
Hasznos lehet, ha azok a szakorvosok is kiállíthatnak receptet, akik nem állnak szerződéses viszonyban a biztosítóval
Fotó: Veres Nándor
Elvileg az egészségügyi rendszer működésének egyszerűsítését szolgálják a szenátus és a képviselőház által múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslatok, a Krónikának nyilatkozó szakértők azonban nem feltétlenül értenek egyet azzal, hogy valós javulásra lehet számítani.
Az egyik ilyen rendelkezés például gyakorlatilag kitolja a kötelező nyugdíjkorhatárt az orvosok számára, ez az indoklás szerint a szakemberhiányt hivatott valamelyest orvosolni. A módosítás alapján a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán az érintett bármikor kezdeményezheti nyugdíjba vonulását.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház igazgatója szerint azonban
A háromszéki szakember lapunknak leszögezte: inkább fiatalítani kellene az egészségügyben, arra kellene megoldást találni, hogy egyszerűsítsék a pályakezdők alkalmazását. A menedzser elmondta, jelenleg bonyolult az alkalmazási procedúra elsősorban a bürokrácia miatt, hónapokba telik, amíg egy állást jóváhagynak, majd ténylegesen betölthetnek, illetve rengeteg engedélyt be kell szerezni. Hozzátette: arra is sürgősen megoldást kellene találni, hogy szavatolják az utánpótlást az alapellátásban, hiszen egyre több helyen marad üresen a háziorvosi praxis, egyszerűen nincs jelentkező, aki betöltse az állást.
– hangsúlyozta a kórházigazgató. A nyugdíjkorhatár kitolásával kapcsolatban még megjegyezte: az idős szakemberek ugyan nagy tapasztalattal rendelkeznek, de az idő múlásával csökken a munkakedvük.
A törvénymódosító javaslattal kapcsolatban korábban Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő azt nyilatkozta: az előírás arról is rendelkezik, hogy a megyei orvosi kamarák feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy az egyes térségekben hány aktív szakorvos van, ők hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében. „Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hogy hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni.
– magyarázta Vass Levente.
Egy másik, Vass Levente és László Attila Kolozs megyei szenátor által beterjesztett módosítás – amelyet egyelőre a szenátus szavazott meg, a döntéshozó kamara pedig a képviselőház – arról rendelkezik, hogy azok a szakorvosok is írhatnak ingyenes, illetve ártámogatott receptet és küldőpapírt, akik nem állnak szerződésben az egészségbiztosítási pénztárral.
Soós Szabó Klára, a háziorvosi egyesület Hargita megyei elnöke a Krónikának elmondta:
„Eddig sem volt helyes a beteggel szemben, ha küldözgették. A ciklust be kell fejeznie az orvosnak, erről az érvényben levő jogszabály is rendelkezik. Nemcsak a diagnózist állítja fel, hanem szükség esetén az ártámogatott receptet is fel kell írnia a szakorvosnak, és ha úgy látja, egyéb kivizsgálásra van szükség, akkor küldőpapírt is ad a betegnek” – szögezte le a csíkszeredai háziorvos.
Kifejtette: előfordul, hogy a szakorvosi rendelőből, illetve a kórházból a háziorvosi rendelőbe küldik a betegeket, hogy átírassák az egyszerű recepteket ártámogatottra, vagy kérjenek küldőpapírt különböző vizsgálatokra. „Ez tiszteletlenség a beteggel szemben, akit feleslegesen járatnak, de az alapellátásban dolgozó szakorvosokkal szemben is. A háziorvos nem más titkárnője és nem másolóiroda” – hangsúlyozta Soós Szabó Klára.
A törvénymódosító javaslatot Vass Levente nemrég úgy kommentálta:
A javaslattal egyébként az állam is nyerne, hiszen jelenleg a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot, a módosítással ezt kiiktathatnák.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
szóljon hozzá!