A küküllővári Bethlen–Haller-kastély immár a borturizmus „fellegvára”
Fotó: Jidvei.ro
A Jidvei az első romániai márka, amely felkerült a világ legjobb prémium borait és szeszes italait rangsoroló-népszerűsítő amerikai Luxury Lifestyle Awards top 100-as globális listájára. A rangos nemzetközi elismerés odaítélésekor sokat nyomott a latban a több Fehér megyei szőlőtermő vidéken gazdálkodó tulajdonos építettörökség-megőrző munkája, a küküllővári Bethlen–Haller-kastély megmentése.
2024. február 24., 10:162024. február 24., 10:16
A Jidvei márkanév csaknem 75 éves múltja, a kiváló minőség, a borkészítés művészete iránti tisztelet és az épített örökség megőrzéséért tett erőfeszítések elismeréseként értékelik a tulajdonosok, hogy az erdélyi brand – Romániából elsőként – felkerült egy neves nemzetközi rangsoroló szervezet top 100-as luxuslistájára.
A „TOP 100 Premium Wine and Spirits Brands of the World 2023” nevű rangsort (mely a legjobb 100 prémium bort és szeszes italt gyűjti egybe, tavalyi „merítéssel”) a Luxury Lifestyle Awards név alatt futó mozgalom képviselői állították össze. A New York-i székhelyű szervezet a leírás szerint évente több mint 5000 luxusterméket és -szolgáltatást vizsgál meg a világ 120 régiójában több száz kategória szerint, hogy számos téren „kiválogassa, felismerje, megünnepelje és népszerűsítse” a legjobb márkákat.
A díjazó honlapján angol nyelven olvasható leírás szerint a Jidvei „Románia borászatának sarokköve”, kulcsfontosságú bortermelő közel 75 éves történetével. „A kiválóság iránti megingathatatlan elkötelezettségével” a cég több mint hat évtizede habzóborokat készít klasszikus módszerrel, miközben megőrizték az erdélyi borkóstolás évszázados hagyományait az ikonikus Bethlen–Haller-kastélyban.
A Zsidve (Jidvei), Hosszúpatak (Tăuni), Bolkács (Bălcaciu) és Balázsfalva településen négy pincészetet működtető Jidvei évente több mint 25 millió kilogramm szőlőt dolgoz fel, a borok minőségét számos rangos nemzetközi versenyen elnyert díj igazolja. A körforgásos megközelítés jegyében a szőlőtörkölyből biokomposztot állítanak elő, hozzájárulva a fenntarthatósághoz.
A zsidvei borüzem és ültetvény
Fotó: Jidvei.ro
Claudiu Necșulescu tulajdonos „óriási hálával és örömmel” vette a megtisztelő elismerést, mely szerinte a márkanév mögött álló család munkáját, odaadását dicséri, elköteleződésüket a kiválóság, a hagyomány és az innováció harmonikus ötvözése mellett. „Ez az elismerés még inkább táplálja szenvedélyünket, hogy kiváló borokat állítsunk elő, melyek megtestesítik az erdélyi borászat gazdag hagyományait és az innovációt” – fogalmazott a konstancai születésű Claudiu Necșulescu.
Akinek családja a rendszerváltás után vásárolta meg a Jidveit, apja halála után most lányaival működteti „családi vállalkozásként” az ország egyik legnagyobb borüzemét, amely 2500 hektáron gazdálkodik, és évente mintegy 18 millió liter bort palackoz.
Fotó: Jidvei.ro
A műemlék gazdag történelemmel bír. Amint a Kastélyerdélyben.ro portálon olvasható, Küküllővár régi vára a falun túl, a Küküllő mocsaras árterületén emelkedett, emiatt románul Cetatea de Baltă, azaz Mocsárvárnak nevezték. A tatárjáráskor elpusztult vár utódját 1321-ben említik először. Mátyás király 1462-ben Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta, az ő halála után, 1476-ban hűbérbe adta Ștefan cel Mare, Moldva fejedelmének. 1507-ben Ștefan fiának, Bogdan vajdának kezén volt a vár, de a soron következő vajda, Petru Rareș, I. Ferdinand támogatójaként 1538-ban elvesztette azt, és az erdélyi országgyűlés határozata alapján 1565-ben lerombolták.
Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg a birtokot a kincstártól. Tőle 1764-ben csere útján testvéréhez, Miklóshoz jutott, aki lépcsőházat emelt, a külső várfalat lebontotta, kápolnát, lóistállót és egy kaputornyot is építtetett. 1884-ben a birtok gróf Haller Jenő birtokába került, aki minden bizonnyal kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. Használták magtárként, irodaházként, majd az 1970-es évektől a Jidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit – tájékoztat a Kastélyerdélyben.ro.
Fotó: Jidvei.ro
A rendszerváltás után Claudiu Necşulescu és családja Haller Jenő örököseitől vásárolta meg a kastélyt. Amint a lapcsaládunkhoz tartozó Nőileg magazin korábbi cikkéből is kiderül, arisztokrata körökben meglehetősen vegyes volt a döntés megítélése: egyesek szerint gyakorlatilag „lábon” adták el az ősi jussot. Részben azonban épp a túl gyorsan, még a „kastélytörvény” érvénybe lépése előtt beindított visszakövetelési procedúra vezetett ehhez a lépéshez.
Az állami gazdaság ugyanis perelni szándékozott az épületen végzett munkálatok költségeinek megtérítéséért, és az ügyben esélytelennek érezve magukat, az örökösök a jogosultságot adták el az egyetlen jelentkező vevőnek – a kastély múltját, korábbi tulajdonosait bemutató emlékszoba berendezését szabva feltételül.
– olvasható a Nőileg honlapján tavaly januárban megjelent írásban.
Nézelődésre csábítóan kígyózik az út a Küküllő-menti szőlődombok között. Zsidvén amúgy is minden a szőlőről és a borról szól, az országban egyedülálló hírű és rangú borászati iskoláról, de néhány kanyarral arrébb egészen más látványosság ragadja meg a figyelmet: a küküllővári kastély. Nemcsak azzal, hogy az út fölé magasodik, hanem gondozottságával is. Míg Belső-Erdély legtöbb hajdani nemesi fészke az elmúlást juttatja a szemlélődő eszébe, addig a Bethlen-Haller kastély imponáló látványt nyújt.
Amely szerint az ingatlan történetéről csak a kifüggesztett tájékoztatók adnak némi tájékoztatást, akár az eredeti tulajdonos Bethlen családról is, de jóval többet a magyar arisztokraták „románnyúzó” tevékenységéről, valamint arról, hogy a kastély a ’48-as balázsfalvi román ifjak börtönéül szolgált. „Küküllővár megmenekült a pusztulástól – miközben végleg elveszett a magyarság számára” – állapította meg a szerző.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a Balázsfalvától 24 kilométerre északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekvő Küküllővár községben 2792-en laknak, közülük 1152-en románok, 1062-en romák és 401-en magyarok. A küküllővári magyarság sorsát korábban lapcsaládunk másik kiadványa, az Erdélyi Napló mutatta be. A 2020-ban készült riport szerint bár paradicsomi állapotok nem „fenyegetik” a küküllővári magyarokat, sorsuk szemlátomást mégis jóra fordult.
A riportban megszólalt Claudiu Necşulescu is. Arra a felvetésre, hogy a románok közül sem érti mindenki, a teljes borászati és idegenforgalmi ügyletet az apjától átvevő üzletembernek miért volt fontos a magyar épített örökség megmentése, azt válaszolta: „azért, mert Erdély történelmének jelentős szelete”.
Paradicsomi állapotok nem „fenyegetik” a küküllővári magyarokat, sorsuk mégis jóra fordult. A bizalmatlanságot egy ideje az elfogadás és a béke váltotta fel. A Hallerek várkastélya alatt élő magyarságnak sikerült kivívnia a többség tiszteletét.
Egyébként a Jidvei honlapján a kastély menüpontra kattintva most azt olvashatjuk, az előjegyzéssel lefoglalt látogatás személyenként 5 euróba kerül, ötféle bor kóstolásával egybekötve 30 euróba, ebéddel kiegészítve pedig 70 euróba. A zsidvei szőlőültetvény és pincészet meglátogatása 20 euróért lehetséges, a hosszúpataki helyszínekkel egybekötve pedig 40 euró a díj.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!