Véget ért a nyolcadik alkalommal megszervezett EMI-tábor

Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke meglepő kijelentést tett az autonómiakérdésben. Kifejtette, számukra sohasem volt kétséges, hogy a magyarországiaknak kötelességük kiállni a határon túli magyarok önrendelkezésének érdekében. Hozzátette, úgy tudta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megfogalmazott autonómiastatútum olyan dokumentum, amelyet minden székelyföldi érvényesíteni akar, hiszen annak szövege tartalmazza mindazokat a törekvéseket, amelyek a székelyföldi önrendelkezést jelentik.

Nemrégiben azonban egy erdélyi politikusokkal és más közéleti személyiségekkel sorra került találkozón azzal szembesült, hogy beszélnek ugyan róla, de igazából senkinek nincsenek tiszta elképzelései arról, mit kellene tenniük az autonómia megszerzéséért. Ily módon a magyar politikum sem tudhatja, hogy mi mellett is álljon ki – mutatott rá Balczó Zoltán.

A hallgatóság soraiból vetették fel a kérdést, hogy miért az autonómiáról beszélünk, miért nem inkább Trianon revíziójáról. Balczó Zoltán kifejtette, a jelenlegi világpolitikai kontextusban semmiféle lehetőség nincs a revízióra. Hozzátette, vannak ugyan, akik szerint arra hivatkozva, hogy az egyezményt aláíró országok már nem is léteznek, érdemes volna jogi úton érni el ennek felülvizsgálatát, de ő úgy látja, ennek sikerére nincs reális kilátás.

Teljesen más hangot ütött meg Kőszegi Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője. Kijelentette, ha a Fidesz tovább tud erősödni, és sikerül Magyarországot egy gazdasági, illetve más tekintetben is erős országgá tenni, akkor hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését. A fideszes politikus meglátása szerint erre már akár nyolc év múlva is sor kerülhet.

Egy másik előadás keretében Dabis Attila politológus, Ferencz Csaba, az SZNT állandó bizottságának tagja, valamint a gyergyószéki SZNT részéről Árus Zsolt fejtette ki meglátásait a kérdésben. A kiindulópont a dél-tiroli németek autonómiája volt.

A beszélgetés során kiderült, hogy mint működő modell ideális lenne, de a kivitelezés, az oda való eljutás a Székelyföldön aligha alkalmazható, hiszen teljesen más a politikai kontextus. Ugyanazok a politikai lépések, amelyek sikeresek voltak Dél-Tirol esetében, itt nem valószínű, hogy működnének. Az észak-olaszországi minta így lényegében csak abban a tekintetben lenne jó a Székelyföldön, hogy rá lehetne mutatni, az autonómia nemcsak a székelységnek lenne hasznos, hanem az itt élő románságnak, sőt az egész Romániának, hiszen az elnyomott, kirabolt Dél-Tirol az önrendelkezés megszerzése után hatalmas gazdasági fejlődésen ment át, aminek mindenki hasznát látja.

AZ EMI-tábor fősátrában szombaton a magyar nemzetpolitikáról, az idei Kárpát-medencei választásokról és a Jobbik politikájáról hangzottak el előadások. Vona Gábor, a Jobbik elnöke kijelentette: pártja szívesen együttműködne a Fidesszel abban, hogy eltakarítsák a magyarországi politika színteréről a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Hozzátette, nem az a baja az MSZP-vel, hogy baloldali, hanem az, hogy nemzetellenes.

„Az MSZP állandó nemzetpolitikai kockázatot jelent az Országgyűlésben” – jelentette ki a Jobbik elnöke. Úgy értékelte, hogy a Fidesz nemzetpolitikában végrehajtott fordulatát a Jobbik katalizátorként serkentette.  Vona Gábor kijelentette: pártja számít az erdélyi szavazatokra, és ezek megszerzéséért pártja a maga korlátozott eszközeivel kampányolni is fog Erdélyben.

Hozzátette azonban, hogy a Jobbikot nem a szavazatszerzés lehetősége fordította a leszakított nemzetrészek felé, ezért, ha nem kapnak szavazatokat Erdélyben, akkor sem változtatnak nemzetpolitikai elképzeléseiken.