Válaszokra várnak vadkárügyben

„A vadászok lopnak!\"

A csíkszentgyörgyi Tulit Gyárfás silókukoricájában tettek kárt a vaddisznók az elmúlt napokban. Elmondása szerint a közel három hektár terület bevetését még korábban elkezdték, de a tartós esőzés miatt nem tudták egyszerre befejezni. Az utólag megművelt parcellát a hétvégén a vaddisznók feltúrták. A gazda a kárról tett bejelentést a helyi önkormányzatnál, annak felmérése érdekében kedden vonult a helyszínre az illetékes bizottság.

Tulit Gyárfás megjegyezte, a korábbi években is rendszerint igényeltek kártérítést, a támogatást azonban nem kapták meg. Mint mondta, az esetlegesen pozitívan elbírált kártérítési kérelmek sem jelentenek teljes megoldást problémáikra, hiszen a vonatkozó előírások értelmében a gazda munkáját térítik meg, míg a veszteségük a terméskiesés miatt sokkal nagyobb. „Meglopják a gazdákat a vadászok, hiszen azzal a törvénnyel érvelnek, hogy a gazdának védenie kell a területét. De hogy mit jelent a védelem, az sehol nincs konkrétan megfogalmazva\" – mutatott rá Tulit Gyárfás. Szerinte azért tudnak ennyire szaporodni a vadak, mert bőséges táplálékhoz jutnak a falvak közelében. Mint mondta, több helybéli a vadakat a települések közelében etető vadászokat tartja felelősnek a károk miatt.

György József csíkszentgyörgyi polgármestertől megtudtuk, a témában gazdafórumot is tartottak, melynek keretében Tánczos Barna szenátor tájékoztatta a helyi mezőgazdálkodókat az őket érintő támogatási és pályázati lehetőségekről. A fórumon a gazdák nehezményezték, hogy a törvény értelmében az ő dolguk a parcelláik védelmének, bekerítésének megoldása, a vadászegyesületek emiatt nem vállalnak felelősséget a károkért. Ez szerintük abszurd elvárás.

A résztvevők úgy vélték, érdemes lenne egy beszélgetést kezdeményezni, amelyen az önkormányzat mellett az érintett vadásztársulatok és a helyi közbirtokosságok is részt vennének, hogy közösen találjanak megoldást az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdák problémáira. Ugyanakkor megjegyezte, az önkormányzati választások miatt mindeddig nem került erre sor, de a következő időszakban megszervezik a találkozót. György József szerint nem a vadgazdálkodás ellen akarnak fellépni, hanem a helyi gazdálkodók védelme érdekében. Azt is megemlítette, hogy amennyiben elutasító magatartást tapasztalnak a vadásztársulat részéről, nem zárkóznak el még a szerződésbontástól sem. A település adminisztratív területe valamivel több mint 24 ezer hektár, ezen belül 8-9 ezer hektár a közbirtokosságoké. Ezeken a területeken az elmúlt időszakban fokozatosan növekedett a vadkárok száma.

Sürgetik a számonkérést

Tánczos Barna szenátor érdeklődésünkre elmondta, bár a vadásztatási jogról az állam dönt, a helyi autonómia jegyében az RMDSZ egy olyan törvényt támogatott, amely a döntést a területtulajdonosok kezébe adta. A Csíkszéken vadászó, vadásztató egyesületek például azt követően kaptak engedély, hogy az önkormányzatok és közbirtokosságok versenytárgyalást hirdettek, és megvolt az ötven plusz egy százalékos támogatottság a területtulajdonosok részéről. Megjegyezte azt is, hogy a helyiek, az önkormányzatok vagy a közbirtokosságok tulajdonában lévő területeken helyi, székelyföldi vadászok felelnek a vadgazdálkodásért. A helyieket az önkormányzat képviseli, és joga van bármikor magához rendelni a vadászegyesület képviselőit, és számon kérni, hogy milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a vadkárok csökkenjenek.

A vadkárok megtérítésével kapcsolatban kiemelte, míg a védett vadak (medve, farkas, hiúz) által okozott károkat az állam kifizeti, addig a más vadak által okozott kárt a felelős vadászegyesületnek kell megtérítenie. Ennek alapján javasolta a szenátor Csíkszentgyörgyön azt, hogy a területtulajdonosok közösen üljenek le az illetékes vadászegyesülettel. „A törvény valóban előír egy kötelezettséget a tulajdonosnak is, hogy védje a földjeit, de ez nem értelmezhető úgy, hogy minden parcellát körbe kell keríteni\" – mutatott rá Tánczos Barna. Hozzátette, Székelyföldön a medvék okozzák a legnagyobb károkat, ezek megtérítése azonban nagyon lassan halad. Tapasztalata szerint gyakran azok a döntések is gazdaellenesek, amelyek a helyi vadászegyesületek kezében vannak, azaz az egyesületek sem bánnak másképp a gazdákkal, mint a minisztérium.

A területért felelős Szilos Vadásztársulat vezetője, Hadnagy Lehel elmondta, a vadkárok csökkentése érdekében rendszeresen tartanak vadkárelhárító akciókat, általában azokon a területeken, ahonnan korábban vadkárokat jelentettek. Elmondása szerint a problémát az okozza, hogy nem tudnak folyamatosan mindenhol jelen lenni. Megjegyezte azt is, hogy a jogszabályok értelmében a tulajdonosnak is tennie kellene valamit a terület védelméért, példaként a parcellák bekerítését vagy riasztó használatát javasolta. Ugyanakkor beismerte azt is, hogy tartósan védekezni mindkét félnek nehéz, a leghatékonyabb megoldást a villanypásztor jelentené, ami azonban rendkívül költséges. Kérdésünkre, hogy hogyan viszonyulnak az önkormányzat kezdeményezéséhez, Hadnagy Lehel kijelentette, nem zárkóznak el a tárgyalásoktól