Statisztikai homály. Megtévesztőek lehetnek a tesztelésekre vonatkozó számadatok
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
Az elvégzett tesztek lényegesen alacsonyabb számával magyarázza a dél-romániai megyék kedvezőbb járványhelyzeti statisztikáját Vass Levente. A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára megalapozatlannak tartja a belga tudósok következtetését, miszerint a dél-kelet-európaiak ellenállóbbak lennének a koronavírussal szemben, mint mások.
2020. április 28., 08:282020. április 28., 08:28
2020. április 28., 08:352020. április 28., 08:35
Az erdélyiekhez képest más a tisztálkodási kultúrájuk, fittyet hánynak a katonai rendeletekre, rendszeresen kijárnak, csoportokba verődnek, buliznak a tömbház előtt, utcán vagy akár a temetőben, és ha mindezért valaki kérdőre vonja őket, a karhatalmiaktól való összecsapástól sem riadnak vissza. Mint ahogy általában a számos emberéletet követelő koronavírustól sem. Nagyjából ez jellemzi a Románia déli régióiban élő lakosság egy részét.
A világjárvánnyal kapcsolatos statisztikák szerint országos szinten mégis ők állnak a legjobban.
(Az erdélyi térségek között Hargita megye az egyedüli, amely szerencsés kivételnek számít.)
„A jelenlegi számadatok még nem zárják ki, hogy a Suceava megyeihez hasonló tragédia történjen Olténia bármelyik részén, és szinte egyik napról a másikra néhány gócpont alakuljon ki” – hívta fel a figyelmet Gindrovel Dumitra, a háziorvosok országos szövetségének alelnöke.
Hogy egyáltalán lehet-e hinni a kommunikációs stratégiai csoport által közölt statisztikáknak, arra a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára, Vass Levente megkeresésünkre úgy válaszolt, az adatok valósak, ám csalókák.
– mondta Vass Levente. Az orvos-politikus szerint ez utóbbi tényező nem csak a diagnosztizálás szempontjából bizonyul mérvadónak, hanem a kezelés biztosítása tekintetében is. Vass elmondta, már évek óta pontos számadatok támasztják alá, hogy például a Giurgiu, Ilfov vagy akár a valamivel távolabbi Buzău megyei súlyosabb esetek nagy részét Bukarestbe szállítják. Ezeket a betegeket pedig mind a fővárosi kórházakban tartják nyilván. Hasonló helyzetben vannak az erdélyi egyetemi központok is, amelyek távolabbi régiók pácienseit is fogadják.
Megtévesztő a tesztelt személyek száma is, ugyanis ha valakiről az első vizsgálat alapján kiderül, hogy megfertőződött, azt még kétszer tesztelik le, mielőtt gyógyulttá nyilvánítanák. Azaz a hétfőn délben közölt 143 834-es szám távolról sem jelenti azt, hogy a járvány kitörése óta Romániában közel 144 ezer személyt sikerült volna tesztelni.
Kérdésünkre, hogy a délkeletiek genetikai állományának milyensége esetleg hozzájárulhat-e az ókirályságbeliek lényegesen kedvezőbbnek tűnő helyzetéhez, Vass Levente nemmel válaszolt. Mint kifejtette, ő nem hisz az utóbbi hetekben híresztelt elméletben, miszerint génállományuknak köszönhetően a keleti-európaiak kevésbé lennének kitéve a járvány veszélyének. Mint ahogyan több sajtóorgánum közölte, a Genti Egyetem kutatói azt állítják, hogy összefüggés fedezhető fel az ACE2 nevű enzimet kódoló gének és a koronavírus-fertőzés lefolyása között.
„Ezek szerint inkább dákok vagyunk, mint rómaiak” – vonta le a következtetést Maria Puiu orvosprofesszor, a Román Orvosi Genetikai Társaság elnöke.
Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai egyetem docense, biológus a Maszol.ro megkeresésére elmondta, tudományosan nem bizonyított, veszélyes állítás a belga kutatók következtetése. Vass Levente szerint mindaddig, amíg az orvostudomány csak tapogatózik a minél hatékonyabb kezelési módszer megtalálását illetően,
Így Nyugaton arról is kiderül, hogy vírushordozó, aki egyébként tünetmentesen vészeli át a betegséget. Az egykori miniszteri tanácsos azzal magyarázza a Nyugat-Európában elhunytak magasabb életkorát, hogy a fejlettebb országok lakóinak a várható élettartama jó pár évvel több, mint a romániaiaké. „Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy több időt töltenek egészségben, tehát később öregszenek” – magyarázta Vass Levente.
Hozzátette, a másik pólust főként a roma lakosság képviseli: hiába ellenállóbbak a télen is mezítláb futkározó cigány gyermekek, felnőtt- és időskorukban könnyebben, hamarabb betegszenek meg, mint a lakosság többi része. Átlagélettartamuk is jelentősen kisebb. Ez is az egyik oka annak, hogy a koronavírus meglehetősen sok halálesetet okozott a cigány közösségekben.
Vass Levente azt is elmondta, továbbra is fenntartja a járvány kitörése után hangoztatott álláspontját, miszerint a külföldről hazatérő vendégmunkásokat, szükség esetén, rá kellene venni az egészségbiztosítás kifizetésére. Mint mondta, ez elsősorban nem az állam, hanem az emberek érdeke, akik az évi 1380 lejt 2021 márciusáig akár tíz részletben is törleszthetik. „Senkit nem lehet kötelezni a biztosítás megkötésére. Megbetegedés esetén a sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de a gyógyulás után visszamaradó betegségek kezelésére már fizetni kell. Jó lenne ezen elgondolkodni” – nyilatkozta a szakpolitikus. A koronavírus-fertőzésből kigyógyult betegek egy részét szívtágulás vagy tüdőproblémák fenyegethetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!