
Terepszemlén. Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke (jobbra) is megtekintette a reptérépítés újrakezdett munkálatait
Fotó: Facebook/Adrian Vestea
Elérkezett a rég várt pillanat: az elmúlt hétvégén újra elkezdődött a munka a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtéren. Ha minden a tervek szerint halad, 2021-ben már indulhatnak is az első járatok. A térségben nagy reményeket fűznek a beruházáshoz.
2018. július 24., 18:532018. július 24., 18:53
Újranyitották a munkatelepet a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtéren – Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke Facebook-oldalán jelentette be, hogy pénteken a terepen megkezdték a munkát, szervezik az építőtelepet.
A Brassó megyei önkormányzat elnöke a közösségi oldalon közölte, személyesen látogatott ki a helyszínre, hogy jó munkát kívánjon a kivitelezőnek.
Bejegyzése szerint az építkezéssel párhuzamosan készítik a kaliforniai teherbírási (CBR-) érték megállapítására vonatkozó tanulmányokat, ami a le- és felszállópálya pontos teherbírási értékét határozza meg. A harmadik kivitelezési szakaszban öt új elemmel bővül a reptér, megépítik az Alfa gurulóutat a kifutópálya és a repülőplatform között, ez 200 méter hosszú és 23 méter széles. Kialakítják a platformot, amely 135 × 145 méter, három C kategóriás repülőgép vesztegelhet ott egy időben.
A harmadik elem a csatornázási rendszer, amely összegyűjti az esővizet a kifutópályáról, a gurulóutakról és a megállóból, és a Barca folyóba vezeti. Elkészül a világítórendszer és a teljes bekábelezés. A kivitelezésre négy hónap, pontosan 116 nap áll a versenytárgyalást megnyerő PORR Construct bukaresti vállalkozás rendelkezésére.
A következő hetekben ugyanakkor egyszerre több szakaszra írják ki a versenytárgyalást, tervezésre és kivitelezésre, ezek között szerepel az utasterminál megtervezése és megépítése is. Bár a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya már 2006-ban elkészült eddig csak a kifutópálya épült meg, amit 2014 őszén adtak át.
A tervek szerint különben 2020 végéig mégépül a légikikötő, és 2021 első felében felszállhatnak az első járatok. A tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érné el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charterjáratokat és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re éri el a napi kétezer tonnát.
Rég várt folytatás. 2014 óta nem történt semmi a brassói reptéren, de most felpörgetnék a tempót
Fotó: Facebook/Adrian Vestea
A légikikötő megépítésének rengeteg támogatója, de még több ellenzője, kerékkötője akadt az évek során. A brassóiak több ízben megfogalmazták, hogy a bukaresti kormányok, politikusok nem támogatták, sőt akadályozták a megvalósulását.
Újabban a román érdekeltségű Blue Air diszkont-légitársaság is csatlakozott az ellenzők táborához. „Romániának jól fejlett légikikötő-hálózata van, a meglevő repülőtereket kellene korszerűsíteni, újak megépítése nem indokolt” – nyilatkozta a közelmúltban Gheorghe Răcaru, a Blue Air vezérigazgatója egy, a Ziarul Financiar lapnak adott interjúban. Szerinte az ország nyugati felében öt reptér is van 300 kilométeres körzetben, ezért a brassóira már semmi szükség, inkább a szebenit kellene korszerűsíteni. Răcaru másrészt elismerte, hogy a visszafogott becslések szerint is 50 százalékkal növekedni fog az otopeni-i repülőtér forgalma a következő öt évben, miközben már a különböző időintervallumokban így is túlzsúfolt, hiszen a băneasai reptér bezárásával évi kétmillió utassal növekedett a forgalma.
„Háromszék, a Székelyföld gazdasága szempontjából a brassói repülőtér megépítése a legfontosabb, hiszen hiába van 300 kilométeres körzetben három másik repülőtér is, ha a közúti infrastruktúra hiánya miatt nincsenek elérhető távolságban” – értékelt hétfőn megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, a Brassó melletti légikikötő hatalmas versenyelőnye lehet, hogy egy teljesen új beruházás, a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelően építik meg, míg a már meglevő reptereket menet közben kell korszerűsíteni.
„Egyértelműen az a tapasztalat, hogy a repülőterek közvetlen vonzáskörzetében felpörög a gazdaság, a turizmus is megélénkül. Új cégek telepedhetnek meg kihasználva a szállítási lehetőséget, de beszállítókra, raktározási felületekre is szükség van” – részletezte a kamara elnöke.
Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata – mint ismeretes – azzal is jelezte, hogy mennyire fontosnak tartja a repülőtér megépítését, hogy két évvel ezelőtt szándéknyilatkozatot fogadtak el, miszerint három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányzatok csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!