
Vallásszabadság napja. Kolozsváron az unitárius templomban gyűltek össze a megemlékezők
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
Az 1568-as tordai országgyűlés határozata nem megváltani akarta a világot, hanem élhetővé tenni, és egy nagyon konkrét társadalmi helyzetre adott helyes választ, egy olyan Erdélyre, amelyben különböző felekezetek éltek egymás mellett – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden este Kolozsváron a vallásszabadság napja alkalmából megtartott ünnepi istentiszteleten.
2026. január 14., 08:422026. január 14., 08:42
A kincses város belvárosi unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Kelemen Hunor ünnepi beszédében rámutatott: a tordai ediktum „szembenézett azzal, hogy az Istenbe vetett hit közös, de formája változó”, és hogy ezt nem lehet hatalmi eszközökkel irányítani, és nem is kell.
Hangsúlyozta: a tordai országgyűlés bátor politikai döntés hozott, mert korlátot szabott a hatalomnak. Kimondta, hogy van egy tér, ahova az államnak nem kell belépnie.
– idézte szavait az MTI. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a különbözőség nem szüntethető meg anélkül, hogy magát az együttélést ne rombolná le, a szabadság mindig mások jelenlétében nyer értelmet, csak akkor létezik, ha a másik szabadságát is elismeri.
Kelemen Hunor párhuzamot vont a tordai ediktum és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata között, kijelentve: „a megfogalmazás változik, az alapállítás nem: a szabadság ott kezdődik, ahol az emberi méltóság érinthetetlen”.
Ciprian-Vasile Olinici egyházügyi államtitkár beszédében kifejtette: a tordai döntés olyan mérföldkő, amely nemcsak Erdély történetében, hanem az alapvető jogok és szabadságok európai történetében is meghatározó. Lényege mélyen időszerű: annak elismerése, hogy a felekezeti sokféleség nem fenyegetést jelent a társadalmi rend számára, hanem olyan valóság, amelyet párbeszéddel, toleranciával és világos szabályokkal kell kezelni.
Mint írta, a törvény a közös felelősség elvét nyilvánítja ki, miszerint „az egység a sokféleségben” a társadalmi szolidaritás, stabilitás, bizalom és béke alapja.
A tordai döntés és az unitárius egyház alapításának 458. évfordulójával kapcsolatban Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a múltba nézés jelentőségéről és az igazi megértés fontosságáról beszélt. Bejelentette, hogy az unitárius egyház 2026-ot a küldetés éve mellett Balázs Ferenc-évvé nyilvánítja az erdélyi unitárius lelkész-író születésének 125. évfordulója alkalmából.
Yoshinori Shinohara buddhista lelkész, a Religions for Peace nemzetközi szervezet japán tagszervezetének főtitkára a tordai ediktum világszintű jelentőségét hangsúlyozta, és a szervezetnek az erőszak megfékezésére irányuló, békét elősegítő nemzetközi tevékenységét ismertette.
Az istentiszteleten a magyar és a román történelmi egyházak képviselői mellett a buddhista és a muszlim vallás képviselői is imát mondtak
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
majd Mátéfi Timea énlaki és Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész prédikált.
Az ünnepségen a Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat is átadták. A kitüntetést Balázs Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora vehette át. A díjazottat Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora méltatta.
Mint elhangzott, a díjazott tudományos életműve irányadó az erdélyi antitrinitarizmus, a 16-17. századi vallási tolerancia és az unitárius eszmetörténet kutatásában, ugyanakkor iskolateremtő munkásságával megmutatta nemzedékek számára, hogy „múltunkat a maga bonyolultságában érdemes ismernünk”.
Balázs Mihály kijelentette: nem unitáriusként és nem erdélyi emberként a kutatói közössége nevében veszi át az egyetlen unitárius fejedelemről elnevezett díjat.
A megemlékezés az egyházalapító unitárius püspök szobrának megkoszorúzásával zárult
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
ahol Farkas Emőd főgondnok mondott beszédet. Rámutatott: a vallásszabadság nem magától értetődő, hanem folyamatosan újraértelmezett felelősség, „élő gyakorlat, mely csak addig létezik, amíg nap nap után élünk vele”.
Az ünnepség az egyházalapító unitárius püspök szobrának megkoszorúzásával zárult.

Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – vallja Kovács István.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
szóljon hozzá!