Vallásszabadság napja. Kolozsváron az unitárius templomban gyűltek össze a megemlékezők
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
Az 1568-as tordai országgyűlés határozata nem megváltani akarta a világot, hanem élhetővé tenni, és egy nagyon konkrét társadalmi helyzetre adott helyes választ, egy olyan Erdélyre, amelyben különböző felekezetek éltek egymás mellett – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden este Kolozsváron a vallásszabadság napja alkalmából megtartott ünnepi istentiszteleten.
2026. január 14., 08:422026. január 14., 08:42
A kincses város belvárosi unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Kelemen Hunor ünnepi beszédében rámutatott: a tordai ediktum „szembenézett azzal, hogy az Istenbe vetett hit közös, de formája változó”, és hogy ezt nem lehet hatalmi eszközökkel irányítani, és nem is kell.
Hangsúlyozta: a tordai országgyűlés bátor politikai döntés hozott, mert korlátot szabott a hatalomnak. Kimondta, hogy van egy tér, ahova az államnak nem kell belépnie.
– idézte szavait az MTI. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a különbözőség nem szüntethető meg anélkül, hogy magát az együttélést ne rombolná le, a szabadság mindig mások jelenlétében nyer értelmet, csak akkor létezik, ha a másik szabadságát is elismeri.
Kelemen Hunor párhuzamot vont a tordai ediktum és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata között, kijelentve: „a megfogalmazás változik, az alapállítás nem: a szabadság ott kezdődik, ahol az emberi méltóság érinthetetlen”.
Ciprian-Vasile Olinici egyházügyi államtitkár beszédében kifejtette: a tordai döntés olyan mérföldkő, amely nemcsak Erdély történetében, hanem az alapvető jogok és szabadságok európai történetében is meghatározó. Lényege mélyen időszerű: annak elismerése, hogy a felekezeti sokféleség nem fenyegetést jelent a társadalmi rend számára, hanem olyan valóság, amelyet párbeszéddel, toleranciával és világos szabályokkal kell kezelni.
Mint írta, a törvény a közös felelősség elvét nyilvánítja ki, miszerint „az egység a sokféleségben” a társadalmi szolidaritás, stabilitás, bizalom és béke alapja.
A tordai döntés és az unitárius egyház alapításának 458. évfordulójával kapcsolatban Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a múltba nézés jelentőségéről és az igazi megértés fontosságáról beszélt. Bejelentette, hogy az unitárius egyház 2026-ot a küldetés éve mellett Balázs Ferenc-évvé nyilvánítja az erdélyi unitárius lelkész-író születésének 125. évfordulója alkalmából.
Yoshinori Shinohara buddhista lelkész, a Religions for Peace nemzetközi szervezet japán tagszervezetének főtitkára a tordai ediktum világszintű jelentőségét hangsúlyozta, és a szervezetnek az erőszak megfékezésére irányuló, békét elősegítő nemzetközi tevékenységét ismertette.
Az istentiszteleten a magyar és a román történelmi egyházak képviselői mellett a buddhista és a muszlim vallás képviselői is imát mondtak
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
majd Mátéfi Timea énlaki és Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész prédikált.
Az ünnepségen a Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat is átadták. A kitüntetést Balázs Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora vehette át. A díjazottat Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora méltatta.
Mint elhangzott, a díjazott tudományos életműve irányadó az erdélyi antitrinitarizmus, a 16-17. századi vallási tolerancia és az unitárius eszmetörténet kutatásában, ugyanakkor iskolateremtő munkásságával megmutatta nemzedékek számára, hogy „múltunkat a maga bonyolultságában érdemes ismernünk”.
Balázs Mihály kijelentette: nem unitáriusként és nem erdélyi emberként a kutatói közössége nevében veszi át az egyetlen unitárius fejedelemről elnevezett díjat.
A megemlékezés az egyházalapító unitárius püspök szobrának megkoszorúzásával zárult
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház/Pap Zoltán
ahol Farkas Emőd főgondnok mondott beszédet. Rámutatott: a vallásszabadság nem magától értetődő, hanem folyamatosan újraértelmezett felelősség, „élő gyakorlat, mely csak addig létezik, amíg nap nap után élünk vele”.
Az ünnepség az egyházalapító unitárius püspök szobrának megkoszorúzásával zárult.
Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – vallja Kovács István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!