HIRDETÉS

Változatlan orvosi ellátás? – Hatékonyabb reformokat várnak az egészségügyben dolgozók

Bíró Blanka , Szucher Ervin 2018. április 11., 09:49

Elvileg az egészségügyi rendszer működésének egyszerűsítését szolgálják a szenátus és a képviselőház által múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslatok, a Krónikának nyilatkozó szakértők azonban nem feltétlenül értenek egyet azzal, hogy valós javulásra lehet számítani.

Hasznos lehet, ha azok a szakorvosok is kiállíthatnak receptet, akik nem állnak szerződéses viszonyban a biztosítóval Fotó: Veres Nándor

Az egyik ilyen rendelkezés például gyakorlatilag kitolja a kötelező nyugdíjkorhatárt az orvosok számára, ez az indoklás szerint a szakemberhiányt hivatott valamelyest orvosolni. A módosítás alapján a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán az érintett bármikor kezdeményezheti nyugdíjba vonulását.

„Csak elodázzák a probléma megoldását”

András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház igazgatója szerint azonban

HIRDETÉS

hosszú távon nem jelent megoldást, ha két évvel kitolják a szakorvosok nyugdíjazásának korhatárát, úgy véli, ezzel mindössze két évvel elodázzák az orvoshiány okozta gondok megoldását.

A háromszéki szakember lapunknak leszögezte: inkább fiatalítani kellene az egészségügyben, arra kellene megoldást találni, hogy egyszerűsítsék a pályakezdők alkalmazását. A menedzser elmondta, jelenleg bonyolult az alkalmazási procedúra elsősorban a bürokrácia miatt, hónapokba telik, amíg egy állást jóváhagynak, majd ténylegesen betölthetnek, illetve rengeteg engedélyt be kell szerezni. Hozzátette: arra is sürgősen megoldást kellene találni, hogy szavatolják az utánpótlást az alapellátásban, hiszen egyre több helyen marad üresen a háziorvosi praxis, egyszerűen nincs jelentkező, aki betöltse az állást.

Az a fiatal, aki tudja, hogy nem lesz lehetősége több tízezer eurót kifizetni, hogy megvásároljon egy praxist, nem is választja ezt a hivatást, inkább más szakra vizsgázik. Ez így nincs rendben, ezen kellene változtatni”

– hangsúlyozta a kórházigazgató. A nyugdíjkorhatár kitolásával kapcsolatban még megjegyezte: az idős szakemberek ugyan nagy tapasztalattal rendelkeznek, de az idő múlásával csökken a munkakedvük.

A törvénymódosító javaslattal kapcsolatban korábban Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő azt nyilatkozta: az előírás arról is rendelkezik, hogy a megyei orvosi kamarák feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy az egyes térségekben hány aktív szakorvos van, ők hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében. „Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hogy hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni.

Ugyanis Romániában egyszerre van orvostöbblet és orvoshiány. Előbbivel az egyetemi központokban szembesülünk, utóbbival az elmaradottabb, elszigeteltebb vidékeken találkozunk”

– magyarázta Vass Levente.

„Tiszteletlenség a beteggel és a háziorvossal szemben is”

Egy másik, Vass Levente és László Attila Kolozs megyei szenátor által beterjesztett módosítás – amelyet egyelőre a szenátus szavazott meg, a döntéshozó kamara pedig a képviselőház – arról rendelkezik, hogy azok a szakorvosok is írhatnak ingyenes, illetve ártámogatott receptet és küldőpapírt, akik nem állnak szerződésben az egészségbiztosítási pénztárral.

Soós Szabó Klára, a háziorvosi egyesület Hargita megyei elnöke a Krónikának elmondta:

a szerződéses viszonyban álló szakorvosoknak eddig is el kellett volna látniuk a betegeket minden szükséges orvosi dokumentummal, ám ez nem minden esetben történt meg.

„Eddig sem volt helyes a beteggel szemben, ha küldözgették. A ciklust be kell fejeznie az orvosnak, erről az érvényben levő jogszabály is rendelkezik. Nemcsak a diagnózist állítja fel, hanem szükség esetén az ártámogatott receptet is fel kell írnia a szakorvosnak, és ha úgy látja, egyéb kivizsgálásra van szükség, akkor küldőpapírt is ad a betegnek” – szögezte le a csíkszeredai háziorvos.

Kifejtette: előfordul, hogy a szakorvosi rendelőből, illetve a kórházból a háziorvosi rendelőbe küldik a betegeket, hogy átírassák az egyszerű recepteket ártámogatottra, vagy kérjenek küldőpapírt különböző vizsgálatokra. „Ez tiszteletlenség a beteggel szemben, akit feleslegesen járatnak, de az alapellátásban dolgozó szakorvosokkal szemben is. A háziorvos nem más titkárnője és nem másolóiroda” – hangsúlyozta Soós Szabó Klára.

A törvénymódosító javaslatot Vass Levente nemrég úgy kommentálta:

azt szeretnék elérni, hogy a betegeket ne sétáltassák fölöslegesen a szakorvos és a háziorvos között.

A javaslattal egyébként az állam is nyerne, hiszen jelenleg a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot, a módosítással ezt kiiktathatnák.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS