Azt állítják: a vezetőtanácsot törvénytelen körülmények között választották, a közgyűlés nem felelt meg a működési szabályzat előírásainak, és nem volt joga felfüggeszteni a cenzori bizottságot. Az elnök jogszerűtlenül és részrehajlóan folyósított kölcsönöket, sőt olyan személyek kaptak pénzt, akik nem is kértek, s ezzel azt sugallták a „szakadárok”, hogy a vezetőség aláírásokat is hamisított. Be is mutatták két személy nyilatkozatát, akik nem kértek pénzt, mégis arra ébredtek, hogy 1500, illetve 2100 lejes öszszeget kell törleszteniük. Habár a statútum szerint a 150 lej fölötti kölcsönt az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia, 2-3 ezer lejes kölcsönöket folyósítottak. Mint mondták, a CARP nevében Muntean részt vett a Nemzeti Bank helyi fiókja által rendezett kiárusításon, majd hazavitte az ott vásárolt tárgyakat. Mindezt iratokkal bizonyították, és azt is elmondták, hogy több feljelentést tettek a helyi rendőrségen, és ügyészségi szinten folyik a vizsgálat.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a „szakadár” csoport sajtótájékoztatójának helyszínén munkatársaival megjelent Adrian Muntean. Ő is elismételte azokat a vádakat, amelyeket korábban szintén ismertettünk már a Krónikában, hogy a volt cenzorok, akiket szerinte szabályosan menesztett a közgyűlés, külön pecsétet készítettek, amit jogtalanul használnak. Meghamisították a szerinte rendben lefolyt, 2008 júniusában tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, és a hamis változatot mutatták be a rendőrségnek. Muntean tagadott minden olyan vádat, amit ellene és jelenlegi munkatársai ellen a „szakadárok” megfogalmaztak. Mindkét fél azt állítja, hogy továbbra is a törvényszéken keresi az igazát. Eközben immár sem az önsegélyző pénztárt működtető egyesület nyugdíjas tagjai, sem a sajtó nem tud eligazodni az ágas-bogas ügyben. A Krónika kérdésére, hogy most lényegében ki is vezeti a CARP-ot, mind Adrian Muntean, mind Şimon Ioan azt válaszolta, hogy: „Természetesen én!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Látogatottsági adatok