Békebeli idők. Tíz évvel ezelőtt készült kép egy 2014-es székelyföldi medvevadászaton
A 2016-ban a Cioloș-kormány által megszüntetett medvevadászat ismételt engedélyezésével újra a vadászegyesületekre bíznák a medvepopulációk számának szabályozását. Az RMDSZ 2023-ban kidolgozott törvénytervezetét döntéshozó kamaraként hétfői rendkívüli ülésén tárgyalja a bukaresti képviselőház, és amennyiben a honatyák megszavazzák, új éra kezdődik a vadgazdálkodásban. Erről beszélgettünk a törvénytervezet kezdeményezőjével, Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszterrel.
2024. július 15., 09:572024. július 15., 09:57
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor abban reménykedik, hogy a július 15-ére, hétfő délutánra összehívott rendkívüli ülésszakán a képviselőház döntéshozó fórumként megszavazza az RMDSZ által beterjesztett, és a szenátusban 2023. november 6-án elfogadott, a medvepopulációk vadászat útján történő szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Az RMDSZ-es politikus a Krónikának elmondta, hogy bosszantja ,,a hirtelen vitézzé átvedlett gyáva politikusok” hozzáállása, akik eddig nem mertek a témával foglalkozni, csak miután újabb tragédia történt.
– ilyenkor az a kockázat, hogy egy légből kapott megoldást dobnak be, ami felborítja a teljes rendszert –, de ha rendben mennek a dolgok, akkor hosszú távú megoldás születik a medvetámadások és a nagyvad által okozott kártétel elhárítására” – mutatott rá portálunknak a volt környezetvédelmi miniszter.
Az előzményekről szólva Tánczos Barna elmondta, hogy a törvénytervezet 99 százalékban megegyezik az általa előkészített miniszteri rendelettel, amely kis szerencsével még 2023-ban megjelenhetett volna a Hivatalos Közlönyben, miután az RMDSZ kormányzati szerepvállalását felfüggesztették. A miniszteri rendeletnek a Román Akadémia „tett keresztbe”, amely a tárcavezető távozása után negatívan véleményezte, így a jogszabályt visszavonta a kormány.
Az ellene felhozott érvek teljesen alaptalanok voltak, hiszen
illetve a tervezet további 55 olyan nagyvad kilövését is lehetővé tenné, ami veszély jelent egy-egy településen emberre és háziállatokra egyaránt.
Tánczos Barna a vadászegyesületekre bízná a medveállomány vadgazdálkodását
Az ,,elkaszált” miniszteri rendelet, illetve az annak nyomán megszületett törvénytervezet 2024-re és 2025-re évi 481 egyed kilövésének lehetővé tételét írja elő. Amennyiben a tervezetet elfogadják, legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a medve ismét vadászhatóvá válik. Erre legutóbb 2016-ban volt példa, amikor a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány megszüntette a medvevadászatot.
Az RMDSZ szenátora szerint a normális vadgazdálkodás visszaállításáig azért telik el ilyen hosszú idő, mert a Cioloș-kormány idején minden vadgazdálkodási szakembert és intézményt a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) feljelentettek, akik a medvepopuláció megszámlálásában és felmérésében részt vettek. Ezzel a módszerrel félemlítette meg az ultraliberális kormányzat a szakmát, mert tisztában volt vele, hogy a korábban évente kiadásra kerülő megelőzési kvótához a vadállomány számának felbecsülésére volt szükség. Ha nincs tudományos értékű vadszámlálás, akkor kilövési kvóta sem kell.
Rendkívüli ülésszakra hívták össze hétfőre a képviselőházat. A házbizottság csütörtöki döntése értelmében az alsóház hétfőn 15 órától fog ülésezni, hibrid formátumban.
A tarthatatlan állapot 2021-ig húzódott, amikor a Tánczos vezette szakminisztériumnak sikerült meggyőznie a Vadászati Kutató Intézetet és a brassói Transilvania Egyetem vadgazdálkodási szakembereit, hogy közösen készítsenek átfogó tanulmányt a romániai barnamedve-állományról. A 2022-ben megkötött szerződés alapján a szakmunka 2023-ra készült el:
A tanulmány készítői a becsült állomány alapján az évi 400 egyed fölötti kilövési kvótára tettek javaslatot, ami nem veszélyezteti a romániai barnamedve-populációt, másrészt a kritikus zónákban hatékonyan be lehetne avatkozni.
A törvénytervezet a kilövésre engedélyezett egyedszám elosztásáról is rendelkezik: elsősorban ott avatkoznak be, ahol a legnagyobb problémák vannak. Ahol medvetámadás történik, de nem jelentik, azok nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban, ezért a volt környezetvédelmi miniszter mindenkit arra biztat, hogy ahol károkozás vagy medvetámadás történik, azonnal jelentse a polgármesteri hivatalban, hogy a számok bekerüljenek az országos statisztikákba.
A vadászegyesületeknek azt tudom javasolni, hogy a törvénytelen és nem hivatalos értékesítéssel mindenki hagyjon fel. Törvényesen lepapírozva, leszámlázva kell átlátható módon elvégezni a medvevadászatot is, így nem érheti semmilyen vád az egyesületet” – nyomatékosította portálunknak az RMDSZ Hargita megyei politikusa. Tánczos szerint a törvény visszavezeti a vadásztársaságok által történő állományszabályozást, mert így érdekeltté teszik a vadásztársaságot az élőhely- és populációvédelemben, valamint a vadállomány monitorozása terén, hogy mindenki megtalálja a számításait.
A medveügy kilövéssel vagy elaltatással kezelhető, az áthelyezés nem működik – ismerte el Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, miután halálos nagyvadtámadás ért egy turistát Prahova megyében.
Kérdésünkre, hogy az uniós intézmények beleköthetnek-e a medvevadászat újbóli bevezetésébe, amennyiben zöld szervezetek feljelentik a román kormányt Brüsszelben, Tánczos Barna egyértelművé tette, hogy
A medvevadászat újbóli bevezetésének előfeltétele az állomány nagyságát megbecsülő tudományos tanulmányon kell alapuljon, amivel Románia rendelkezik, és amit az uniós szakemberek is elfogadnak.
Tánczos Barna szerint az idei prevenciós kvóta kiírása valószínűleg át fog kerülni a jövő esztendőre a törvény elfogadásának elhúzódása miatt, de meggyőződése, hogy a szakmai alapokon nyugvó vadgazdálkodás mielőbbi elkezdése és kitartó, sok éven át történő folytatása meghozza az eredményt. Ilyen formán idővel elkerülhető lesz a Bucsecs-hegységben levő túraösvényen történt tragédia, amelynek során egy 19 éves lányt halálra marcangolt egy medve.
Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Továbbra sem tudni, ki küldött halálos fenyegető üzenetet Majka telefonjára a magyarországi rapper sepsiszentgyörgyi koncertje előtt, legalábbis az ügyészség nem hozta nyilvánosságra az elkövető személyazonosságát.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!