
Parajdi só az egykori sóbánya egyik tárnájában. Jelenleg senki nem tudja megmondani, lesz-e még sókitermelés Parajdon
Fotó: Kiss Gábor
Nemcsak a parajdi sóbánya katasztrófájáért felelősök adminisztratív és büntetőjogi elszámoltatása topog egy helyben, hanem a bánya jövőjével kapcsolatban sem körvonalazódik egyértelmű álláspont. A világ több pontjáról ideérkező szakértői gárda sem fogalmazott meg közös véleményt, miközben a román környezetvédelmi miniszter szerint a parajdi sóbányát többé soha nem lehet megnyitni. A Krónika több hivatalosságot is megkeresett az ügyben, végül az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Antal Lóránt osztotta meg véleményét portálunkkal.
2025. szeptember 06., 08:452025. szeptember 06., 08:45
2025. szeptember 06., 08:512025. szeptember 06., 08:51
Európa egyik legnagyobb sótartalékaként számon tartott parajdi sótelep kitermelése idén május végén szakadt meg, amikor a sóbánya felett folyó, megáradt Korond-patak betört a bányaaknákba, és a belső bányafelületeket rekordidő alatt elárasztotta. Az árvíz nemcsak a sóbányászatot, hanem a bányára épülő turizmust is tönkretette.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter bő egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a bányát már nem lehet megmenteni. Mint ismeretes, az elmúlt három hónapban szakértői vélemények alapján az is kiderült: a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha a korábbi években végzett felmérések és tanulmányok nyomán a Korond-patakot idejében elvezetik, megelőzve, hogy árvíz idején a víznyelőkön át a megáradt víz betörjön a bányába. Felelősöket azóta sem neveztek meg, a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Vállalat (Salrom) vezetősége továbbra is a helyén maradt.
arra hivatkozva, hogy a patakmedret érintő terület a Salrom tulajdona, így nekik kellett volna kezdeményezni és elvégezni a munkálatokat.
A kilátástalanságba taszított bányászokat és a turizmusból élő sóvidékieket ez aligha vigasztalja: ők továbbra is válaszokat szeretnének kapni arra, hogy lesz-e új bánya, megmarad-e a vidék turizmusa, és ha nem, milyen más alternatívák létezhetnek.
A turisták körében közkedvelt sóbánya 2025 májusáig évente mintegy 600 ezer turstát vonzott
Fotó: Kiss Gábor
Tény, hogy amikor újságíróként magam is ezeket a kérdéseket akartam feltenni helyi, megyei és országos tisztségviselőknek, rendre mindenki kihátrált a válaszadás elől. Elsőként Nyágrus László polgármestert hívtam fel telefonon, aki kezdetben hajlandónak mutatkozott a kialakult helyzetről és a „hogyan tovább” kérdéséről beszélni a Krónikának, végül azonban visszalépett.
Megkerestem a Hargita Megyei Tanács elnökét, Bíró Barna Botondot is, aki sajtósán keresztül azt üzente: néhány hét múlva térjünk vissza a témára. Nem jártam nagyobb sikerrel Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnél sem, aki korábban készségesen nyilatkozott lapunknak. Jól látható, hogy Parajd ügye továbbra is kényes kérdés a székelyföldi tisztségviselők számára.
Az érzékeny témát végül Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-szenátorral sikerült átbeszélni, aki a bányakatasztrófa idején, május végén az országos politikusok közül elsőként látogatott el Parajdra, ahol lakossági fórum keretében találkozott a helyiekkel.
Nulla látogatószám. Az elektromos kijelző korábban azt mutatta, hány turista tartózkodik a bányában
Fotó: Orbán Orsolya
„A pályázatok benyújtása már lezárult, és tudomásom szerint 82 pályázó mintegy 4 millió lejnyi támogatásban részesül. Mivel állami pénzről van szó, figyelembe kellett venni a szigorú törvényi feltételeket: csak azok pályázhattak, akik papírokkal igazolták a tavalyi vendéglátó tevékenységüket. A pályázó cégek a 2025-ös forgalmuk 30%-ára igényelhettek támogatást, de az összeg cégenként nem haladhatta meg a 200 ezer eurót” – foglalta össze a turisztikai vállalkozások támogatásának feltételeit az RMDSZ-politikus.
A környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium által biztosított keretből fedezték a Korond-patak elvezetésének munkálatait, illetve ebből az összegből biztosítják a sóbányában dolgozó közel 200 alkalmazott idei bérét. Ez is kényes ügynek bizonyult, mert 45 bányászt egy másik cég „adott kölcsön” a bányavállalatnak, akikre eredetileg nem vonatkozott volna a gyorssegély. Antal Lóránt szerint azonban megkeresték a törvényes kereteit, így végül minden bányász megkaphatja az idei fizetését.
– a határidők csúszása mellett több hiányosságot is tapasztaltak –, ám a csőrendszer végül elkészült, és jelenleg egy újabb kivitelező végzi a beruházás biztonsági munkálatait.
A parajdi sóbánya lezárt bejárata
Fotó: Orbán Orsolya
A közeljövőről szólva Antal Lóránt portálunknak elmondta, hogy a helyi vállalkozók szövetségével közösen keresik a továbblépés lehetőségét. Az alapkérdés: lesz-e Parajdon új sóbánya, és ha igen, mikor? A politikus aggasztónak tartja, hogy a világ minden tájáról összegyűlt 13–14 szakértő sem tudott egységes állásfoglalást kialakítani a helyi sóbánya jövőjéről.
– foglalta össze tömören a nehezen követhető szakértői állásfoglalásokat. Ez azt mutatja, hogy a szakértők nem mertek határozott véleményt megfogalmazni. Néhányan azt jósolták, hogy a bánya rövid időn belül beomlik, ami a mai napig nem következett be.
A bányaüregekben található víz eltávolításáról szólva Antal úgy fogalmazott: a mintegy 7 millió köbméter sós vizet teljes egészében nem lehet kiszivattyúzni – ennek nincs is értelme –, és utána senki sem menne be egy ilyen tárnába. „Egyelőre nem lehet hosszabb távú tervekről beszélni. Csak lépésről lépésre haladhatunk: először be kell fejeződjenek a Korond-patak elterelésének munkálatai. Ezután a bányavállalatnak kell meghoznia a döntést, indít-e új fejtést Parajdon. Jelenleg egy dolog világos: a bányát nem lehet megnyitni!” – mutatott rá Antal Lóránt.
Ez hatalmas kiesést jelent Parajdnak, Szovátának, a teljes Sóvidéknek, Udvarhelyszéknek és Hargita megyének. Az RMDSZ-szenátor szerint a kiútkeresés és az új kezdeményezések lentről kell induljanak: a helyi vállalkozókkal karöltve kell megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek új irányt adhatnak a térségnek.
A Korond-patakot elvezető csőrendszer
Fotó: Csató Andrea
„Volt már számos ötlet – vidámpark, különböző turisztikai központok létesítése stb. –, ezek mind tárgyalás alatt állnak. A Hargita Megyei Tanács elnöke, Bíró Barna Botond összeállított egy turisztikai kríziscsapatot, amelynek kiemelt feladata, hogy a helyiekkel közösen, turisztikai influenszerek bevonásával dolgozzon azon, hogyan lehet visszaadni Parajd csillogását” – mutatott rá a székelyföldi szenátor.
A bányakatasztrófáért való felelősségre vonásról szólva Antal megerősítette, hogy már elindultak különböző büntetőjogi eljárások. Jelenleg a kár felmérése zajlik, illetve az ok-okozati összefüggéseket vizsgálják.
A politikus szerint egyértelműen szükség van a felelősök megnevezésére, de ez a folyamat lassan halad.
„Nem egyszerű a Salrom vezérigazgatójának törvényes elmozdítása sem, pedig a minisztérium próbálkozott vele” – hangsúlyozta Antal Lóránt, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a Krónikának.

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
A Szászrégeni Városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Nyomozó Irodájának rendőrei hivatalból indítottak eljárást egy közösségi oldalon december 2-án megjelent bejegyzés ügyében, amelyhez fenyegető, sértő és rágalmazó tartalmú hozzászólások kapcsolódtak.
A belga rendőrség által körözött romániai férfit vettek őrizetbe Nagyváradon, megkezdődött a gyanúsított kiadatási eljárása a belga hatóságok felé. A kábítószer-kereskedő Romániába történő hazatérte után bukott le.
A versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi–Teleki-kastélyban hatvan éven át elmegyógyintézet működött, állapota leromlott. A jelenlegi tulajdonos 800 ezer euróért eladná.
Két Maros megyei férfit vettek őrizetbe a Szilágy megyei rendőrök rablás bűncselekményének gyanújával. A rablók Almásszentmihályon éjszaka bántalmaztak, majd kiraboltak egy idős férfit.
A Romániában vezetőnek számító fapados légitársaság, a Wizz Air bejelentette, hogy 2026-ban négy új járatot indít az országból, hármat Kolozsvár és egyet Bukarest repülőteréről.
Egy 73 éves brassói férfit vett 24 órára őrizetbe a rendőrség, miután megszegte a feleségével szembeni erőszak miatt elrendelt távoltartási végzést. A bíróság ezt követően 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el.
Leállt a forgalom pénteken az összes nagyváradi parkolóházban és mélygarázsban: az érintettek panaszai szerint a bejárati sorompók nem nyíltak fel, így akik be akartak hajtani, nem tudtak bejutni, akik pedig bent voltak, beragadtak.
Három éves javítóintézeti nevelést rendelt el pénteken a nagyváradi ítélőtábla a 16 éves diáklánnyal szemben, aki 2023. november 27-én megkéselte a Traian Vuia szakközépiskola kollégiumának egyik nevelőtanárát.
„Az észak-erdélyi autópálya átka 22 évnyi gyötrelem és szégyen után véget érhet” – állítja a közlekedési projekteket figyelemmel követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület.
Pénteken hivatalosan megnyílt a síszezon a Madarasi Hargita Síközpontban. Jelenleg ez az egyetlen síterep Hargita megyében, ahol síelni lehet.
1 hozzászólás