Statisztikai homály. Megtévesztőek lehetnek a tesztelésekre vonatkozó számadatok
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
Az elvégzett tesztek lényegesen alacsonyabb számával magyarázza a dél-romániai megyék kedvezőbb járványhelyzeti statisztikáját Vass Levente. A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára megalapozatlannak tartja a belga tudósok következtetését, miszerint a dél-kelet-európaiak ellenállóbbak lennének a koronavírussal szemben, mint mások.
2020. április 28., 08:282020. április 28., 08:28
2020. április 28., 08:352020. április 28., 08:35
Az erdélyiekhez képest más a tisztálkodási kultúrájuk, fittyet hánynak a katonai rendeletekre, rendszeresen kijárnak, csoportokba verődnek, buliznak a tömbház előtt, utcán vagy akár a temetőben, és ha mindezért valaki kérdőre vonja őket, a karhatalmiaktól való összecsapástól sem riadnak vissza. Mint ahogy általában a számos emberéletet követelő koronavírustól sem. Nagyjából ez jellemzi a Románia déli régióiban élő lakosság egy részét.
A világjárvánnyal kapcsolatos statisztikák szerint országos szinten mégis ők állnak a legjobban.
(Az erdélyi térségek között Hargita megye az egyedüli, amely szerencsés kivételnek számít.)
„A jelenlegi számadatok még nem zárják ki, hogy a Suceava megyeihez hasonló tragédia történjen Olténia bármelyik részén, és szinte egyik napról a másikra néhány gócpont alakuljon ki” – hívta fel a figyelmet Gindrovel Dumitra, a háziorvosok országos szövetségének alelnöke.
Hogy egyáltalán lehet-e hinni a kommunikációs stratégiai csoport által közölt statisztikáknak, arra a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára, Vass Levente megkeresésünkre úgy válaszolt, az adatok valósak, ám csalókák.
– mondta Vass Levente. Az orvos-politikus szerint ez utóbbi tényező nem csak a diagnosztizálás szempontjából bizonyul mérvadónak, hanem a kezelés biztosítása tekintetében is. Vass elmondta, már évek óta pontos számadatok támasztják alá, hogy például a Giurgiu, Ilfov vagy akár a valamivel távolabbi Buzău megyei súlyosabb esetek nagy részét Bukarestbe szállítják. Ezeket a betegeket pedig mind a fővárosi kórházakban tartják nyilván. Hasonló helyzetben vannak az erdélyi egyetemi központok is, amelyek távolabbi régiók pácienseit is fogadják.
Megtévesztő a tesztelt személyek száma is, ugyanis ha valakiről az első vizsgálat alapján kiderül, hogy megfertőződött, azt még kétszer tesztelik le, mielőtt gyógyulttá nyilvánítanák. Azaz a hétfőn délben közölt 143 834-es szám távolról sem jelenti azt, hogy a járvány kitörése óta Romániában közel 144 ezer személyt sikerült volna tesztelni.
Kérdésünkre, hogy a délkeletiek genetikai állományának milyensége esetleg hozzájárulhat-e az ókirályságbeliek lényegesen kedvezőbbnek tűnő helyzetéhez, Vass Levente nemmel válaszolt. Mint kifejtette, ő nem hisz az utóbbi hetekben híresztelt elméletben, miszerint génállományuknak köszönhetően a keleti-európaiak kevésbé lennének kitéve a járvány veszélyének. Mint ahogyan több sajtóorgánum közölte, a Genti Egyetem kutatói azt állítják, hogy összefüggés fedezhető fel az ACE2 nevű enzimet kódoló gének és a koronavírus-fertőzés lefolyása között.
„Ezek szerint inkább dákok vagyunk, mint rómaiak” – vonta le a következtetést Maria Puiu orvosprofesszor, a Román Orvosi Genetikai Társaság elnöke.
Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai egyetem docense, biológus a Maszol.ro megkeresésére elmondta, tudományosan nem bizonyított, veszélyes állítás a belga kutatók következtetése. Vass Levente szerint mindaddig, amíg az orvostudomány csak tapogatózik a minél hatékonyabb kezelési módszer megtalálását illetően,
Így Nyugaton arról is kiderül, hogy vírushordozó, aki egyébként tünetmentesen vészeli át a betegséget. Az egykori miniszteri tanácsos azzal magyarázza a Nyugat-Európában elhunytak magasabb életkorát, hogy a fejlettebb országok lakóinak a várható élettartama jó pár évvel több, mint a romániaiaké. „Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy több időt töltenek egészségben, tehát később öregszenek” – magyarázta Vass Levente.
Hozzátette, a másik pólust főként a roma lakosság képviseli: hiába ellenállóbbak a télen is mezítláb futkározó cigány gyermekek, felnőtt- és időskorukban könnyebben, hamarabb betegszenek meg, mint a lakosság többi része. Átlagélettartamuk is jelentősen kisebb. Ez is az egyik oka annak, hogy a koronavírus meglehetősen sok halálesetet okozott a cigány közösségekben.
Vass Levente azt is elmondta, továbbra is fenntartja a járvány kitörése után hangoztatott álláspontját, miszerint a külföldről hazatérő vendégmunkásokat, szükség esetén, rá kellene venni az egészségbiztosítás kifizetésére. Mint mondta, ez elsősorban nem az állam, hanem az emberek érdeke, akik az évi 1380 lejt 2021 márciusáig akár tíz részletben is törleszthetik. „Senkit nem lehet kötelezni a biztosítás megkötésére. Megbetegedés esetén a sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de a gyógyulás után visszamaradó betegségek kezelésére már fizetni kell. Jó lenne ezen elgondolkodni” – nyilatkozta a szakpolitikus. A koronavírus-fertőzésből kigyógyult betegek egy részét szívtágulás vagy tüdőproblémák fenyegethetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!