Jelenleg csak kívülről, a folyópart túloldaláról csodálható meg a Nagy-Magyar-barlang
Fotó: Bede Laura
Természeti és történelmi érdekességekben bővelkedik a Királyerdő-hegységben található Vársonkolyos, ahol a Sebes-Körösben való csobbanáson kívül többek között a Nagy-Magyar-barlangot is megtekinthetjük kívülről, valamint előzetes egyeztetés alapján a Szelek-barlangját is felfedezhetjük. Augusztusi látogatásunk alkalmával vegyes tapasztalatokkal gazdagodtunk, a lemázolt magyar felirat semmiképp sem volt hívogató, azonban a természet csodái kikapcsoltak és magával ragadtak.
2025. augusztus 15., 13:592025. augusztus 15., 13:59
2025. augusztus 15., 14:402025. augusztus 15., 14:40
Sokan próbálják ebben az időszakban a hegyekben, tó- vagy folyópartokon elviselni az égető napsütést, tikkasztó hőséget. Ezzel a céllal indultunk útnak a Királyerdő-hegység felé, ahol a kincses várostól 103, Nagyváradtól 64 kilométerre, a Sebes-Körös szurdokvölgyében található Vársonkolyost (Șuncuiuș) látogattuk meg. A folyóparton végighaladva megannyi hasonló szándékú emberrel találkoztunk, az autók rendszáma alapján a legtöbben Bihar és Kolozs megyéből érkezhettek, de akadt köztük olasz, spanyol, francia turista is, ugyanakkor számos magyarországi természetjáró is jelen volt augusztus 10-ei kirándulásunkkor.
Valakinek nagyon szúrta a szemét a magyar felirat
Fotó: Bede Laura
Utóbbiaknak – hozzánk hasonlóan – abban a kellemetlen látványban lehetett részük, hogy a Nagy-Magyar-barlanghoz (Peştera Unguru Mare) vezető letérőnél a kétnyelvű táblán a magyar felirat teljes egészében le volt festve. Ennek ellenére persze arra felé vettük az irányt, hiszen – valószínűleg sok más érdeklődőhöz hasonlóan – nem tájékozódtunk előre a Királyerdő honlapján, ahol azt írják:
Az Erdélyi-szigethegység turisztikai szempontból is fontos szerepet betöltő barlangjáról ugyanakkor a bejárattal szemben kihelyezett, háromnyelvű – román, magyar és angol – pannókról lehet többet megtudni. A Nagy-Magyar 32 méter magas bejáratával ugyanis a Királyerdő egyik legimpozánsabb látványossága, története pedig egészen a kőkorszakig nyúlik vissza. A barlangban a neolitikum idejéből származó kőszerszámok, festett kerámiatöredékek és csonteszközök kerültek elő, amelyek a korabeli mindennapi életre utalnak. A legjelentősebb felfedezések azonban a bronzkorból származnak: a „Szent Járat” részben egy temetőt tártak fel, ahonnan teljes kerámiák, bronztárgyak és szerszámok kerültek elő. Különleges lelet a Baltikumból származó borostyán nyaklánc, amely a kor fejlett kereskedelmi kapcsolataira utal.
Fotó: Bede Laura
A barlanghoz egyébként a Sebes-Körösön átívelő függőhídon keresztül lehet eljutni, mivel ezt jelenleg lezárták, azon a lengőhídon tettük próbára a bátorságunkat, mely a Szelek-barlangjához (Peștera Vântului) vezet. A Királyerdő-hegység egyik természeti ritkaságát szintén csak kívülről tekintettük meg, ugyanis kizárólag idegenvezetővel látogatható, és csak előzetes egyeztetés alapján (15 fős csoportokat fogadnak).
A Szelek-barlangját csak felügyelettel és előzetes egyeztetés alapján lehet meglátogatni
Fotó: Bede Laura
A Szelek egy rendkívül összetett barlangrendszer, jelenleg több mint 52 kilométeres, háromdimenziós labirintus, amely egy 3 kilométer hosszú és 1 kilométer széles, téglalap alakú mészkőtömbben alakult ki. A barlangot Bagaméri Béla kolozsvári barlangász fedezte fel 1957-ben, majd 1966-ban megalakult a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub, amelynek fő célja a barlang kutatása és feltárása lett. A természetjárók ugyanakkor innen elindulva 2-2 órás túraútvonalat bejárva a Misid-völgybeli Bíró Lajos-barlangot, valamint a révi Zichy-cseppkőbarlangot is megtekinthetik.
Fotó: Bede Laura
Azonban mi a fizikai megerőltetést ezúttal mellőzve, a folyóparti fák árnyékát és a hűsítő vizet választottuk. Bár nem nagy összegről van szó, a piknikezési helyszín kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a Szelek-barlangjához közeli zöldterület magántulajdonú, így 10 lejes „belépőt” kell váltani, a Nagy-Magyarhoz közelinél azonban nem láttunk erre vonatozó tájékoztatást: ingyen leteríthettünk egy pokrócot.
Kényelmesen elfogyasztható az eledel ezekben a kis pavilonokban
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor utóbbi helyszínen elkészültek azok a kerti pavilonok, amelyek létrehozásáról tavaly márciusban cikkeztünk. Európai uniós forrásból valóban bővült a táborhely fürdővel, konferenciateremmel, irodahelyiségekkel és turisztikai információs ponttal – viszont ottjártunkkor egyik létesítményben sem észleltünk mozgást, aktivitást. Érdekességként azonban felfedeztünk egy igluban kialakított nomád könyvtárat, ahonnan bárki választhat olvasmányt, azzal a feltétellel, hogy távozásakor visszateszi a polcra, vagy ha mégis elviszi, visszajuttatja azt a megjelölt mobil könyvtárak valamelyikébe.
Nomád könyvtár is van a vársonkolyosi táborhelyen
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Aki pedig az olvasásnál mozgalmasabb, kalandosabb tevékenységre vágyik, bőven választhat a gyönyörű tájakon végigvezető túraútvonalak közül, vagy kipróbálhatja a sziklamászást, raftingolást (vadvízi evezést). Mindezekről, és a barlangok látogatási programjáról számos – szintén három nyelvű – információ szerepel a Királyerdő honlapján.
Sziklamászás is lehetséges a helyszínen
Fotó: Bede Laura
Háromnyelvű tájékoztató pannókról lehet többet megtudni a helyi látványosságokról
Fotó: Bede Laura
A barlang felé vezető úton „már csak” filctollra telt
Fotó: Bede Laura
Az infrastruktúra is helyenként javításra szorulna
Fotó: Bede Laura
Június 25-én, a barlangok világnapjánVári László kolozsvári barlangásszal beszélgettünk az Erdélyi-szigethegység barlangjainak rejtett szépségéről, a természeti örökség védelméről, barlangturizmusról és a barlangászatról mint életformáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!