A Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub immár hat évtizede a Szelek-barlangjának „őrzője”
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
A barlangok világnapja minden év június 25-én arra hívja fel a figyelmet, hogy a föld alatti világ nem csupán lenyűgöző természeti látványosság, hanem különleges ökoszisztéma és kutatási terület is. A világnap apropóján Vári László kolozsvári barlangásszal az Erdélyi-szigethegység barlangjainak értékeiről, turisztikai vonzerejéről és a barlangászatról mint életformáról beszélgettünk.
2025. június 25., 14:042025. június 25., 14:04
2025. június 25., 14:482025. június 25., 14:48
Világszerte minden évben június 25-én a ünneplik a barlangok világnapját. A jeles nap célja ráirányítani a figyelmet a föld alatti rejtett világ szépségére, az ott található természeti kincsek értékére és sérülékenységére. A világnap apropóján Vári László barlangásszal, a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub egykori vezetőjével beszélgettünk az Erdélyi-szigethegységben található barlangokról, azok turisztikai vonzerejéről, valamint a barlangászatról mint életformáról.
A több mint négy évtizede barlangokat kutató kolozsvári szakember a Krónikának elmondta,
Moonlight Rescue (mentés a holdfényben) elnevezéssel rendeztek komplex mentési gyakorlatot első ízben a Románia valamennyi régiójából összegyűlt hegyi- és barlangi mentők – köztük a Kolozs megyeiek is.
Rámutatott, a barlangok világa a nagyközönség számára kevésbé ismert közeget jelent, sokak számára újdonság, hogy a föld alatti képződmények önálló ökoszisztémát alkotnak, ahol számos olyan élőlény él, amely a felszínen egyáltalán nem található meg.
„Kevesen tudják azt is, hogy mennyire fontos a barlangok vízháztartási szerepe, azt, hogy az úgynevezett nyelőbarlangok elnyelik a felszíni vizeket, amelyek később például egy forrásbarlangban, kristálytisztának tűnő formában törnek a felszínre. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezek a felszíni források ugyanabból a vízrendszerből táplálkoznak, ahová a hegyekben – felelőtlenül – hulladékot, döglött állatokat vagy akár veszélyes anyagokat dobnak be. Bármilyen tisztának tűnik is a víz, pisztrángok is úszkálhatnak benne, nem lehet már inni onnan, mert az egészségre nézve veszélyt jelenthet” – fejtette ki. Hozzátette,
Mint fogalmazott, míg a nyugati kultúrákban már évtizedekkel korábban felismerték a barlangok jelentőségét, védelmének fontosságát, nálunk még mindig él az a szemlélet, az a „kommunista örökség”, hogy ami a föld alá kerül, nem látszik, az többé nem számít, és épp ezért fontos, hogy időről időre, világnapokon vagy más alkalmakkor ráirányuljon a figyelem a barlangok védelmére.
„Például nemrég mesélte a barlangi kutatóintézet egyik munkatársa, hogy
Ugyancsak a barlang különlegességei közé tartozik egy ritka baktériumtelep is, amely mangánt termel, ennek köszönhetően feketére színezi a köveket. Bár ez az élőlény teljesen ártalmatlan az emberi egészségre, jelenléte ritkaságnak számít a barlangászatban. Ezek mind azt mutatják, hogy a barlangokban olyan ritka természeti kincsek találhatóak, amelyekre ha nem vigyázunk eléggé, eltűnhetnek” – magyarázta a barlangász.
Lélegzetelállító a mennyezetről lecsüngő sztalagtitek látványa
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
A Kolozsvártól néhány óra autóútra található Erdélyi-szigethegység páratlanul gazdag barlangvilággal büszkélkedhet. A terület mélyén kiterjedt barlangrendszerek húzódnak, amelyek nemcsak természeti ritkaságokat rejtenek, hanem komoly tudományos jelentőséggel is bírnak.
Vári László rámutatott, bár Románia mészkőterületei nem számottevőek, európai viszonylatban a régió mégis bővelkedik barlangokban, a Jád völgye például Romániának az a része, ahol a legtöbb barlang található négyzetkilométerenként. Barlangnak számít minden olyan természetes üreg, amely legalább nyolc méter hosszú, és a szájszélessége nem nagyobb, mint a mélysége.
„Kétféle barlangtípusról beszélhetünk. A hideg vizes barlangok akkor jönnek létre, amikor a csapadék vagy felszíni víz befolyik a mészkőrétegek közé, majd oldó hatásának köszönhetően járatokat alakít ki, és végül valahol a felszínre tör. A hévizes, azaz meleg vizes barlangok – mint például a budai oldal híres barlangrendszerei – feltörő, ásványi anyagokban gazdag termálvizek által oldódnak ki a kőzetből. Amikor a vízszint visszahúzódik vagy csökken, ezek a barlangok üresen maradnak. Erdélyben hideg vizes eredetű barlangok találhatók, amelyek kialakulása a térség geológiai adottságaival magyarázható” – fejtette ki a kolozsvári barlangász.
Vári László elmondta, bár a régió barlangjai különleges képződményeket rejtenek, világhírű, a nemzetközi barlangász körökben is számontartott üreg kevés akad. Mint fogalmazott, vannak például olyan barlangok, ahol látványos kristályképződmények találhatók – ilyen az Oltár-kő barlang, amely külön engedéllyel látogatható, korábban évente mindössze néhány kutató ereszkedhetett le ide. A Farcu-barlangban szinte üvegszerű kristályok láthatóak, a barlang egykori geoda jellege miatt fejlődhettek ki ezek a ritka formák itt. Bár maga a barlang viszonylag kicsi, épp e kristályok miatt érdemes felkeresni.
A meleg időjárás miatt évek óta rohamosan olvad a Szkerisórai-jégbarlang
Fotó: Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park/Facebook
„Ha a turisták szempontjából leglátványosabb barlangokat nézzük, a legismertebb kétségkívül a Medve-barlang. Gazdag cseppkőképződményei, hatalmas járatai miatt valóban látványos, de véleményem szerint túlzottan turistacsalogató, giccses hatást kelt a mesterséges világítás és a kiépítés miatt.
– fejtette ki a barlangász. Hozzátette, ugyancsak népszerű a sonkolyosi Nagy Magyar-barlang, főként a főúton kihelyezett turistacsalogató jelzőtáblák miatt. Igazi különlegesség továbbá a Szkerisórai-jégbarlang, ami Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű képződményének számít, körülbelül 120 ezer köbméter jég található itt, azonban az utóbbi időben tapasztalható felmelegedés miatt folyamatosan olvadnak a jégrétegek.
A kolozsvári barlangász arról is beszélt, hogy a barlangkutatások során nemcsak természeti ritkaságokra, hanem régészeti leletekre is bukkantak az évek során. Az Oncsászai-barlang, igazi kincsesbányának számított paleontológiai szempontból: itt egykor jelentős mennyiségű lelet – például medvekoponyák, fogak – került elő, ám sajnos ezek többségét még a védettség kihirdetése előtt elhordták, és jó pénzért értékesítették külföldön.
A sonkolyosi Nagy-Magyar-barlang és a közeli Kecskés-barlang is fontos régészeti lelőhelynek számít: a neolitikumból származó cseréptöredékek, edénymaradványok kerültek itt elő, ezek valószínűleg valamikori kereskedelmi útvonalak mentén helyezkedtek el, ahol az áthaladó népcsoportok után maradtak fenn ezek a tárgyak.
Az úgynevezett háromszög a Szelek-barlangjában. Szűk járatokon lehet egyik térből a másikba eljutni
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
A Király-erdő egyik természeti ritkasága a Szelek-barlangja, amely egyedülállónak számít abból a szempontból, hogy a barlang morfológiai felépítettsége annyira összetett, hogy szinte az összes, a hideg vizes barlangokra jellemző sajátosságot megtalálhatjuk benne. A barlangot Bagaméri Béla kolozsvári barlangász fedezte fel 1957-ben, majd 1966-ban megalakult a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub, amelynek fő célja a barlang kutatása és feltárása lett. Vári László elmondta, a Szelek egy rendkívül összetett barlangrendszer, jelenleg több mint 52 kilométeres, háromdimenziós labirintus, amely egy 3 kilométer hosszú és 1 kilométer széles, téglalap alakú mészkőtömbben alakult ki.
Itt sosem lehet tudni, mikor bukkanhatunk új járatokra. Amikor bejárunk egy-egy részt, előfordul, hogy benézünk a sarok mögé vagy átkutatunk gyanús helyeket, és új járatokat találunk.
A barlang kutatása általában régiókra koncentrálódik. Jelenleg például a hátsó részt vizsgáljuk, de folyamatosan zajlik – bár kisebb lendülettel – az újratérképezés is új, modern műszerekkel, hogy pontosabb legyen a térkép” – mesélte a kolozsvári barlangász.
Arról is beszélt, hogy a Szelek csak idegenvezetővel látogatható, de csak előzetes egyeztetés alapján (15 fős csoportokat fogadnak), és csak hétvégente. 2004-ben a klubnak sikerült elnyernie egy pályázatot, amely keretében kialakítottak a barlangban egy úgynevezett szpeoturisztikai kalandútvonalat. Az útvonal bejárása nagyjából 2,5-3 órás, és a klub biztosítja túrához szükséges sisakot és fejlámpát.
Vári László kolozsvári barlangász
Fotó: Vári László archívuma
A barlangászklub egykori vezetőjét arról is kérdeztük, hogy mennyire jelent veszélyt a barlangokra a turizmus. Ennek kapcsán Vári László elmondta, az a szakasza a barlangnak, ahol nagy tömegű turizmus zajlik, mindenképpen károsodik, mivel a sok ember sok levegőt mozgat meg, ami megváltoztathatja a barlang mikroklímáját, különösen ott, ahol a kapukat nyitják-zárják, mint a Szelek-barlang esetében. Ezenkívül, ha a világítás nem megfelelő, akkor az algásodás miatt a falak és cseppkövek károsodnak, vagy az emberi érintéstől a cseppkövek megfeketednek.
„Nagyon fontos, hogy egy barlang látogathatóságát úgy alakítsák ki, hogy ne csupán a látványra helyezzék a hangsúlyt, hanem a látogatók olyan információcsomaggal távozzanak, ami formálja és gazdagítja a szemléletüket is.
– olyan tudással, amely segít megérteni a barlangok természeti és tudományos jelentőségét, és tágítja a látásmódjukat a föld alatti világ iránt” – hívta fel a figyelmet a barlangászklub egykori vezetője.
Föld alatti, rejtett világok tárulnak fel a látogatók előtt
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi az, ami leginkább vonzóvá teszi az emberek számára a barlangok rejtett világát, hogyan lesz valakiből barlangász. Vári László elmondta, a legtöbb barlangász számára barlangkutatás nem csupán hobbi vagy alkalmi időtöltés, hanem valódi életforma.
Ahhoz, hogy valaki barlangász legyen nemcsak fizikai állóképesség és ügyesség kell hozzá, hanem mentális erő is: a szűk járatokban, sötétben, mélységben való mozgás erős idegeket követel. Nem lehet egyszerűen félúton kiszállni – visszafordulni vagy megpihenni ott, ahol éppen kényelmetlen. Ezért a barlangászat nemcsak sport, hanem csapatmunka is. A föld alatti világban a társadra vigyázol, akár akarod, akár nem – ha baj éri őt, neked kell segíteni rajta, és fordítva is igaz, a barlang alázatra, felelősségre és bajtársiasságra is megtanít” – magyarázta.
Arról is beszélt, hogy a mai fiatalok körében a barlangászat már nem annyira népszerű, mint évtizedekkel ezelőtt, a virtuális játékok és számos más sportlehetőség miatt egyre kevesebben érdeklődnek a barlangászás iránt, így igazi kihívás a klub számára biztosítani az utánpótlást.
Három-négy éve rohamosan olvad az ország egyik legnagyobb látványosságának számító Aranyosfői- vagy Szkerisórai-jégbarlang – állítja Aurel Perșoiu kutató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Habzik, de nem részegít: a romániai fogyasztók harmada szerint olyan az alkoholmentes sör íze, mint az igazié, ezért egyre többen isszák délben, sofőrként is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!