
Régi vagy új: a polgármester szerint mindenképpen lesz sóbányája Parajdnak
Fotó: Makkay József
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét: a munkálatok egyszerre jelentenek biztonsági garanciát a település számára, ugyanakkor jelentős változásokat hoznak a környező falvak gazdálkodóinak életében is, és szorosan összefonódnak a bányakatasztrófa utáni gazdasági újraindítás kérdésével. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét faggattuk a beruházás részleteiről, az új bányanyitás lehetőségéről, a turizmus kilátásairól és arról, milyen kitörési pontokat keres ma a válságba került Sóvidék.
2026. február 26., 18:522026. február 26., 18:52
2026. február 26., 18:572026. február 26., 18:57
– Konkrétan mit jelent Parajd számára a román kormány múlt héten elfogadott határozata, hogy 332 millió lejes állami forrásból árvízvédelmi rendszer épülhet a Korond-patakon?
– A tervek szerint a Korond-patak elterelésével egy víztározó rendszer épül: a pataknak új medret alakítanak ki, amely elkerüli a Sószorost, a sóhegyet, és a helyi önkormányzat által működtetett wellnessfürdőn kívüli területen folytatja az útját. Többnyire alsósófalvi, valamint néhány felsősófalvi gazda területét érintő beruházásról van szó, tehát területkisajátításokra is sor kerül.
Mivel azonban országos jelentőségű árvízvédelmi projektről beszélünk, ez felülírja a helyi érdekeltségeket.
Nyágrus László polgármester: „Azt látom, hogy ha csak részben is meg tudjuk valósítani a sok elhangzó elképzelést, már az is jelentős előrelépést jelent”
Fotó: Makkay József
– Hogyan valósítják meg a beruházást? Várhatóan mikor kezdődnek el a tulajdonképpeni munkálatok?
– Három pillérből álló beruházásról van szó. Az első, a patak vizének zárt csőrendszerbe történő elterelése már megtörtént, ezt a rendszert sikerült átadni. A múlt héten lezajlottak az első egyeztetések, és ennek nyomán a Salrom bányavállalat hamarosan kiírja a csőrendszert övező medermunkálatokat – egy 40 köbméter/másodperces kapacitású projektről beszélünk. Ezzel párhuzamosan épül ki a tulajdonképpeni víztározó rendszer Parajd, Alsósófalva és Felsősófalva határában. Február 27-én, pénteken tájékoztatót tartunk erről Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes jelenlétében, minden érdekelt fél számára. Ez a környezetvédelmi minisztérium és a vízügyi hatóság közös projektje.
– Miközben a tavaly májusban elárasztott sóbányával egyelőre nem tudnak mit kezdeni, felmerült egy új bánya nyitásának lehetősége is. Hol tart ez az elképzelés?
bízva abban, hogy ezúttal lesznek érdeklődő cégek. Igazából ezzel kezdődhet el az új létesítmény története, ami természetesen nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra lenne új bányánk. A tervek szerint a záportározó-rendszer kiépítése 24–30 hónapig tarthat.
A sóbányájáról híres székelyföldi települést korábban felkereső turisták töredéke érkezik jelenleg Paradjra
Fotó: Olti Angyalka
– A megélhetésük érdekében a sókitermelés és a turizmus újraindulásában reménykedő parajdiak nyilván egy új bánya megnyitását várják leginkább. Szakértők szerint ez mennyi időbe telhet?
– Ha megtörténik a Korond-patak végleges elterelése és az árvízvédelmi rendszer kiépítése, a régi bányával is foglalkozni kell: hogyan lehet eltávolítani a vizet a bányából, és utána mit lehet kezdeni vele. Egy új bánya megnyitása ennél gyorsabb folyamat lehet. Amikor a német szakértők itt jártak, az volt az álláspontjuk, hogy az új sóbányát másfél-két év alatt meg lehetne nyitni Parajdon. Ismerve az országos bürokráciát, én ennél visszafogottabb vagyok: mindenképpen többéves időszakról van szó, amíg egy új helyszínen elindulhat a sókitermelés.

Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
– A bányavállalat alkalmazottai jelenleg arra várnak, hogy ismét munkába állhassanak. Mi történik velük a közeljövőben?
– Arról volt szó, hogy 2025. december 31-ig döntés születik a bányászok végkielégítéséről, de ez egyelőre elmaradt. Hamarosan kiderül, mi lesz a sorsuk. Jelenleg felváltva 50–60 embert küld el a bányavállalat technikai munkanélküliségre, de nyilván minden bányász azt várja, hogy valamilyen formában rendeződjön a helyzete.
A tavaly májusi bányakatasztrófa óta a parajdiak egy dolgot sürgetnek: vagy a régi bánya induljon újra, vagy kezdje meg működését egy új.
– A bánya bezárása mellett Sóvidék a legnagyobb pofont az idegenforgalom összeomlásával kapta. Vannak-e pozitív fejlemények?
– Több szereplő – a helyi és megyei önkormányzat, a vendégfogadók turisztikai egyesülete és a vállalkozói szféra – részvételével kialakítottunk egy turisztikai desztinációmenedzsmentet, amely minden lehetőséget számba vesz. Ez önmagában nem oldja meg a település gondjait, de fontos előrelépésnek tartjuk a közös kiútkeresést.
Ha ehhez hozzáadjuk a vakációs jegyek megnyirbálását, akkor mi egyszerre három csapást kaptunk. Nemcsak mi, hanem Szováta is megszenvedte a parajdi helyzetet, hiszen onnan is sokan felkeresték a sóbányát.
A helyi önkormányzat által működtetett wellnessfürdő épülete
Fotó: Makkay József
– A vendéglátók ugyanakkor elégedetlenek a kapott állami támogatással…
– Több okból kifolyólag eleve nem minden vendéglátó tudott támogatást igényelni: összesen 83 dossziét nyújtottak be, amelyek közül 72-t bíráltak el kedvezően. A támogatás mértéke a vállalkozás típusától és az előző évi forgalomtól függött. Parajd mintegy kétezer vendéglátói férőhellyel rendelkezett, ezt a sóbánya működése tette lehetővé, de a létesítmény nélkül ez a nagy szám nyilván nem tartható fenn. Ugyanakkor felmerült az is, hogyan lehetne ezt a támogatási formát kiterjeszteni, hiszen minden más cég is érintett a bányakatasztrófát követő időszak nehézségeiben, például azok is, amelyek sótermékeket értékesítenek. Sok vendéglátó bezárt, visszaadta működési engedélyét, mások viszont reménykednek, kivárnak.

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
– Egyes vélemények szerint akár tíz évbe is telhet, mire egy új bánya turisztikai hasznosítása megvalósul. De mi lesz addig a turizmusból élőkkel?
– Az önkormányzat szintjén a wellnessfürdő fejlesztésében látunk kiemelkedő potenciált. Ehhez kell fejlesztési lehetőségeket találnunk. Szeretnénk gyógyfürdőként engedélyeztetni, ami már önmagában nagy előrelépés lenne. A termálvízzel működő fürdőben jelenleg egy gyorsétkezdét adunk át – ez kevés, de minden lépés előrehaladás. A bányakatasztrófa után ez az önkormányzati létesítmény is zárva volt két és fél hónapig, és nem kaptunk rá állami támogatást, ami nehéz helyzetbe hozta a fenntartását, de továbbléptünk. Ez
A termálvízzel működő parajdi wellnesben úszómedence is várja a vendégeket
Fotó: Makkay József
– Mihez kezdhet az a sóvidéki ember, aki a bányabezárás és a visszaeső turizmus miatt új megélhetést keres?
– Most kifejezetten nehéz gazdasági időszakot élünk, nemcsak országosan, hanem Európa-szerte. Ezért mondtam korábban, hogy minket, parajdiakat többszörösen sújtott az elmúlt kilenc hónap. A kilencvenes években sokan ingáztak Székelyudvarhelyre, de a turizmus felfutásakor sok család panziót, vendégszobákat épített, mert ez biztos megélhetésnek ígérkezett. Most nagyon nehéz újra váltani, mert az udvarhelyi gyárak egy része is leépít vagy bezár. Ezért akarunk mindent megmozgatni annak érdekében, hogy legalább a turizmus egy része újraindítható legyen. Ezt a polgármesteri hivatal elsősorban egy új termálvízfeltáró fúrással tudja előmozdítani, amelyre a wellness jelentős bővítését lehetne alapozni. Közben több vállalkozó sószobák kialakítását is tervezi. Azt látom, hogy ha csak részben is meg tudjuk valósítani a terítékre került sok elképzelést, már az is jelentős előrelépést jelent.
A polgármesteri hivatalban hangolják össze a turisztikai desztinációmenedzsmentet
Fotó: Makkay József
A Korond-patak a tavaly elvégzett munkálatok után
Fotó: Makkay József

Nemcsak a parajdi sóbánya katasztrófájáért felelősök adminisztratív és büntetőjogi elszámoltatása topog egy helyben, hanem a bánya jövőjével kapcsolatban sem körvonalazódik egyértelmű álláspont.
Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.
Fűtőközpontok szerelőjének adta ki magát, és fél év alatt kilenc embert vert át egy 40 éves páncélcsehi férfi. A Kolozs megyei illető 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a kolozsvári bíróság.
Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei közé került a Hunyad megyei Őraljaboldogfalván található református templom. A felbecsülhetetlen értékű freskókkal díszített műemlék megmentése most nemzetközi összefogással indulhat meg.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást csütörtökön a kolozsvári rendőrség egy hamisítási ügyben indult nyomozás keretében. A vizsgálat cégeket és magánszemélyeket is érint elsősorban elhunyt személyek irataival kapcsolatban.
Utcai világítás nélkül maradhatnak a Fehér megyei Nagyalmás (Almașu Mare) község lakói, miután a polgármesteri hivatalnak elfogyott a pénze és nem tudja kifizetni a világítást.
Adománygyűjtést hirdet a Magyar Református Szeretetszolgálat a tavaly árvíz által sújtott erdélyi, különösen Küküllő menti településeken élők megsegítésére – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Mintegy 90 tonna hulladékot foglaltak le a hatóságok szerdán, miután három házkutatást tartottak Hargita megyében egy illegális hulladékelhelyezéssel kapcsolatos büntetőeljárás keretében.
Jelentős régészeti emlékeket fedeztek fel az észak-erdélyi autópálya építése során az elmúlt években Szilágy megyében.
Miközben a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal bő két éve zajló felújítása leginkább a panaszoktól, késésektől, elbukott pénzektől volt hangos az elmúlt időszakban, szép csendben, részleges vonatkozásban jó hírekről is be lehet számolni.
A székely szabadság napja idén is törvényesen szervezhető meg – jelentette be szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
szóljon hozzá!