Az ortodox keresztek a magyar katonák maradványai fölé kerültek
Fotó: Pinti Attila
Megkezdődött a szakmai egyeztetés és a kölcsönösen elfogadható megoldás keresése az úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek között - közölte az MTI-vel Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a magyar küldöttség vezetője szerdán
2019. június 26., 18:102019. június 26., 18:10
2019. június 26., 18:592019. június 26., 18:59
A magyar küldöttség Bukarestben a Hősök Emlékének Országos Hivatala (ONCE) vezetőségével tárgyalt, a megbeszélésen később Nicolae Nasta, a román védelmi minisztérium parlamenti államtitkára is részt vett. A felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat, és lehetőséget biztosítottak egymásnak ezek kölcsönös tanulmányozására.
Ennek első lépéseként kezdeményezték a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását. „A román fél azzal a feltétellel tartja elfogadhatónak az exhumálást, ha az a hősi temető egészére kiterjed” – magyarázta a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Egyelőre abban maradtak, hogy mindkét fél tanulmányozza azokat a forrásokat, amelyeket egymással megismertettek. Az egyeztetés szeptemberben a helyszín közös bejárásával folytatódik. Mivel az úzvölgyi sírkertben más nemzetiségű katonák is nyugszanak, erre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják.
Az MTI kérdésre válaszolva Kovács Vilmos azt mondta, nem tekinti eldöntött ténynek, hogy az úzvölgyi hősi temetőt a román védelmi minisztérium veszi át. Hozzátette: valóban elindítottak Bukarestben egy ilyen irányú folyamatot, de az egyeztetésen a magyar fél jelezte, hogy ezzel nem ért egyet, hiszen a temetőt eddig a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta, „nem is rosszul”. Kovács Vilmos kifejezte reményét, hogy a szeptemberi helyszíni szemlén mindenki számára megnyugtató, a helyi magyar és román közösség számára is elfogadható megoldást tudnak találni.
Megjegyezte: a hadisírgondozásról szóló román–magyar kormányközi megállapodás nem tiltja ugyan, hogy kivételes helyzetben egy hősi temetőt állami kezelésbe vonjanak, de a megállapodás azt is leszögezi, hogy a partner előzetes beleegyezése nélkül ezt nem lehet megtenni. Mint mondta: Magyarországon egyetlen egy haditemető sincs állami kézben, ezek kizárólag önkormányzati és egyházi kezelésben vannak. „Ma itt egy szakmai egyeztetésen vettem részt a román partnerrel. Nyilván ennek a konfliktushelyzetnek van több más olvasata, de úgy gondolom, hogy szakmai alapon kell nyugodnia annak a megoldásnak is, amelyet egyébként a román partner is, amint több alakalommal hangsúlyozta, mindenki megelégedésére szeretne megtalálni. Remélem, hogy ez így is lesz” – összegezte a bukaresti találkozó tapasztalatát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. A román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE két hete közzétett összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!