a birtokot a kincstártól. Tőle 1764-ben csere útján testvéréhez, Miklóshoz jutott, aki lépcsőházat emelt, a külső várfalat lebontotta, kápolnát, lóistállót és egy kaputornyot is építtetett. 1884-ben a birtok gróf Haller Jenő birtokába került, aki minden bizonnyal kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. Használták magtárként, irodaházként, majd az 1970-es évektől a Jidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit – tájékoztat a Kastélyerdélyben.ro.
Fotó: Jidvei.ro
A rendszerváltás után Claudiu Necşulescu és családja Haller Jenő örököseitől vásárolta meg a kastélyt. Amint a lapcsaládunkhoz tartozó Nőileg magazin korábbi cikkéből is kiderül, arisztokrata körökben meglehetősen vegyes volt a döntés megítélése: egyesek szerint gyakorlatilag „lábon” adták el az ősi jussot. Részben azonban épp a túl gyorsan, még a „kastélytörvény” érvénybe lépése előtt beindított visszakövetelési procedúra vezetett ehhez a lépéshez.
Az állami gazdaság ugyanis perelni szándékozott az épületen végzett munkálatok költségeinek megtérítéséért, és az ügyben esélytelennek érezve magukat, az örökösök a jogosultságot adták el az egyetlen jelentkező vevőnek – a kastély múltját, korábbi tulajdonosait bemutató emlékszoba berendezését szabva feltételül.
– olvasható a Nőileg honlapján tavaly januárban megjelent írásban.
Nézelődésre csábítóan kígyózik az út a Küküllő-menti szőlődombok között. Zsidvén amúgy is minden a szőlőről és a borról szól, az országban egyedülálló hírű és rangú borászati iskoláról, de néhány kanyarral arrébb egészen más látványosság ragadja meg a figyelmet: a küküllővári kastély. Nemcsak azzal, hogy az út fölé magasodik, hanem gondozottságával is. Míg Belső-Erdély legtöbb hajdani nemesi fészke az elmúlást juttatja a szemlélődő eszébe, addig a Bethlen-Haller kastély imponáló látványt nyújt.
Amely szerint az ingatlan történetéről csak a kifüggesztett tájékoztatók adnak némi tájékoztatást, akár az eredeti tulajdonos Bethlen családról is, de jóval többet a magyar arisztokraták „románnyúzó” tevékenységéről, valamint arról, hogy a kastély a ’48-as balázsfalvi román ifjak börtönéül szolgált. „Küküllővár megmenekült a pusztulástól – miközben végleg elveszett a magyarság számára” – állapította meg a szerző.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a Balázsfalvától 24 kilométerre északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekvő Küküllővár községben 2792-en laknak, közülük 1152-en románok, 1062-en romák és 401-en magyarok. A küküllővári magyarság sorsát korábban lapcsaládunk másik kiadványa, az Erdélyi Napló mutatta be. A 2020-ban készült riport szerint bár paradicsomi állapotok nem „fenyegetik” a küküllővári magyarokat, sorsuk szemlátomást mégis jóra fordult.
A riportban megszólalt Claudiu Necşulescu is. Arra a felvetésre, hogy a románok közül sem érti mindenki, a teljes borászati és idegenforgalmi ügyletet az apjától átvevő üzletembernek miért volt fontos a magyar épített örökség megmentése, azt válaszolta: „azért, mert Erdély történelmének jelentős szelete”.
Paradicsomi állapotok nem „fenyegetik” a küküllővári magyarokat, sorsuk mégis jóra fordult. A bizalmatlanságot egy ideje az elfogadás és a béke váltotta fel. A Hallerek várkastélya alatt élő magyarságnak sikerült kivívnia a többség tiszteletét.
Egyébként a Jidvei honlapján a kastély menüpontra kattintva most azt olvashatjuk, az előjegyzéssel lefoglalt látogatás személyenként 5 euróba kerül, ötféle bor kóstolásával egybekötve 30 euróba, ebéddel kiegészítve pedig 70 euróba. A zsidvei szőlőültetvény és pincészet meglátogatása 20 euróért lehetséges, a hosszúpataki helyszínekkel egybekötve pedig 40 euró a díj.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!