
A tordai sóbánya a régió és egész Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványossága
Fotó: Facebook/Salina Turda
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Kolozs megye prefektusa a helyi önkormányzattal és a sóbányát működtető vállalat vezetőségével egyeztetett arról, hogy sürgős lépéseket kell tenni, meg kell őrizni, erősíteni a régiós és országos szinten is hatalmas jelentőségű idegenforgalmi látványosság biztonságát, mielőbb el kell kezdeni a megerősítő munkálatokat. Veszélyes a helyzet a Prahova megyei kisváros, Slănic Prahova hatalmas sóbányája esetében is: a munténiai településen süllyednek az utcák és sürgős lépéseket kell tenni a parajdihoz hasonló tragédia megelőzésére.
2025. július 08., 14:382025. július 08., 14:38
Sürgős beruházásra van szüksége a Kolozs megyei Torda híres sóbányájának, hogy ne forduljon elő a parajdihoz hasonló katasztrófa – közölte Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, aki a tordai városházán folytatott megbeszélést Cristian Matei polgármesterrel, a helyi önkormányzat műszaki csapatával, a létesítményt működtető Salina Turda S. A. vállalat vezetőségével és szakértőkkel a sóbánya helyzetéről.
– írta a Cluj 24.ro.
A Kolozs megyei Tordán található sóbánya 2008 és 2010 között európai uniós forrásokból felújításon esett át, 2010 óta látogatható
Fotó: Facebook/Salina Turda
A tordai sóbánya egyike Erdély legrégebbi és legismertebb sóbányáinak, a 20. század végétől fontos turisztikai célpont Romániában. A Kolozs megyében található bányát 1932-ben bezárták, majd az 1990-es évek elején megnyitották a látogatók számára.
2008-ban elkezdték a sóbánya korszerűsítését. A projekt 63 százalékát az Európai Unió PHARE programja, 21%-át Románia, 16%-át Torda városa finanszírozta. A felújított létesítményt 2010. január 22-én avatták fel.
2020-ban a Kolozs Megyei Tanács elnöke és Torda polgármestere társulási szerződést írt alá a legfontosabb Torda környéki turisztikai látnivalók, a sóbánya, a Tordai-hasadék és a Túri-hasadék drótkötélpályás összeköttetése érdekében. 2022-ben elindították az eljárást ahhoz, hogy a sóbánya felkerülhessen az UNESCO-világörökség listájára. Mivel a szakértők szerint a tordai sóbányának is megerősítő beavatkozásokra van szüksége,
A tordai sóbányában is sürgős megerősítési és rehabilitációs lépések váltak szükségessé, hogy megelőzhető legyen a parajdihoz hasonló katasztrófa
Fotó: Facebook/Salina Turda
„Ezek a munkálatok elengedhetetlenek a biztonságos működés és a sóbányát érintő geotechnikai kockázatok megelőzése érdekében, ugyanakkor hozzájárulnak a sóbánya elsőrangú turisztikaicélpont-státusának megőrzéséhez. Elengedhetetlen, hogy időben cselekedjünk, hogy

A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
A tordai sóbánya ma a romániai idegenforgalom egyik kiemelt látványossága, évente több százezer látogatót vonz és közvetlen hatást gyakorol a helyi gazdaságra. A nyári szezonban a város több mint 100 szálláshelye hozzávetőlegesen 70 százalékos kihasználtságot regisztrál, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a közösség fejlődéséhez. Maria Forna prefektus jelezte, hogy támogatja ezeket a kezdeményezéseket, és már továbbította a jelenlegi helyzetre vonatkozó dokumentációt, kiegészítve a központi hatóságoktól kért pénzügyi támogatás iránti kérelmet.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
A tordai sóbánya egyike Erdély legrégebbi és legismertebb sóbányáinak, a 20. század végétől fontos turisztikai célpont Romániában
Fotó: Torda polgármesteri hivatala/látványterv
„Felelősségteljes megközelítést szeretnénk, amelyben minden érintett intézmény támogatást nyújt, hogy a sóbánya ne csak nemzetközi látványosság legyen, hanem a természeti örökség védelmének és a hosszú távú fenntartható gazdálkodásnak a példája is” – hangoztatta Matei.
Vészhelyzet alakult ki a sóbányájáról híres munténiai kisvárosban, Slănic Prahován is: az utcák süllyednek, a település pedig hasonló veszélynek van kitéve, mint Parajd – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter. Amint a tárcavezető a Profit.ro-nak nyilatkozta, a tordai sóbánya is „veszélyben van”, ha nem végeznek megfelelő megerősítő és ellenőrző munkálatokat.
Veszélyes a helyzet a Prahova megyei kisváros, Slănic Prahova hatalmas sóbányája esetében is
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
A bánya egyik részét használják turisztikai célokra: körülbelül 208 méter mély, a kamrák pedig 32 méter magasak. A látogatható bányarész 14 nagy kamrából áll, összesen kb. 2,9 millió köbméter térfogattal. A sóbányának stabil a mikroklímája, ezért gyógyászati célokra is használják, főként légzőszervi betegségek kezelésére. Amint a profit.ro portál írta,
Slănic Prahován is sürgősen be kellene avatkozni a sóbánya megmentéséért és a tragédia elkerülése érdekében
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
2022–2023-ben a Prahova Megyei Tanács és a gazdasági minisztérium fennhatósága alá tartozó Salrom Országos Sótársaság megerősítette, hogy repedések húzódnak és fokozott vízszivárgás észlelhető. 2024-ben újra megkezdődtek a tárgyalások egy több mint 20 millió lej értékű projekt finanszírozásáról, amelynek célja a vízelvezetés modernizálása és a beomlás kockázatának csökkentése. Helyi források szerint Slănic Prahován is sürgősen be kellene avatkozni a sóbánya megmentéséért és a tragédia elkerülése érdekében. A régi bányatelep járatainak térfogata nagyobb, mint a többi sóbányáé, és itt történtek már a múltban tragédiák: a Grota Miresei beomlása az 1970-es években, majd a 2000-es évektől kezdve folyamatosan jelentkező problémák Slănic Prahova városában.
A Prahova megyei sóbánya egyik részét használják turisztikai célokra: körülbelül 208 méter mély, a kamrák pedig 32 méter magasak, a látogatható bányarész 14 nagy kamrából áll
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
és a terület megerősítésére tett erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak. Az esőzések további hatalmas beomlásokat okoztak 1993-ban és 1999-ben. Az árvizek miatt 2006-ban a hegy egy része beomlott a Grota Miresei-barlangba. Annak ellenére, hogy beomlott, a barlang továbbra is népszerű látnivaló.
A Prahova megyei bányáról a parajdi katasztrófa bekövetkezésének idején itt írtunk.
„A gazdasági minisztérium által koordinált többi sóbányát illetően a fennálló hasonló kockázatokkal kapcsolatban kértük a Salrom Országos Sótársaságot, hogy tájékoztasson az elemzések aktuális állásáról. A határidő két hét” – nyilatkozta a Profit.ro-nak Radu Miruță gazdasági miniszter, amikor a slănici kockázatokról kérdezték. A Prahova megyei kisvárosban alig több mint egy év telt el azóta, hogy az Augusztus 23. utcában földcsuszamlás történt.
A Prahova megyében található Slǎnic kisvárosban is hatalmas sóbánya található: ez az egyik legnagyobb sóbánya Európában
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
Ugyanakkor két, a károsodott terület közvetlen közelében található lakóházat komplex szerkezeti megerősítő munkálatokkal stabilizálták. Közel 60 embert evakuáltak. Időközben a terület felszíne helyreállt. Slănic Prahova továbbra is sürgős kockázati tényezőnek számít.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
szóljon hozzá!