Parajdi só az egykori sóbánya egyik tárnájában. Jelenleg senki nem tudja megmondani, lesz-e még sókitermelés Parajdon
Fotó: Kiss Gábor
Nemcsak a parajdi sóbánya katasztrófájáért felelősök adminisztratív és büntetőjogi elszámoltatása topog egy helyben, hanem a bánya jövőjével kapcsolatban sem körvonalazódik egyértelmű álláspont. A világ több pontjáról ideérkező szakértői gárda sem fogalmazott meg közös véleményt, miközben a román környezetvédelmi miniszter szerint a parajdi sóbányát többé soha nem lehet megnyitni. A Krónika több hivatalosságot is megkeresett az ügyben, végül az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Antal Lóránt osztotta meg véleményét portálunkkal.
2025. szeptember 06., 08:452025. szeptember 06., 08:45
2025. szeptember 06., 08:512025. szeptember 06., 08:51
Európa egyik legnagyobb sótartalékaként számon tartott parajdi sótelep kitermelése idén május végén szakadt meg, amikor a sóbánya felett folyó, megáradt Korond-patak betört a bányaaknákba, és a belső bányafelületeket rekordidő alatt elárasztotta. Az árvíz nemcsak a sóbányászatot, hanem a bányára épülő turizmust is tönkretette.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter bő egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a bányát már nem lehet megmenteni. Mint ismeretes, az elmúlt három hónapban szakértői vélemények alapján az is kiderült: a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha a korábbi években végzett felmérések és tanulmányok nyomán a Korond-patakot idejében elvezetik, megelőzve, hogy árvíz idején a víznyelőkön át a megáradt víz betörjön a bányába. Felelősöket azóta sem neveztek meg, a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Vállalat (Salrom) vezetősége továbbra is a helyén maradt.
arra hivatkozva, hogy a patakmedret érintő terület a Salrom tulajdona, így nekik kellett volna kezdeményezni és elvégezni a munkálatokat.
A kilátástalanságba taszított bányászokat és a turizmusból élő sóvidékieket ez aligha vigasztalja: ők továbbra is válaszokat szeretnének kapni arra, hogy lesz-e új bánya, megmarad-e a vidék turizmusa, és ha nem, milyen más alternatívák létezhetnek.
A turisták körében közkedvelt sóbánya 2025 májusáig évente mintegy 600 ezer turstát vonzott
Fotó: Kiss Gábor
Tény, hogy amikor újságíróként magam is ezeket a kérdéseket akartam feltenni helyi, megyei és országos tisztségviselőknek, rendre mindenki kihátrált a válaszadás elől. Elsőként Nyágrus László polgármestert hívtam fel telefonon, aki kezdetben hajlandónak mutatkozott a kialakult helyzetről és a „hogyan tovább” kérdéséről beszélni a Krónikának, végül azonban visszalépett.
Megkerestem a Hargita Megyei Tanács elnökét, Bíró Barna Botondot is, aki sajtósán keresztül azt üzente: néhány hét múlva térjünk vissza a témára. Nem jártam nagyobb sikerrel Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnél sem, aki korábban készségesen nyilatkozott lapunknak. Jól látható, hogy Parajd ügye továbbra is kényes kérdés a székelyföldi tisztségviselők számára.
Az érzékeny témát végül Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-szenátorral sikerült átbeszélni, aki a bányakatasztrófa idején, május végén az országos politikusok közül elsőként látogatott el Parajdra, ahol lakossági fórum keretében találkozott a helyiekkel.
Nulla látogatószám. Az elektromos kijelző korábban azt mutatta, hány turista tartózkodik a bányában
Fotó: Orbán Orsolya
„A pályázatok benyújtása már lezárult, és tudomásom szerint 82 pályázó mintegy 4 millió lejnyi támogatásban részesül. Mivel állami pénzről van szó, figyelembe kellett venni a szigorú törvényi feltételeket: csak azok pályázhattak, akik papírokkal igazolták a tavalyi vendéglátó tevékenységüket. A pályázó cégek a 2025-ös forgalmuk 30%-ára igényelhettek támogatást, de az összeg cégenként nem haladhatta meg a 200 ezer eurót” – foglalta össze a turisztikai vállalkozások támogatásának feltételeit az RMDSZ-politikus.
A környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium által biztosított keretből fedezték a Korond-patak elvezetésének munkálatait, illetve ebből az összegből biztosítják a sóbányában dolgozó közel 200 alkalmazott idei bérét. Ez is kényes ügynek bizonyult, mert 45 bányászt egy másik cég „adott kölcsön” a bányavállalatnak, akikre eredetileg nem vonatkozott volna a gyorssegély. Antal Lóránt szerint azonban megkeresték a törvényes kereteit, így végül minden bányász megkaphatja az idei fizetését.
– a határidők csúszása mellett több hiányosságot is tapasztaltak –, ám a csőrendszer végül elkészült, és jelenleg egy újabb kivitelező végzi a beruházás biztonsági munkálatait.
A parajdi sóbánya lezárt bejárata
Fotó: Orbán Orsolya
A közeljövőről szólva Antal Lóránt portálunknak elmondta, hogy a helyi vállalkozók szövetségével közösen keresik a továbblépés lehetőségét. Az alapkérdés: lesz-e Parajdon új sóbánya, és ha igen, mikor? A politikus aggasztónak tartja, hogy a világ minden tájáról összegyűlt 13–14 szakértő sem tudott egységes állásfoglalást kialakítani a helyi sóbánya jövőjéről.
– foglalta össze tömören a nehezen követhető szakértői állásfoglalásokat. Ez azt mutatja, hogy a szakértők nem mertek határozott véleményt megfogalmazni. Néhányan azt jósolták, hogy a bánya rövid időn belül beomlik, ami a mai napig nem következett be.
A bányaüregekben található víz eltávolításáról szólva Antal úgy fogalmazott: a mintegy 7 millió köbméter sós vizet teljes egészében nem lehet kiszivattyúzni – ennek nincs is értelme –, és utána senki sem menne be egy ilyen tárnába. „Egyelőre nem lehet hosszabb távú tervekről beszélni. Csak lépésről lépésre haladhatunk: először be kell fejeződjenek a Korond-patak elterelésének munkálatai. Ezután a bányavállalatnak kell meghoznia a döntést, indít-e új fejtést Parajdon. Jelenleg egy dolog világos: a bányát nem lehet megnyitni!” – mutatott rá Antal Lóránt.
Ez hatalmas kiesést jelent Parajdnak, Szovátának, a teljes Sóvidéknek, Udvarhelyszéknek és Hargita megyének. Az RMDSZ-szenátor szerint a kiútkeresés és az új kezdeményezések lentről kell induljanak: a helyi vállalkozókkal karöltve kell megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek új irányt adhatnak a térségnek.
A Korond-patakot elvezető csőrendszer
Fotó: Csató Andrea
„Volt már számos ötlet – vidámpark, különböző turisztikai központok létesítése stb. –, ezek mind tárgyalás alatt állnak. A Hargita Megyei Tanács elnöke, Bíró Barna Botond összeállított egy turisztikai kríziscsapatot, amelynek kiemelt feladata, hogy a helyiekkel közösen, turisztikai influenszerek bevonásával dolgozzon azon, hogyan lehet visszaadni Parajd csillogását” – mutatott rá a székelyföldi szenátor.
A bányakatasztrófáért való felelősségre vonásról szólva Antal megerősítette, hogy már elindultak különböző büntetőjogi eljárások. Jelenleg a kár felmérése zajlik, illetve az ok-okozati összefüggéseket vizsgálják.
A politikus szerint egyértelműen szükség van a felelősök megnevezésére, de ez a folyamat lassan halad.
„Nem egyszerű a Salrom vezérigazgatójának törvényes elmozdítása sem, pedig a minisztérium próbálkozott vele” – hangsúlyozta Antal Lóránt, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a Krónikának.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári nemzetközi repülőtér európai uniós támogatással épít napelemparkot, amely áramfogyasztásának 60 százalékát fogja fedezni.
Idős nőt sodort el Szatmárnémeti főterén egy elektromos rollerrel közlekedő tizenéves fiatal. Az áldozatot súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrség a szülőket vonhatja felelősségre.
Böcskei László nagyváradi megyéspüspököt választották a romániai püspöki konferencia új elnökévé.
Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.
Három gépjármű ütközött össze péntek kora délután a Nagyváradot Araddal összekötő 79-es számú országúton, az Arad megyei Alsósimánd külterületén. A balesetben egy személy meghalt, ketten súlyosan, hárman könnyeben megsérültek.
Bűnügyi dossziét állítottak össze a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai egy érsemjéni falerakatot üzemeltető személyek ellen. Az ellenőrzés során kiderült, hogy 54 ezer lej értékű áru hiányzik a raktárkészletből.
A nagybányai és a máramarosi magyarság a jövőt építi és nem a múltba réved, azt gondolja, ott szükség van a magyar szóra, a magyar dallamra és a magyar közösségre – jelentette Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a Főtér Fesztiválon.
A Szatmár megyei községben egy hónappal ezelőtt választottak alpolgármestert a mindaddig betöltetlen tisztségre, és a helyi viszonyokat nem ismerők megütközésére a sváb-magyar többségű képviselő-testület egyetlen AUR-os tagjáé lett a funkció.
Minden korosztályt megszólító, színes programokkal szervezik meg szeptember 5−6-án a Bethlenszentmiklósi Magyar Napokat. A negyedízben tartandó hiánypótló rendezvényről, annak identitáserősítő szerepéről Bodoczi Annamária főszervező beszélt a Krónikának.
Alig néhány hónappal a kivitelezési szerződés ünnepélyes, hangzatos beszédek által övezett aláírása után hidegzuhany éri a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út megépítését váró sofőröket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!