Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke koszorúz Tordán a vallásszabadság napján
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – hangoztatta Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kedden Tordán a vallásszabadság napja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.
2026. január 13., 15:002026. január 13., 15:00
A közép-erdélyi város unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. A történelmi jelentőségű döntés emlékére az Országgyűlés január 13-át 2018-ban a vallásszabadság napjává nyilvánította.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke ünnepi beszédében az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6–13. között hozott törvényeinek sokszínűségét vázolta. Rámutatott: ezek közül mára csupán a vallásszabadság határozatának szövege és eszméje maradt meg. „Az egyedüli elv, ami felöltöztethet, az az igazság, ami – Pál apostollal vallom – szabaddá tesz” – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy az unitárius egyház is erre épült, és ma sem spórolhatja meg ennek „a küldetésízű igazságnak az újrafogalmazását”.
– idézte a püspök szavait az MTI.
A zsúfolásig megtelt templomban Lőrinczi Levente kissolymosi unitárius lelkész is aláhúzta: az elődök olyan törvényt hoztak, mely kiállta az idő próbáját. Azért fohászkodott, hogy az egyház napjainkban is méltó legyen ennek szellemiségéhez.
Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész igehirdetésében Dávid Ferenc unitárius püspök alakját idézte meg, aki új utat választott, melyhez Erdély egy része is csatlakozott. „Célja a tiszta jézusi kereszténység visszaállítása volt” – emlékeztetett. „Az építkezést” a fejedelem és az erdélyi országgyűlés hagyta jóvá, és az évszázadok során felépült „az épület”, az egyház – mondta.
Hangsúlyozta: az építkezést ebben a században is folytatni kell, mégpedig oly módon, hogy a hívek életüket áldásként éljék meg, közösségben teljesítsék ki. „Ha az alap változatlan, akkor hűek vagyunk Dávid Ferenchez és a vallásszabadság eszméjéhez, és a ránk bízott építő munkához is” – összegezte.
A tordai istentiszteletet a Keresztúri Népzenetanoda és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjainak műsora tette ünnepélyessé.
Ezt megelőzően Andrási Benedek főjegyző mondott beszédet, melyben az erdélyi hitviták korát idézte fel. Hangsúlyozta: „ezen vitákból nem pusztulás, hanem törvény született”.
A vallásszabadság törvényéről délután Kolozsváron is megemlékeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!