Osztályzattal vagy anélkül? A legfontosabb, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást
Fotó: Barabás Ákos
Az oktatási törvény testnevelésórákra vonatkozó tervezett módosításai veszélybe sodorják a testnevelésórákat – kongatták meg a vészharangot a tornatanárok. A lapunk által megszólaltatott testneveléstanár szerint félő, hogy lesznek tanintézetek, ahol egyáltalán nem tartanak majd tornaórát. Ám Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára megkeresésünkre kifejtette, éppen a mozgás ösztönzését tartják szem előtt a változtatásokkal.
2022. augusztus 12., 08:192022. augusztus 12., 08:19
2022. augusztus 12., 08:202022. augusztus 12., 08:20
Veszélyben a tornaórák – szögezte le nyílt levelében a Vrancea megyei testnevelő és sporttanárok egyesülete. Felhívták a figyelmet az oktatási rendszer reformját célzó, jelenleg közvitán levő törvénytervezetben rejlő buktatókra, és arra kérték a szülőket és a sportolókat, hogy támogassák az iskolákban a tornaórák megtartását, mert a tantárgy veszélybe kerül a finanszírozás hiánya és a hibás döntések miatt.
Farkas Csaba Kovászna megyei szaktanfelügyelő a Krónika megkeresésére elmondta, a Vrancea megyeiek megmozdulása nem elszigetelt, országszerte lobbiznak a testneveléstanárok, zajlanak az egyeztetések a politikummal, hogy a tervezett módosítások ne kerüljenek be az új oktatási törvénybe.
nem értenek egyet azzal, hogy az iskolák vezetőségére bíznák, bekerül-e a tornaóra a tantervbe, valamint azzal sem, hogy a tornaórán nem jegyet, hanem megfelelt/nem felelt meg minősítést kapnának a gyerekek. Azt is kifogásolják, hogy az iskolai sportklubok és a gyerekek palotái átkerülnének az önkormányzatokhoz, így az ott dolgozók elveszítenék a pedagógusi státust.
Az új közoktatási és felsőoktatási törvény jelenleg közvitán lévő tervezetének visszavonását kéri a tanügyminisztériumtól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
Ezeknek a módosításoknak a tornatanárok szerint súlyos következményei lennének a következő nemzedékekre nézve, különben is egyedi helyzetet teremtenének európai viszonylatban. Kifejtik, ha a tornaórán a gyerek megfelelt/nem felelt meg minősítést kap, még csak nem is kitűnő, jó, elégséges, elégtelen értékelést, az másodrangú tantárggyá fokozza le a testnevelést, diszkriminálja a többi tantárggyal szemben, a diákokat nem ösztönözné, hogy megfelelő intenzitással vegyenek részt az egészségük szempontjából kiemelten fontos órákon.
Az a tény, hogy a tanintézetek vezetésére bíznák a tornaórák meglétét, meglátásuk szerint oda vezethet, hogy egyes iskolákban egyáltalán nem tartanának testnevelésórát. Az a tény pedig, hogy az iskolai sportklubok és a tanulók palotái átkerülnek az oktatási minisztérium fenntartásából az önkormányzatokhoz, oda vezethet szerintük, hogy anyagi megfontolásból elveszítenek országszerte több ezer szakembert, akik a versenysport alapjait fektetik le, hiszen ők válogatják ki és képezik a tehetséges fiatalokat.
Fotó: Veres Nándor
Félő, hogy ha az iskolaigazgatókra bízzák a döntést, nem lesz tornaóra, vagy tovább csökken a számuk – érvelt megkeresésünkre Farkas Csaba. A testnevelés szaktanfelügyelő kifejtette, általában az iskolákat az alapján értékelik, hogy milyen eredményeket mutatnak fel a diákok a cikluszáró vizsgákon, így sok esetben a vizsgatantárgyakra fektetik a hangsúlyt, a testnevelés emiatt háttérbe szorul.
„Most ugyan a tanterv kötelező része a tornaóra, de még így is előfordul, hogy elemi tagozaton a tanítók matematika- vagy románórát tartanak a tornaóra helyett. Ha nem adnak jegyet, csak minősítik a diákokat, azzal elveszítenek egy pluszmotivációt, hiszen a gyerekeknek jól jön, ha a jó osztályzat emeli az általánosukat. További veszélyt rejt, hogy ha a sportklubok átkerülnek az önkormányzatokhoz, és a polgármester nem tartja fontosnak a sportot, dönthet úgy, hogy nem költ erre közpénzt” – vázolta az aggodalmakat Farkas Csaba.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter azt mondja, naponta kap halálos fenyegetéseket, de nem hagyja, hogy az érzelmek eluralkodjanak rajta, és folytatja a tanügyi rendszer mélyreható reformját.
Eközben nálunk az általános iskolában heti két tornaóra van, a középiskolában pedig egy, és még ez is veszélybe kerülhet a módosításokkal. A szakember meglátása szerint amikor egyre több a túlsúlyos ember, amikor a pandémia következményeként egyre inkább eluralkodott a mozgásszegény életmód, inkább ösztönözni kellene a tömegsportot, növelni kellene a tornaórák számát.
„Középiskolában is legalább heti három tornaórára lenne szükség, növelni kellene a finanszírozást, a felszereltséget, hiszen jelenleg a legtöbb iskolában csak atlétikával foglalkoznak, mert ahhoz nem kell felszerelés, hiába tartana a tanár például tenisz- vagy pingpongórákat, hogy változatossá tegye a kínálatot, megszerettesse a mozgást, ha nincs, amivel dolgozzon” – mutatott rá Farkas Csaba, aki szerint mindez oda vezethet, hogy csökken az átlagéletkor, és az ország nem költ ugyan a testnevelésre, a sportra, de annál több pénz fogy majd el gyógyszerre, a különböző betegségek kezelésére.
Fotó: Veres Nándor
„A tervezet közvitán van, és éppen az a cél, hogy mindenki elmondja az álláspontját, és az oktatási törvény végleges változata ezek alapján áll össze” – húzta alá Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára, amikor a tornatanárok aggodalmairól kérdeztük.
„Nem mindenki rendelkezik kitűnő fizikai adottságokkal, előfordult, hogy a gyerekek azért kérnek orvosi felmentést, hogy az átlagukat ne rontsa a testnevelésjegy” – mutatott rá a szakpolitikus. Hangsúlyozta, a tervezetet éppen olyan elgondolásból állították össze, hogy minden diákot mozgásra, a tornaórán való részvételre ösztönözzenek.
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás