
A tordai sóbánya a régió és egész Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványossága
Fotó: Facebook/Salina Turda
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Kolozs megye prefektusa a helyi önkormányzattal és a sóbányát működtető vállalat vezetőségével egyeztetett arról, hogy sürgős lépéseket kell tenni, meg kell őrizni, erősíteni a régiós és országos szinten is hatalmas jelentőségű idegenforgalmi látványosság biztonságát, mielőbb el kell kezdeni a megerősítő munkálatokat. Veszélyes a helyzet a Prahova megyei kisváros, Slănic Prahova hatalmas sóbányája esetében is: a munténiai településen süllyednek az utcák és sürgős lépéseket kell tenni a parajdihoz hasonló tragédia megelőzésére.
2025. július 08., 14:382025. július 08., 14:38
Sürgős beruházásra van szüksége a Kolozs megyei Torda híres sóbányájának, hogy ne forduljon elő a parajdihoz hasonló katasztrófa – közölte Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, aki a tordai városházán folytatott megbeszélést Cristian Matei polgármesterrel, a helyi önkormányzat műszaki csapatával, a létesítményt működtető Salina Turda S. A. vállalat vezetőségével és szakértőkkel a sóbánya helyzetéről.
– írta a Cluj 24.ro.
A Kolozs megyei Tordán található sóbánya 2008 és 2010 között európai uniós forrásokból felújításon esett át, 2010 óta látogatható
Fotó: Facebook/Salina Turda
A tordai sóbánya egyike Erdély legrégebbi és legismertebb sóbányáinak, a 20. század végétől fontos turisztikai célpont Romániában. A Kolozs megyében található bányát 1932-ben bezárták, majd az 1990-es évek elején megnyitották a látogatók számára.
2008-ban elkezdték a sóbánya korszerűsítését. A projekt 63 százalékát az Európai Unió PHARE programja, 21%-át Románia, 16%-át Torda városa finanszírozta. A felújított létesítményt 2010. január 22-én avatták fel.
2020-ban a Kolozs Megyei Tanács elnöke és Torda polgármestere társulási szerződést írt alá a legfontosabb Torda környéki turisztikai látnivalók, a sóbánya, a Tordai-hasadék és a Túri-hasadék drótkötélpályás összeköttetése érdekében. 2022-ben elindították az eljárást ahhoz, hogy a sóbánya felkerülhessen az UNESCO-világörökség listájára. Mivel a szakértők szerint a tordai sóbányának is megerősítő beavatkozásokra van szüksége,
A tordai sóbányában is sürgős megerősítési és rehabilitációs lépések váltak szükségessé, hogy megelőzhető legyen a parajdihoz hasonló katasztrófa
Fotó: Facebook/Salina Turda
„Ezek a munkálatok elengedhetetlenek a biztonságos működés és a sóbányát érintő geotechnikai kockázatok megelőzése érdekében, ugyanakkor hozzájárulnak a sóbánya elsőrangú turisztikaicélpont-státusának megőrzéséhez. Elengedhetetlen, hogy időben cselekedjünk, hogy

A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
A tordai sóbánya ma a romániai idegenforgalom egyik kiemelt látványossága, évente több százezer látogatót vonz és közvetlen hatást gyakorol a helyi gazdaságra. A nyári szezonban a város több mint 100 szálláshelye hozzávetőlegesen 70 százalékos kihasználtságot regisztrál, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a közösség fejlődéséhez. Maria Forna prefektus jelezte, hogy támogatja ezeket a kezdeményezéseket, és már továbbította a jelenlegi helyzetre vonatkozó dokumentációt, kiegészítve a központi hatóságoktól kért pénzügyi támogatás iránti kérelmet.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
A tordai sóbánya egyike Erdély legrégebbi és legismertebb sóbányáinak, a 20. század végétől fontos turisztikai célpont Romániában
Fotó: Torda polgármesteri hivatala/látványterv
„Felelősségteljes megközelítést szeretnénk, amelyben minden érintett intézmény támogatást nyújt, hogy a sóbánya ne csak nemzetközi látványosság legyen, hanem a természeti örökség védelmének és a hosszú távú fenntartható gazdálkodásnak a példája is” – hangoztatta Matei.
Vészhelyzet alakult ki a sóbányájáról híres munténiai kisvárosban, Slănic Prahován is: az utcák süllyednek, a település pedig hasonló veszélynek van kitéve, mint Parajd – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter. Amint a tárcavezető a Profit.ro-nak nyilatkozta, a tordai sóbánya is „veszélyben van”, ha nem végeznek megfelelő megerősítő és ellenőrző munkálatokat.
Veszélyes a helyzet a Prahova megyei kisváros, Slănic Prahova hatalmas sóbányája esetében is
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
A bánya egyik részét használják turisztikai célokra: körülbelül 208 méter mély, a kamrák pedig 32 méter magasak. A látogatható bányarész 14 nagy kamrából áll, összesen kb. 2,9 millió köbméter térfogattal. A sóbányának stabil a mikroklímája, ezért gyógyászati célokra is használják, főként légzőszervi betegségek kezelésére. Amint a profit.ro portál írta,
Slănic Prahován is sürgősen be kellene avatkozni a sóbánya megmentéséért és a tragédia elkerülése érdekében
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
2022–2023-ben a Prahova Megyei Tanács és a gazdasági minisztérium fennhatósága alá tartozó Salrom Országos Sótársaság megerősítette, hogy repedések húzódnak és fokozott vízszivárgás észlelhető. 2024-ben újra megkezdődtek a tárgyalások egy több mint 20 millió lej értékű projekt finanszírozásáról, amelynek célja a vízelvezetés modernizálása és a beomlás kockázatának csökkentése. Helyi források szerint Slănic Prahován is sürgősen be kellene avatkozni a sóbánya megmentéséért és a tragédia elkerülése érdekében. A régi bányatelep járatainak térfogata nagyobb, mint a többi sóbányáé, és itt történtek már a múltban tragédiák: a Grota Miresei beomlása az 1970-es években, majd a 2000-es évektől kezdve folyamatosan jelentkező problémák Slănic Prahova városában.
A Prahova megyei sóbánya egyik részét használják turisztikai célokra: körülbelül 208 méter mély, a kamrák pedig 32 méter magasak, a látogatható bányarész 14 nagy kamrából áll
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
és a terület megerősítésére tett erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak. Az esőzések további hatalmas beomlásokat okoztak 1993-ban és 1999-ben. Az árvizek miatt 2006-ban a hegy egy része beomlott a Grota Miresei-barlangba. Annak ellenére, hogy beomlott, a barlang továbbra is népszerű látnivaló.
A Prahova megyei bányáról a parajdi katasztrófa bekövetkezésének idején itt írtunk.
„A gazdasági minisztérium által koordinált többi sóbányát illetően a fennálló hasonló kockázatokkal kapcsolatban kértük a Salrom Országos Sótársaságot, hogy tájékoztasson az elemzések aktuális állásáról. A határidő két hét” – nyilatkozta a Profit.ro-nak Radu Miruță gazdasági miniszter, amikor a slănici kockázatokról kérdezték. A Prahova megyei kisvárosban alig több mint egy év telt el azóta, hogy az Augusztus 23. utcában földcsuszamlás történt.
A Prahova megyében található Slǎnic kisvárosban is hatalmas sóbánya található: ez az egyik legnagyobb sóbánya Európában
Fotó: Slănic Prahova-i sóbánya/Facebook
Ugyanakkor két, a károsodott terület közvetlen közelében található lakóházat komplex szerkezeti megerősítő munkálatokkal stabilizálták. Közel 60 embert evakuáltak. Időközben a terület felszíne helyreállt. Slănic Prahova továbbra is sürgős kockázati tényezőnek számít.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
szóljon hozzá!