Veszélyben Nagybánya ikonikus természeti-kulturális öröksége: lakóparkot terveznek a Kereszthegyre

Dávid Lajos szerint az illetékeseknek meg kellene hallaniuk a helyiek aggodalmait, és valódi párbeszédet folytatni arról, hogy milyen városban is szeretnének élni. „Mert a Kereszthegy nem egy üres telek a térképen, nem egy újabb beépíthető négyzetméter, hanem Nagybánya egyik utolsó megmaradt közös öröksége és jelképe. Az a hely, amely generációkon át meghatározta a város arculatát, hangulatát és emlékezetét. Ha ezt is feláldozzuk a rövid távú ingatlanérdekek oltárán, akkor már nemcsak a városképet, hanem magát Nagybányát is elveszítjük” – fogalmazta meg aggodalmait.

Írókat, festőket is megihletett a Kereszthegy

A Kereszthegy – az István-torony és a piros kupolás református templom mellett – Nagybánya egyik meghatározó jelképe. A város északi részén, a Szent János-patak és az Amadé-völgy között emelkedik, nevét valószínűleg a csúcsán álló hatalmas fakeresztről kapta. „Az 501 méter magas Kereszthegy mélyében évszázadokon keresztül bányák működtek, jellegzetes kúpja festők százait ihlette ecsetvonásra, de íróink, költőink is megörökítették” – foglalta össze Dávid Lajos egy évekkel ezelőtti történeti leírásban.

Tersánszky Józsi Jenő, Nagybánya szülötte szerint „ez a hegy […] valahogy a legbányaibb mind közül”, a csúcsáról felszálló füst miatt pedig tűzhányóhoz hasonlította (a tárnákban működő emelő- és más gépek, szellőztetők füstje szállt kifelé az akna száján). A kereszthegyi bányában megforduló Petőfi Sándor egy költeménye (Bányában) mellett a Kerényi Frigyeshez írott sorai is megörökítették a látogatást.

A kereszthegyi bánya művelését 1948-ban abbahagyták, majd az 1970-es években újranyitották, amikor kiépítették a bányát a Veresvizi bányával összekötő Köves-altárnát. A Lobkowitz-altárna helyett attól kezdve a Köves szolgált a kitermelt ércek szállítására, előbbit már csak személyszállításra és a Werner-aknában működő gépek elektromos áramellátásának biztosítására használták. 2002-ben hagyták abba a termelést.

Ezek voltak mindeddig talán a legfájóbb pontjai a városképpel kapcsolatos aggodalmainknak. Régi fájdalmainkat – a hajdani bányaváros és festőváros arculatát őrző jellegzetes házak, utcaképek, kapualjak és terek évtizedek óta tartó lassú pusztulását – már nem is említem” – hívta fel a figyelmet a máramarosi megyeszékhely épített örökségére leselkedő veszélyekre.

Dávid Lajos tudomása szerint a városnak nincs érvényes általános városrendezési terve (PUG). A legutóbbit – úgy emlékszik – 1996-ban hagyták jóvá, s bár a törvény szerint tízévente aktualizálni kellene, erre máig nem került sor. A folyamatban lévő építkezések az úgynevezett területi városrendezési tervek (PUZ) alapján zajlanak.

akit hivatali visszaélés – a korrupciós bűncselekményekkel egy megítélés alá eső, hétrendbeli folytatólagosan elkövetett cselekmény –, valamint folytatólagosan elkövetett (15 rendbeli) vesztegetés elfogadása miatt vontak eljárás alá. Az ellene hozott intézkedést meghosszabbították, úgyhogy jelenleg megbízott főépítésze van a városnak.

Eljárási hibák, védett területek beépítése

Az önkormányzat román munkatársai – Dávid Lajos szerint ez túlzás nélkül állítható – egyszerűen érdektelenek a téma iránt. „Az elmúlt év folyamán két alkalommal láttam politikust a civil megmozdulások háza táján: az USR-s Sorin Ilieș és az RMDSZ-es Fábián Orsolya, valamint Pintér Zsolt megyei RMDSZ-elnök voltak jelen egy-egy találkozón, illetve az RMDSZ pár hónapja maga kezdeményezte egy civil/szakember fórum létrehozását, amely informálisan azóta is működik” – tudtuk meg a Teleki Magyar Ház vezetőjétől.

Horia Grebleș, a Megóvjuk Nagybányát Egyesület (Asociația Protejăm Baia Mare) elnöke szigorúbban fogalmazott:

A városvédő szervezet felvállalta a Kereszthegyen lakók érdekképviseletét, több petíciót is kezdeményezett – a legutóbbit 344-en írták alá – és fellebbezést is benyújtott a polgármesteri hivatalhoz az építkezés ellen. A szóban forgó területek beépítését törvényellenesnek nevezte az egyesületi elnök, aki szerint az eljárás során több hibát is vétett a tervező.

„Kétféle területről beszélünk, amelyre a lakóházakat tervezték: az egyik belterület ugyan, de szabadidős célú erdő, liget, aminek a besorolását szeretnék megváltoztatni, de a törvény szerint nem lehet. A másik külterület és kaszálóként van nyilvántartva. Ezt szeretnék kivenni a mezőgazdasági használatból, és beltelekké nyilvánítani, de egy 2013-as kormányhatározat térelmében a folyamatos művelés alatt álló területek védelmet élveznek ilyen szempontból” – magyarázta a Krónikának Horia Grebleș.

– tette hozzá a városvédő egyesület elnöke. Grebleș szerint a helyi magyar közösség nagyobb felelősséget élvez Nagybánya épített öröksége iránt, és jobban mobilizálja magát a történelmi múlt megmentése érdekében, de elégedetten fűzte hozzá, hogy egyre több másod- vagy elsőgenerációs román lakos is felismeri az értékeket, méltányolja a történelmi örökséget és kész tenni is a megóvása érdekében. „A városvédelemben kezdenek eltűnni az etnikai határok, most már közösen lépünk fel, hiszen mind ragaszkodunk városunk értékeihez, és szeretnénk megóvni azokat” – mondta.

„Nincs olyan merész terv, amit ne tudnának áterőszakolni a városvezetésen”

A város egyik legfontosabb kulturális örökségének megrongálását jelentené a Kereszthegyre építendő lakópark, de a kivitelezés komoly urbanisztikai aggályokat is felvet – ezt már Várady Csongor, a bejegyzés alatt álló Civitatis Városvédő Egyesület elnöke fogalmazta meg, akihez azért fordultunk, hogy minél több szempont alapján tájékozódjunk a problémáról.

– sorolta az érveket a Krónikának Várady Csongor, aki szerint ezek alapján semmi esetre sem tervezhetők oda társaházak. „Eredetileg kétemeletes ikerházakról volt szó, utólag ezt úgy módosították, hogy az alagsor felett földszint és egy emelet vagy tetőtérbeépítés lenne, és különálló épületek: a lényeg ugyanaz, csak a megfogalmazás más, hogy az elégedetlenkedőket elhallgattassák” – vélte.

Mindennek ellenére a városvédő „óvatosan optimista” a számukra kedvező megoldást illetően. „Még soha nem voltunk ilyen jó helyzetben. Korábbi esetekben lesöpörték az asztalról a petíciónkat, még ha 1500-an írták is alá, mondván, hogy nem vettünk részt a közvitán. Most részt vettünk a közvitán, még ha azt nem is a meghirdetett időpontban tartották, még ha a főépítész irodájában szervezték meg úgy, hogy nem is fértünk mind be. Időben letettük a petíciókat, fellebbezéseket, a törvény is tiltja a szóban forgó erdős terület beépítését lakóépületekkel, tehát ha ennek ellenére is engedélyezik, akkor itt már nincs mit tenni, akkor ez tényleg maffia” – jelentette ki Várady Csongor.

Környezetükért és biztonságukért aggódnak a lakosok

Arra kértük a kereszthegyi utcák „őslakosait”, hogy foglalják össze a beruházással kapcsolatos aggodalmaikat. Mezei Tímea a természetes környezet felszámolása és a közlekedésbiztonság miatt tartja helytelennek az építkezést, emellett attól is tart, hogy statikailag is káros lesz a már meglévő lakóházakra.

„A forgalom nagymértékű terhelése következne be a tervek szerint a két bekötő út létrehozásával a Plaiului utcán, ami negatívan befolyásolná a helybéliek által zarándok- és rekreációs helyként számontartott kolostorhoz vezető utat. A lelki nyugalmat, lelki feltöltődést keresők rendszeresen látogatják a kolostort és a keresztet, mind hétköznap, mind hétvégen. Kérdés, hogy lesz-e erre még lehetőség, ha a szűk utcán autók sokasága kerülgeti majd egymást” – kezdte, hozzátéve, hogy amatőr és versenysportolók is előszeretettel tekintenek kihívásként a meredek, szűk utcára, ami a kolostorhoz vezet, de a megnövekedő forgalom őket is elűzné.

„Ez a hely a nyugalom szigete, a természet minden csodájával: illatozó hárs- és gesztenyefák, diófák, mogyorófák, vadcseresznye, méltóságteljes tölgy, mézédes bodza, vadon tekergő szeder található itt, ami nem utolsósorban egy gazdag állatvilágnak ad otthont. Őzek, vadnyulak, rókák, vaddisznók is felbukkannak. Aztán ott vannak a tarka Mátyás-madarak és az apró feketerigók, amelyek sokszor hosszas koncerteket csapnak mindannyiunk örömére, esténként pedig nagy sebeséggel bőregerek szelik az eget” – sorolta.

Ha eltűnnek a fák, eltűnik az állatvilág, eltűnik a nyugalom is, eltűnik a szépség – vetítette előre az építkezés nyomán várható jövőt.

Mezei Tímea szerint nem elég, hogy „papír szerint minden rendben legyen”, hanem a gyakorlatban kell odafigyelni a valós veszélyekre. „Ki garantálja az ott élők biztonságát, ki téríti meg az anyagi károkat egy esetlegesen kierőszakolt természeti katasztrófa esetén? Ki vállalja majd a felelősséget, ha végül a matek nem jön ki, a számok cserben hagynak és a természet teszi a dolgát, ahogy tudja, ahogy engedik, ahogy kiprovokálják? A kérdések, amelyek legtöbbször megnyugtató válasz nélkül maradnak, pedig csak folyamatosan gyűlnek és véget nem érnek: hova lesz a biodiverzitás és az ökológiai egyensúlyra maradt minimális esély? Meddig űzzük tovább a természetet magunk mellől, meddig húzzuk az oroszlán bajszát? Hogy fog majd festeni a Kereszthegy ebben a »szép, új« világban?” – vetette fel.

– jelentette ki lapunknak Cosmin Ivan, hozzátéve: „Nem vagyunk a fejlődés ellen. De ez a projekt veszélyes, túlzsúfolt, és figyelmen kívül hagyja a hely adottságait. A Kereszthegyet meg kell őriznünk – magunknak és a jövő generációinak.”

„Ebben a formában nem támogatható” – Pap Zsolt István alpolgármester a lakópark tervéről

Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere – aki egyben az urbanisztikai bizottság tagja is – a Krónika kérdésére kijelentette: a beruházásról szóló helyi területrendezési terv (PUZ) nem végleges, ezért az önkormányzat még nem foglalhat hivatalos álláspontot az ügyben.

„Ez egyelőre csak egy tervezet. Még nincs végleges formája, és mi mint hivatal, nem jutottunk el odáig, hogy igent vagy nemet mondjunk rá” – fogalmazott, hozzátéve, hogy

Az alpolgármester hangsúlyozta: csak akkor tud hivatalosan állást foglalni, amikor a terv az urbanisztikai bizottság, majd a tanács elé kerül szavazásra. Pap Zsolt István ugyanakkor nem titkolta személyes véleményét sem. Elmondta, hogy járt a helyszínen, beszélt a környéken lakókkal, és az RMDSZ három tanácsosa már egyeztetett az álláspontjáról.

Kiemelte: a tervezett 16 lakóegység nem tömbház, hanem – eredetileg – kétemeletes duplex jellegű épület, de így is túl nagynak és túl sűrűnek tartják a beépítést.