Vádaskodás kíséri a felvonulást

A Magyar Polgári Párt (MPP) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „bérfütyülőinek” nevezi azokat a rendbontókat, akik bekiabálásaikkal és füttykoncertjükkel megzavarták alakulatuk elnökének csütörtöki ünnepi beszédét.

A gesztus megütközést és felháborodást okozott a polgári alakulat sorában. Mint ismert, a szervezők mindhárom erdélyi magyar pártnak megadták a lehetőséget, hogy képviselőik felszólaljanak a megemlékezésen. Míg az RMDSZ visszautasította a felkérést, az MPP elnöke révén élt a lehetőséggel, ám amikor Biró Zsolt mikrofon elé lépett, hangos füttykoncert és hurrogás fogadta – a bekiáltók árulónak nevezték az RMDSZ-szel egyezséget kötő polgári vezetőt.

„Elítéljük az Erdélyi Magyar Néppárt bérfütyülőinek magatartását, akik a marosvásárhelyi megnyilvánulásukkal felmérhetetlen kárt okoztak az autonómia ügyének. Emlékeztetünk, hogy a rendezvényt megelőző napokban született meg az a dokumentum, amelyben az erdélyi politikai pártok képviselői közös nyilatkozatban tiltakoztak az erdélyi magyar közösségben félelmet keltő magyarellenes politikai lépések ellen, valamint kifejezik összetartozásukat és szolidaritásukat.

Az alakulatok közös nyilatkozatukban leszögezték: az autonómia szükségességének egységes kinyilatkoztatásán túl a megvalósítás részleteiről nem kívánnak egymással vitát folytatni a 2016-os választási év kampányaiban. Mindennek ellenére úgy tűnik, van, akiknek semmi sem drága, pártrendezvénnyé silányítva a székely szabadság napját nemcsak a székely vértanúk emlékét gyalázták meg, de az autonómia ügyét is kompromittálták” – reagál közleményben az MPP a megemlékezésen történtekre.

Arra is kitérnek, hogy „a csőcselékként viselkedő bérfütyülőkkel” szemben példaértékű azon „jóhiszemű és a nemzeti megmaradásunkért őszintén aggódó részvevők fáradsága”, akik fontosnak tartották jelen lenni Marosvásárhelyen és kifejezni az autonómia iránti elkötelezettségüket.

Elutasítja a „rágalmakat” az EMNP

Biró Zsoltnak szembe kell néznie politikai ámokfutásának következményeivel – reagált az MPP által megfogalmazott vádakra lapunkhoz eljuttatott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt. Ebben kifejtik, hogy a Postaréten összesereglett tömeg „spontán módon nyilvánított véleményt Biró Zsoltról és az ő két éve tartó politikai ámokfutásáról”.

„Ahelyett, hogy az MPP elnöke, Biró Zsolt mást rágalmazna és valótlan állításokkal másra hárítaná a felelősséget, jobban tenné, ha szembenézne azzal a ténnyel, hogy az erdélyi magyarok körében az RMDSZ-t minden áron kiszolgálni akaró lakájpolitikája erkölcsi bukást eredményezett és politikai bukást vetít előre” – mutat rá a közlemény.

A néppárt sajnálatosnak, sokatmondónak és szánalmasnak nevezi, hogy „minden valóságalapot nélkülöző rágalmaival a Magyar Polgári Párt elnöke csak súlyosbítja saját helyzetét”. Rámutatnak, a több ezer jelenlévő és a helyszíni felvételek is bizonyítják, hogy a tüntetők többsége spontán módon nyilvánított véleményt „az MPP vezetőségének autonómiát eláruló politikájáról”. „Jobb tudomásul venni az emberek véleményét és elgondolkodni azon, semmint rágalmazni és másra hárítani egy elhibázott politika felelősségét” – üzente Biró Zsoltnak az EMNP elnöksége.

A hatóságok szerint minden rendben volt

Ciprian Căluşer, a rendezvényt nagy erőkkel biztosító csendőrség mobil egységének szóvivője az MTI-nek elmondta: a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés és a résztvevők elvonulása rendbontás nélkül történt. Megerősítette azt, a más településekről buszokkal érkezett demonstrálóktól származó értesülést, miszerint a hosszabb, vastagabb zászlórudakat már a megemlékezés előtt elkobozták a résztvevőktől, mint mondta, „elővigyázatosságból”. A példátlan intézkedés sokakban felháborodást keltett, ugyanis Marosvásárhelyen egyetlen román rendezvényen sem zavarta a karhatalmat a zászlórudak mérete vagy keménysége.

Lapértesüléseink szerint azt a férfit, aki a csendőrök által hegyesnek vélt zászlórúd végét bicskával kezdte el faragni, azon nyomban bekísérték a rendőrőrsre. Facebook-bejegyzésben az egyik résztvevő azt kérdezte, normális-e, hogy a 71 éves édesanyjától elkobozták a zászlórudat? „Tudtommal hetek óta azt sulykolták, hogy vágjuk le a rúd végét, ha hegyes. Nos ennek eleget is tettem, de ennek ellenére belekötöttek. Kérdem én, attól az idős hölgytől féltek? Kinek ártana? Tőlem miért nem merték elkérni? Mindig a gyengébbeket szúrják ki?” – írta közösségi oldalán a fiatalember.

Lapunk érdeklődésére a helyi rendőrség aligazgatója, Raul Matiş is megerősítette, hogy a rendezvény incidensek nélkül, civilizáltan zajlott. Ennek dacára a csendőrség legutóbbi közleménye szerint a hatóságok a videofelvételek megtekintése után fognak intézkedni azokkal szemben, akik a főtéri tüntetés alkalmával törvénysértést követtek el. Arról nem tesznek említést, hogy miféle törvénysértésekre „bukkantak”.

Kincses: törvényes volt a tüntetés

Bár a szervezők szerint a demonstráció bejelentése szabályos volt, Lucian Goga Maros megyei prefektus az utolsó pillanatig azt hangoztatta, hogy „nem tekinti engedélyezettnek” a felvonulást. Lapunk megkeresésére Kincses Előd, az SZNT jogi képviselője elmondta, hogy Lucian Goga prefektus kijelentésével ellentétben a csütörtöki rendezvény törvényes volt.

Mint ismeretes, a kormánymegbízott a városháza fellebbezésére hivatkozva azt állította, hogy a székely tanács által szervezett tiltakozó akció nem engedélyezett. „Valóban van egy fellebbezés, amit még nem tárgyalt a törvényszék, viszont nem létezik érvényes, jogerős tiltás, így semmi jogi alapja nem volt a rendezvény betiltásának. A törvény szerint a helyhatóságoknak azért kell 48 órán belül állást foglalniuk a szervezők bejelentésével kapcsolatosan, hogy ne lehessen elhúzni a válaszadást addig, amíg az ügy okafogyottá válik. Ez egy uniós nyomásra hozott törvény, azért van benne ez az intelligens szakasz” – magyarázta Kincses.

A vásárhelyi ügyvéd megerősítette: a törvény értelmében amúgy sincs szükség a tüntetés engedélyeztetésére, csak annak bejelentésére. Szerinte a prefektusnak a törvényesség felett kellene őrködnie és semmiképp nem az alkotmány által szavatolt véleménynyilvánítás szabadsága ellen kellene agitálnia.

Budapesti támogatás és szimpátiatüntetés

A magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága jelezte: támogatja az SZNT által szervezett marosvásárhelyi felvonulást. A budapesti kormány álláspontja szerint az autonómia, amelynek bizonyos formáival más európai kisebbségek is rendelkeznek, jár a székelyeknek és jár valamennyi külhoni magyar közösségnek. „A nemzetpolitikai államtitkárság támogatja a székelység törekvését, hogy anyanyelvét és szimbólumait szabadon használhassa, ugyanakkor a leghatározottabban elítéli a Székelyföld önkormányzati vezetői, polgármesterei ellen irányuló román hatósági fellépéseket” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Terroristákkal riogat Bogdan Diaconu

Be kell tiltani a szélsőséges, Trianon-ellenes magyar felvonulásokat – közölte a székely szabadság napjának marosvásárhelyi megünneplésére utalva Facebook-bejegyzésében Bogdan Diaconu. A magyarellenességéről ismert parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy ő ezt már törvényben kezdeményezte. Diaconu egyébként úgy értelmezte a székely szabadság napján látottakat, hogy a részvevők „a magyar terroristákért” vonultak fel, akik „december elsején égbe akarták repíteni Kézdivásárhelyt”. Szerinte ezt az egyik, „A vád: terrorizmus, a bizonyíték: magyar. (Acuzaţia: terorism, dovada: maghiar” feliratú molinó bizonyítja. „Újabban a magyar szélsőségesek nem csak a területi elszakadást és Erdélynek Magyarország általi átvételélt követelik, hanem a terrorizmushoz való jogot is” – fogalmazott a politikus.

Már hagyománynak tekinthető, hogy a marosvásárhelyi székely szabadság napjával párhuzamosan a Székelyföldért Társaság budapesti szimpátiatüntetésén a rendezők és az önkéntesek óriási méretű szimbólumokat raknak ki a Hősök terén kék és sárga mécsesekből. Két éve a székely zászlót, tavaly a Székelyföld alakját rajzolták ki a színes lángok, idén pedig egy székely kokárda világított egyre fényesebben, ahogy az éjjel lassan leereszkedett a rendezvényre ellátogató pár száz emberre. Az egybegyűltekhez György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke szólt, párhuzamot vonva a másfél évszázaddal ezelőtti Bach-korszak és a mostani között.

„Székelyföld gazdasági, infrastrukturális amortizálása a román hatalom érdeke. A szegénység ugyanis kiszolgáltatottságot és alárendeltséget eredményez, ha meg akad olyan vezető, aki ezt szóvá teszi, akkor arra lecsapnak a fekete autók és a fekete maszkos emberek. És következnek a hoszszúra nyúlt koncepciós perek, akárcsak az 50-es években” – fogalmazott.

Rámutatott, van, aki nem bírja a pszichés nyomást, székely önkormányzati képviselők vonnak vissza Wass Albert-utcanévadó kezdeményezést, polgármesterek mondanak le fellebbezési jogukról a magyar nyelvű községháza, városháza felirattal, székely zászlóval kapcsolatban.

„Lassan nem lesz olyan székely önkormányzati vezető, közéletet vállaló politikus, aki ki mer állni közösségéért, miközben a Székelyföld gyarmatosítása, elrománosítása ugyanúgy folyik, mint ’89 előtt, csak talán lassabban, fű alatt és más módszerekkel. Legújabb módszer a román bíróságok segítsége, az utóbbi időben indított perekben szinte kivétel nélkül alul maradtunk” – hangozatta a gyergyóremetei származású, Érden élő civil aktivista.