
Hasznos lehet, ha azok a szakorvosok is kiállíthatnak receptet, akik nem állnak szerződéses viszonyban a biztosítóval
Fotó: Veres Nándor
Elvileg az egészségügyi rendszer működésének egyszerűsítését szolgálják a szenátus és a képviselőház által múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslatok, a Krónikának nyilatkozó szakértők azonban nem feltétlenül értenek egyet azzal, hogy valós javulásra lehet számítani.
Az egyik ilyen rendelkezés például gyakorlatilag kitolja a kötelező nyugdíjkorhatárt az orvosok számára, ez az indoklás szerint a szakemberhiányt hivatott valamelyest orvosolni. A módosítás alapján a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán az érintett bármikor kezdeményezheti nyugdíjba vonulását.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház igazgatója szerint azonban
A háromszéki szakember lapunknak leszögezte: inkább fiatalítani kellene az egészségügyben, arra kellene megoldást találni, hogy egyszerűsítsék a pályakezdők alkalmazását. A menedzser elmondta, jelenleg bonyolult az alkalmazási procedúra elsősorban a bürokrácia miatt, hónapokba telik, amíg egy állást jóváhagynak, majd ténylegesen betölthetnek, illetve rengeteg engedélyt be kell szerezni. Hozzátette: arra is sürgősen megoldást kellene találni, hogy szavatolják az utánpótlást az alapellátásban, hiszen egyre több helyen marad üresen a háziorvosi praxis, egyszerűen nincs jelentkező, aki betöltse az állást.
– hangsúlyozta a kórházigazgató. A nyugdíjkorhatár kitolásával kapcsolatban még megjegyezte: az idős szakemberek ugyan nagy tapasztalattal rendelkeznek, de az idő múlásával csökken a munkakedvük.
A törvénymódosító javaslattal kapcsolatban korábban Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő azt nyilatkozta: az előírás arról is rendelkezik, hogy a megyei orvosi kamarák feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy az egyes térségekben hány aktív szakorvos van, ők hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében. „Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hogy hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni.
– magyarázta Vass Levente.
Egy másik, Vass Levente és László Attila Kolozs megyei szenátor által beterjesztett módosítás – amelyet egyelőre a szenátus szavazott meg, a döntéshozó kamara pedig a képviselőház – arról rendelkezik, hogy azok a szakorvosok is írhatnak ingyenes, illetve ártámogatott receptet és küldőpapírt, akik nem állnak szerződésben az egészségbiztosítási pénztárral.
Soós Szabó Klára, a háziorvosi egyesület Hargita megyei elnöke a Krónikának elmondta:
„Eddig sem volt helyes a beteggel szemben, ha küldözgették. A ciklust be kell fejeznie az orvosnak, erről az érvényben levő jogszabály is rendelkezik. Nemcsak a diagnózist állítja fel, hanem szükség esetén az ártámogatott receptet is fel kell írnia a szakorvosnak, és ha úgy látja, egyéb kivizsgálásra van szükség, akkor küldőpapírt is ad a betegnek” – szögezte le a csíkszeredai háziorvos.
Kifejtette: előfordul, hogy a szakorvosi rendelőből, illetve a kórházból a háziorvosi rendelőbe küldik a betegeket, hogy átírassák az egyszerű recepteket ártámogatottra, vagy kérjenek küldőpapírt különböző vizsgálatokra. „Ez tiszteletlenség a beteggel szemben, akit feleslegesen járatnak, de az alapellátásban dolgozó szakorvosokkal szemben is. A háziorvos nem más titkárnője és nem másolóiroda” – hangsúlyozta Soós Szabó Klára.
A törvénymódosító javaslatot Vass Levente nemrég úgy kommentálta:
A javaslattal egyébként az állam is nyerne, hiszen jelenleg a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot, a módosítással ezt kiiktathatnák.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!