
Jelenleg csak kívülről, a folyópart túloldaláról csodálható meg a Nagy-Magyar-barlang
Fotó: Bede Laura
Természeti és történelmi érdekességekben bővelkedik a Királyerdő-hegységben található Vársonkolyos, ahol a Sebes-Körösben való csobbanáson kívül többek között a Nagy-Magyar-barlangot is megtekinthetjük kívülről, valamint előzetes egyeztetés alapján a Szelek-barlangját is felfedezhetjük. Augusztusi látogatásunk alkalmával vegyes tapasztalatokkal gazdagodtunk, a lemázolt magyar felirat semmiképp sem volt hívogató, azonban a természet csodái kikapcsoltak és magával ragadtak.
2025. augusztus 15., 13:592025. augusztus 15., 13:59
2025. augusztus 15., 14:402025. augusztus 15., 14:40
Sokan próbálják ebben az időszakban a hegyekben, tó- vagy folyópartokon elviselni az égető napsütést, tikkasztó hőséget. Ezzel a céllal indultunk útnak a Királyerdő-hegység felé, ahol a kincses várostól 103, Nagyváradtól 64 kilométerre, a Sebes-Körös szurdokvölgyében található Vársonkolyost (Șuncuiuș) látogattuk meg. A folyóparton végighaladva megannyi hasonló szándékú emberrel találkoztunk, az autók rendszáma alapján a legtöbben Bihar és Kolozs megyéből érkezhettek, de akadt köztük olasz, spanyol, francia turista is, ugyanakkor számos magyarországi természetjáró is jelen volt augusztus 10-ei kirándulásunkkor.
Valakinek nagyon szúrta a szemét a magyar felirat
Fotó: Bede Laura
Utóbbiaknak – hozzánk hasonlóan – abban a kellemetlen látványban lehetett részük, hogy a Nagy-Magyar-barlanghoz (Peştera Unguru Mare) vezető letérőnél a kétnyelvű táblán a magyar felirat teljes egészében le volt festve. Ennek ellenére persze arra felé vettük az irányt, hiszen – valószínűleg sok más érdeklődőhöz hasonlóan – nem tájékozódtunk előre a Királyerdő honlapján, ahol azt írják:
Az Erdélyi-szigethegység turisztikai szempontból is fontos szerepet betöltő barlangjáról ugyanakkor a bejárattal szemben kihelyezett, háromnyelvű – román, magyar és angol – pannókról lehet többet megtudni. A Nagy-Magyar 32 méter magas bejáratával ugyanis a Királyerdő egyik legimpozánsabb látványossága, története pedig egészen a kőkorszakig nyúlik vissza. A barlangban a neolitikum idejéből származó kőszerszámok, festett kerámiatöredékek és csonteszközök kerültek elő, amelyek a korabeli mindennapi életre utalnak. A legjelentősebb felfedezések azonban a bronzkorból származnak: a „Szent Járat” részben egy temetőt tártak fel, ahonnan teljes kerámiák, bronztárgyak és szerszámok kerültek elő. Különleges lelet a Baltikumból származó borostyán nyaklánc, amely a kor fejlett kereskedelmi kapcsolataira utal.
Fotó: Bede Laura
A barlanghoz egyébként a Sebes-Körösön átívelő függőhídon keresztül lehet eljutni, mivel ezt jelenleg lezárták, azon a lengőhídon tettük próbára a bátorságunkat, mely a Szelek-barlangjához (Peștera Vântului) vezet. A Királyerdő-hegység egyik természeti ritkaságát szintén csak kívülről tekintettük meg, ugyanis kizárólag idegenvezetővel látogatható, és csak előzetes egyeztetés alapján (15 fős csoportokat fogadnak).
A Szelek-barlangját csak felügyelettel és előzetes egyeztetés alapján lehet meglátogatni
Fotó: Bede Laura
A Szelek egy rendkívül összetett barlangrendszer, jelenleg több mint 52 kilométeres, háromdimenziós labirintus, amely egy 3 kilométer hosszú és 1 kilométer széles, téglalap alakú mészkőtömbben alakult ki. A barlangot Bagaméri Béla kolozsvári barlangász fedezte fel 1957-ben, majd 1966-ban megalakult a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub, amelynek fő célja a barlang kutatása és feltárása lett. A természetjárók ugyanakkor innen elindulva 2-2 órás túraútvonalat bejárva a Misid-völgybeli Bíró Lajos-barlangot, valamint a révi Zichy-cseppkőbarlangot is megtekinthetik.
Fotó: Bede Laura
Azonban mi a fizikai megerőltetést ezúttal mellőzve, a folyóparti fák árnyékát és a hűsítő vizet választottuk. Bár nem nagy összegről van szó, a piknikezési helyszín kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a Szelek-barlangjához közeli zöldterület magántulajdonú, így 10 lejes „belépőt” kell váltani, a Nagy-Magyarhoz közelinél azonban nem láttunk erre vonatozó tájékoztatást: ingyen leteríthettünk egy pokrócot.
Kényelmesen elfogyasztható az eledel ezekben a kis pavilonokban
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor utóbbi helyszínen elkészültek azok a kerti pavilonok, amelyek létrehozásáról tavaly márciusban cikkeztünk. Európai uniós forrásból valóban bővült a táborhely fürdővel, konferenciateremmel, irodahelyiségekkel és turisztikai információs ponttal – viszont ottjártunkkor egyik létesítményben sem észleltünk mozgást, aktivitást. Érdekességként azonban felfedeztünk egy igluban kialakított nomád könyvtárat, ahonnan bárki választhat olvasmányt, azzal a feltétellel, hogy távozásakor visszateszi a polcra, vagy ha mégis elviszi, visszajuttatja azt a megjelölt mobil könyvtárak valamelyikébe.
Nomád könyvtár is van a vársonkolyosi táborhelyen
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Aki pedig az olvasásnál mozgalmasabb, kalandosabb tevékenységre vágyik, bőven választhat a gyönyörű tájakon végigvezető túraútvonalak közül, vagy kipróbálhatja a sziklamászást, raftingolást (vadvízi evezést). Mindezekről, és a barlangok látogatási programjáról számos – szintén három nyelvű – információ szerepel a Királyerdő honlapján.
Sziklamászás is lehetséges a helyszínen
Fotó: Bede Laura
Háromnyelvű tájékoztató pannókról lehet többet megtudni a helyi látványosságokról
Fotó: Bede Laura
A barlang felé vezető úton „már csak” filctollra telt
Fotó: Bede Laura
Az infrastruktúra is helyenként javításra szorulna
Fotó: Bede Laura

Június 25-én, a barlangok világnapjánVári László kolozsvári barlangásszal beszélgettünk az Erdélyi-szigethegység barlangjainak rejtett szépségéről, a természeti örökség védelméről, barlangturizmusról és a barlangászatról mint életformáról.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
szóljon hozzá!