Veszélyesnek tartja Korodi a közigazgatási átszervezést

Az RMDSZ politikusa szerdai csíkszeredai sajtótájékoztatóján keményen bírálta a régiófejlesztési minisztérium tervezetét, amely alapján új közigazgatási besorolást kapnának az ország települései. Korodi úgy véli: az elképzeléshez használt elemzések „a minisztérium laboratóriumában” készültek, a terveket pedig rendkívül nehéz Hargita, illetve Erdély más megyéinek viszonylatában értelmezni. A honatya leszögezte: ebben a formában nem szabadott volna közvitára bocsátani a dokumentumot, amely szerinte távolról sem veszi figyelembe a realitásokat, ezért gyakorlatilag megvalósíthatatlan.

Indokolatlan számok szerepelnek a szövegben

Korodi kifejtette: noha a szaktárca számadatokkal dolgozott, a tervezet mégis szubjektív, a szövegben ugyanis olyan légből kapott határértékek szerepelnek, amelyek jogosságát nem indokolják sem a cikkelyekben, sem a mellékletekben, ez pedig sokszor ellentmondáshoz vezet. Példaként Gyergyóhollót említette, amely mint potenciális vidékfejlesztési pólus szerepel a dokumentumban, holott a Hargita megyei település népessége a valóságban még a községek számára előírt 1500 főt sem éri el.

Ezek a pólusok egyébként azért kapnak kiemelkedő figyelmet a tervezetben, mert az ebbe a kategóriába kerülő községek és a környező kistérségek támogatást kapnak majd a központi költségvetésből infrastruktúrafejlesztésre, valamint a kulturális és társadalmi élet fellendítésére. Ilyen besorolást a 2000 lakosnál többet számláló települések kaphatnak, amelyek 25 kilométeres körzetében nincs város, így ugyanis elvileg ezek a községek számítanak a térség egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi központjának.

Hargita megyében négy község tesz eleget a feltételeknek a tervezet szerint: Parajd, Korond, Zetelaka és Gyergyóholló. A gyakorlatban viszont rendkívül aránytalan a földrajzi elosztás, hiszen Parajd Korondhoz és Szovátához is közel esik. Korodi rámutatott: nincs magyarázat arra, hogy miért maradtak ki olyan fontos régiók, mint Székelykeresztúr környéke vagy a Gyimesek, a képviselő szerint ugyanakkor a Csíkszeredától távol eső alcsíki és felcsíki térségekben is ajánlott lenne a fejlesztés.

Elavult adatokkal dolgozott a minisztérium

A törvénytervezet a városokat hét, a községeket pedig két kategóriába sorolja aszerint, hogy mekkora a népesség, hány kórház és oktatási intézmény működik a településen, illetve mennyire kiépített az infrastruktúra. Korodi azonban elmondta: nemrég a sajtó hívta fel a régiófejlesztési minisztérium figyelmét arra, hogy a felhasznált számadatok elavultak. A dokumentum ugyanakkor arra kötelezi a megfogyatkozott népességű községeket, hogy beolvadjanak a nagyobb településekbe. Amennyiben ezt 2025 végéig nem teszik meg, a helyi önkormányzat helyett a kormány indítja el a folyamatot.

A képviselő kifogásolta, hogy ennek alapján a 2025 utáni időszakban túl nagy hatáskör összpontosul a kabinet kezében, amelynek számos eszköze lesz arra, hogy újraszervezze a községi hálózatokat. Korodi Attila úgy összegezte a kifogásokat: miközben a tervezet látszólag a kisrégiós összefogást támogatja, a vidékfejlesztési központokat mesterségesen, a valóságot figyelmen kívül hagyva nevezik meg. Az RMDSZ Hargita megyei tanácsosai már dolgoznak a tervezetre vonatkozó árnyékjelentésen, amelyben az előírások várható hatásait vizsgálják.