Az ortodox keresztek a magyar katonák maradványai fölé kerültek
Fotó: Pinti Attila
Megkezdődött a szakmai egyeztetés és a kölcsönösen elfogadható megoldás keresése az úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek között - közölte az MTI-vel Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a magyar küldöttség vezetője szerdán
2019. június 26., 18:102019. június 26., 18:10
2019. június 26., 18:592019. június 26., 18:59
A magyar küldöttség Bukarestben a Hősök Emlékének Országos Hivatala (ONCE) vezetőségével tárgyalt, a megbeszélésen később Nicolae Nasta, a román védelmi minisztérium parlamenti államtitkára is részt vett. A felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat, és lehetőséget biztosítottak egymásnak ezek kölcsönös tanulmányozására.
Ennek első lépéseként kezdeményezték a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását. „A román fél azzal a feltétellel tartja elfogadhatónak az exhumálást, ha az a hősi temető egészére kiterjed” – magyarázta a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Egyelőre abban maradtak, hogy mindkét fél tanulmányozza azokat a forrásokat, amelyeket egymással megismertettek. Az egyeztetés szeptemberben a helyszín közös bejárásával folytatódik. Mivel az úzvölgyi sírkertben más nemzetiségű katonák is nyugszanak, erre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják.
Az MTI kérdésre válaszolva Kovács Vilmos azt mondta, nem tekinti eldöntött ténynek, hogy az úzvölgyi hősi temetőt a román védelmi minisztérium veszi át. Hozzátette: valóban elindítottak Bukarestben egy ilyen irányú folyamatot, de az egyeztetésen a magyar fél jelezte, hogy ezzel nem ért egyet, hiszen a temetőt eddig a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta, „nem is rosszul”. Kovács Vilmos kifejezte reményét, hogy a szeptemberi helyszíni szemlén mindenki számára megnyugtató, a helyi magyar és román közösség számára is elfogadható megoldást tudnak találni.
Megjegyezte: a hadisírgondozásról szóló román–magyar kormányközi megállapodás nem tiltja ugyan, hogy kivételes helyzetben egy hősi temetőt állami kezelésbe vonjanak, de a megállapodás azt is leszögezi, hogy a partner előzetes beleegyezése nélkül ezt nem lehet megtenni. Mint mondta: Magyarországon egyetlen egy haditemető sincs állami kézben, ezek kizárólag önkormányzati és egyházi kezelésben vannak. „Ma itt egy szakmai egyeztetésen vettem részt a román partnerrel. Nyilván ennek a konfliktushelyzetnek van több más olvasata, de úgy gondolom, hogy szakmai alapon kell nyugodnia annak a megoldásnak is, amelyet egyébként a román partner is, amint több alakalommal hangsúlyozta, mindenki megelégedésére szeretne megtalálni. Remélem, hogy ez így is lesz” – összegezte a bukaresti találkozó tapasztalatát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. A román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE két hete közzétett összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!