
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke koszorúz Tordán a vallásszabadság napján
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – hangoztatta Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kedden Tordán a vallásszabadság napja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.
2026. január 13., 15:002026. január 13., 15:00
A közép-erdélyi város unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. A történelmi jelentőségű döntés emlékére az Országgyűlés január 13-át 2018-ban a vallásszabadság napjává nyilvánította.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke ünnepi beszédében az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6–13. között hozott törvényeinek sokszínűségét vázolta. Rámutatott: ezek közül mára csupán a vallásszabadság határozatának szövege és eszméje maradt meg. „Az egyedüli elv, ami felöltöztethet, az az igazság, ami – Pál apostollal vallom – szabaddá tesz” – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy az unitárius egyház is erre épült, és ma sem spórolhatja meg ennek „a küldetésízű igazságnak az újrafogalmazását”.
– idézte a püspök szavait az MTI.
A zsúfolásig megtelt templomban Lőrinczi Levente kissolymosi unitárius lelkész is aláhúzta: az elődök olyan törvényt hoztak, mely kiállta az idő próbáját. Azért fohászkodott, hogy az egyház napjainkban is méltó legyen ennek szellemiségéhez.
Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész igehirdetésében Dávid Ferenc unitárius püspök alakját idézte meg, aki új utat választott, melyhez Erdély egy része is csatlakozott. „Célja a tiszta jézusi kereszténység visszaállítása volt” – emlékeztetett. „Az építkezést” a fejedelem és az erdélyi országgyűlés hagyta jóvá, és az évszázadok során felépült „az épület”, az egyház – mondta.
Hangsúlyozta: az építkezést ebben a században is folytatni kell, mégpedig oly módon, hogy a hívek életüket áldásként éljék meg, közösségben teljesítsék ki. „Ha az alap változatlan, akkor hűek vagyunk Dávid Ferenchez és a vallásszabadság eszméjéhez, és a ránk bízott építő munkához is” – összegezte.
A tordai istentiszteletet a Keresztúri Népzenetanoda és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjainak műsora tette ünnepélyessé.
Ezt megelőzően Andrási Benedek főjegyző mondott beszédet, melyben az erdélyi hitviták korát idézte fel. Hangsúlyozta: „ezen vitákból nem pusztulás, hanem törvény született”.
A vallásszabadság törvényéről délután Kolozsváron is megemlékeznek.
Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
szóljon hozzá!