Azt állítják: a vezetőtanácsot törvénytelen körülmények között választották, a közgyűlés nem felelt meg a működési szabályzat előírásainak, és nem volt joga felfüggeszteni a cenzori bizottságot. Az elnök jogszerűtlenül és részrehajlóan folyósított kölcsönöket, sőt olyan személyek kaptak pénzt, akik nem is kértek, s ezzel azt sugallták a „szakadárok”, hogy a vezetőség aláírásokat is hamisított. Be is mutatták két személy nyilatkozatát, akik nem kértek pénzt, mégis arra ébredtek, hogy 1500, illetve 2100 lejes öszszeget kell törleszteniük. Habár a statútum szerint a 150 lej fölötti kölcsönt az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia, 2-3 ezer lejes kölcsönöket folyósítottak. Mint mondták, a CARP nevében Muntean részt vett a Nemzeti Bank helyi fiókja által rendezett kiárusításon, majd hazavitte az ott vásárolt tárgyakat. Mindezt iratokkal bizonyították, és azt is elmondták, hogy több feljelentést tettek a helyi rendőrségen, és ügyészségi szinten folyik a vizsgálat.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a „szakadár” csoport sajtótájékoztatójának helyszínén munkatársaival megjelent Adrian Muntean. Ő is elismételte azokat a vádakat, amelyeket korábban szintén ismertettünk már a Krónikában, hogy a volt cenzorok, akiket szerinte szabályosan menesztett a közgyűlés, külön pecsétet készítettek, amit jogtalanul használnak. Meghamisították a szerinte rendben lefolyt, 2008 júniusában tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, és a hamis változatot mutatták be a rendőrségnek. Muntean tagadott minden olyan vádat, amit ellene és jelenlegi munkatársai ellen a „szakadárok” megfogalmaztak. Mindkét fél azt állítja, hogy továbbra is a törvényszéken keresi az igazát. Eközben immár sem az önsegélyző pénztárt működtető egyesület nyugdíjas tagjai, sem a sajtó nem tud eligazodni az ágas-bogas ügyben. A Krónika kérdésére, hogy most lényegében ki is vezeti a CARP-ot, mind Adrian Muntean, mind Şimon Ioan azt válaszolta, hogy: „Természetesen én!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok