
Jelenleg csak kívülről, a folyópart túloldaláról csodálható meg a Nagy-Magyar-barlang
Fotó: Bede Laura
Természeti és történelmi érdekességekben bővelkedik a Királyerdő-hegységben található Vársonkolyos, ahol a Sebes-Körösben való csobbanáson kívül többek között a Nagy-Magyar-barlangot is megtekinthetjük kívülről, valamint előzetes egyeztetés alapján a Szelek-barlangját is felfedezhetjük. Augusztusi látogatásunk alkalmával vegyes tapasztalatokkal gazdagodtunk, a lemázolt magyar felirat semmiképp sem volt hívogató, azonban a természet csodái kikapcsoltak és magával ragadtak.
2025. augusztus 15., 13:592025. augusztus 15., 13:59
2025. augusztus 15., 14:402025. augusztus 15., 14:40
Sokan próbálják ebben az időszakban a hegyekben, tó- vagy folyópartokon elviselni az égető napsütést, tikkasztó hőséget. Ezzel a céllal indultunk útnak a Királyerdő-hegység felé, ahol a kincses várostól 103, Nagyváradtól 64 kilométerre, a Sebes-Körös szurdokvölgyében található Vársonkolyost (Șuncuiuș) látogattuk meg. A folyóparton végighaladva megannyi hasonló szándékú emberrel találkoztunk, az autók rendszáma alapján a legtöbben Bihar és Kolozs megyéből érkezhettek, de akadt köztük olasz, spanyol, francia turista is, ugyanakkor számos magyarországi természetjáró is jelen volt augusztus 10-ei kirándulásunkkor.
Valakinek nagyon szúrta a szemét a magyar felirat
Fotó: Bede Laura
Utóbbiaknak – hozzánk hasonlóan – abban a kellemetlen látványban lehetett részük, hogy a Nagy-Magyar-barlanghoz (Peştera Unguru Mare) vezető letérőnél a kétnyelvű táblán a magyar felirat teljes egészében le volt festve. Ennek ellenére persze arra felé vettük az irányt, hiszen – valószínűleg sok más érdeklődőhöz hasonlóan – nem tájékozódtunk előre a Királyerdő honlapján, ahol azt írják:
Az Erdélyi-szigethegység turisztikai szempontból is fontos szerepet betöltő barlangjáról ugyanakkor a bejárattal szemben kihelyezett, háromnyelvű – román, magyar és angol – pannókról lehet többet megtudni. A Nagy-Magyar 32 méter magas bejáratával ugyanis a Királyerdő egyik legimpozánsabb látványossága, története pedig egészen a kőkorszakig nyúlik vissza. A barlangban a neolitikum idejéből származó kőszerszámok, festett kerámiatöredékek és csonteszközök kerültek elő, amelyek a korabeli mindennapi életre utalnak. A legjelentősebb felfedezések azonban a bronzkorból származnak: a „Szent Járat” részben egy temetőt tártak fel, ahonnan teljes kerámiák, bronztárgyak és szerszámok kerültek elő. Különleges lelet a Baltikumból származó borostyán nyaklánc, amely a kor fejlett kereskedelmi kapcsolataira utal.
Fotó: Bede Laura
A barlanghoz egyébként a Sebes-Körösön átívelő függőhídon keresztül lehet eljutni, mivel ezt jelenleg lezárták, azon a lengőhídon tettük próbára a bátorságunkat, mely a Szelek-barlangjához (Peștera Vântului) vezet. A Királyerdő-hegység egyik természeti ritkaságát szintén csak kívülről tekintettük meg, ugyanis kizárólag idegenvezetővel látogatható, és csak előzetes egyeztetés alapján (15 fős csoportokat fogadnak).
A Szelek-barlangját csak felügyelettel és előzetes egyeztetés alapján lehet meglátogatni
Fotó: Bede Laura
A Szelek egy rendkívül összetett barlangrendszer, jelenleg több mint 52 kilométeres, háromdimenziós labirintus, amely egy 3 kilométer hosszú és 1 kilométer széles, téglalap alakú mészkőtömbben alakult ki. A barlangot Bagaméri Béla kolozsvári barlangász fedezte fel 1957-ben, majd 1966-ban megalakult a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub, amelynek fő célja a barlang kutatása és feltárása lett. A természetjárók ugyanakkor innen elindulva 2-2 órás túraútvonalat bejárva a Misid-völgybeli Bíró Lajos-barlangot, valamint a révi Zichy-cseppkőbarlangot is megtekinthetik.
Fotó: Bede Laura
Azonban mi a fizikai megerőltetést ezúttal mellőzve, a folyóparti fák árnyékát és a hűsítő vizet választottuk. Bár nem nagy összegről van szó, a piknikezési helyszín kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a Szelek-barlangjához közeli zöldterület magántulajdonú, így 10 lejes „belépőt” kell váltani, a Nagy-Magyarhoz közelinél azonban nem láttunk erre vonatozó tájékoztatást: ingyen leteríthettünk egy pokrócot.
Kényelmesen elfogyasztható az eledel ezekben a kis pavilonokban
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor utóbbi helyszínen elkészültek azok a kerti pavilonok, amelyek létrehozásáról tavaly márciusban cikkeztünk. Európai uniós forrásból valóban bővült a táborhely fürdővel, konferenciateremmel, irodahelyiségekkel és turisztikai információs ponttal – viszont ottjártunkkor egyik létesítményben sem észleltünk mozgást, aktivitást. Érdekességként azonban felfedeztünk egy igluban kialakított nomád könyvtárat, ahonnan bárki választhat olvasmányt, azzal a feltétellel, hogy távozásakor visszateszi a polcra, vagy ha mégis elviszi, visszajuttatja azt a megjelölt mobil könyvtárak valamelyikébe.
Nomád könyvtár is van a vársonkolyosi táborhelyen
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Aki pedig az olvasásnál mozgalmasabb, kalandosabb tevékenységre vágyik, bőven választhat a gyönyörű tájakon végigvezető túraútvonalak közül, vagy kipróbálhatja a sziklamászást, raftingolást (vadvízi evezést). Mindezekről, és a barlangok látogatási programjáról számos – szintén három nyelvű – információ szerepel a Királyerdő honlapján.
Sziklamászás is lehetséges a helyszínen
Fotó: Bede Laura
Háromnyelvű tájékoztató pannókról lehet többet megtudni a helyi látványosságokról
Fotó: Bede Laura
A barlang felé vezető úton „már csak” filctollra telt
Fotó: Bede Laura
Az infrastruktúra is helyenként javításra szorulna
Fotó: Bede Laura

Június 25-én, a barlangok világnapjánVári László kolozsvári barlangásszal beszélgettünk az Erdélyi-szigethegység barlangjainak rejtett szépségéről, a természeti örökség védelméről, barlangturizmusról és a barlangászatról mint életformáról.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
szóljon hozzá!